Míg a szomszédos sziget, Nagy-Britannia elégedetlenkedik helyzetével és az Európai Unió elhagyásán fáradozik, addig a kisebbik szigeten lévő Írország gazdasága nem hogy dübörög, de egyenesen az égbe szállt. Statisztikailag 26 százalékkal nőtt, de először még maguk sem merték bejelenteni, mondván, egyszerűen nem fogja senki elhinni. Pedig stimmel a dolog, csak az extrém adat néhány, jórészt nagy cég betelepülésének köszönhető.
Nyitott és vonzó
Az ír gazdaság meglehetősen nyitott, a társasági adó pedig csak 12,5 százalék, így amerikai cégek előszeretettel helyezik székhelyüket, vagy tevékenységük egy részét Írországba, esetleg vásárolnak ott fel cégeket. A túlzott gazdasági növekedési adat pedig úgy jön ki, hogy ha egy cég odahelyezi központját, akkor a cég teljes, a világban elért profitja az ír GDP-ben jelentkezik.
Ez a folyamat így tulajdonképpen inflálja a gazdaság méretét, és torzulásokhoz vezethet. Ennek vannak előnyei is: csökkenti az ország adósságának GDP-hez mért arányát, vagy a költségvetési hiány mértékét. Ugyanakkor negatívum lehet az, hogy az EU kasszájához való hozzájárulás a gazdaság mérete alapján van kiszámítva, így aránytalanul növekedhet az összeg a költségvetés méretéhez képest.
Egyszeri hatások nélkül is a legjobb
2008 óta 7 milliárd euró áramlott be úgy az országba, hogy tényleges termelést vagy foglalkoztatást nem hozott, ebből adódik a növekedés fals része. Ugyanakkor megvizsgálták a foglalkoztatottság növekedése és az adóbevételek alapján, hogy ténylegesen mennyit nőtt a gazdaság, vagyis megtisztított az adatot a torzításoktól. Így is 5,5 százalék jött ki, ezzel is mindenkit magasan lehagytak Európában. Így a számmisztika ellenére is remekül teljesít az ír gazdaság.
|
| Fotó: EPA/Robert Ghement |
Mit szólnak az északiak?
Pont a brit események kapcsán merül fel a kérdés, hogyan hat mindez az Egyesült Királysághoz tartozó Észak-Írországra. Ha a dolgok így folytatódnak, Írország szépen lehagyja a briteket, és ha még az EU-ból is ki kell lépniük, az északír lakosság egyre nagyobb hányadának jöhet meg a kedve az Ír Köztársasághoz való csatlakozásra.
Sok évtizedes probléma ez: a katolikus írek már akkor is az Ír Köztársasághoz akartak csatlakozni, amikor az még szegény volt az Egyesült Királysághoz képest. A népszavazással ezt a kérdést is jól megbolygatták az angolok, kérdés, hogy az új brit kormány talál-e olyan megoldást, ami a kvázi EU tagságot jelenti az északíreknek.
Jön a fele részben állami, fele részben önkormányzati BKK. 
