5p
A jelek szerint nem változtatta bűnbarlanggá a menekültáradat Ausztriát, ahol több mint tíz éves mélypontra süllyedt a bűnesetek száma. Bár a gyanúsítottak negyven százaléka külföldi, többségük más európai országból érkezett. Igaz, néhány területen valószínűleg növelte a bűnözést az elmúlt évek migrációs hulláma.
Menedékkérők az ausztriai Nickelsdorfnál 2015. szeptember 10-én. (MTI/EPA/Helmut Fohringer)

Több mint tízéves mélypontra csökkent a bűnözés Ausztriában, derül ki az Osztrák Bűnügyi Hivatal szerdán közölt előzetes statisztikájából. Eszerint az idei első félévben 228 887 bűnesetet regisztráltak, ami tíz százalékos visszaesés 2017 hasonló időszakához képest. A bűnözés már tavaly tízéves mélyponton volt a hivatalos adatok szerint.

„Ezek a számok azt jelzik, hogy jó úton járunk. Folytatjuk stratégiai és operatív terveink végrehajtását, és továbbra is fellépünk a terrorizmus, a szervezett bűnözés, különösen az embercsempészet és az internetes bűnözés ellen” – jelentette ki Herbert Kickl osztrák belügyminiszter.

Kevesebbet lopnak és vernek

A betörések száma 6680-ról 5808-ra, a személygépkocsi- és motorlopások száma 1275-ről történelmi mélypontra, 1092-re csökkent egy év alatt, négy százalékkal 19 730-ra mérséklődött az erőszakos cselekmények száma, és némileg visszaesett a gazdasági bűncselekmények száma is. Több lett viszont az internetes bűncselekmény, elsősorban a weben elkövetett csalások miatt.

A hivatal statisztikája szerint a mintegy 229 ezer bűnesetből 135 520-at tudtak felderíteni június végéig. Bár a gyanúsítottak negyven százaléka (55 ezer személy) külföldi, csak kis részük (9730 személy) menedékkérő. A többiek turisták, munkavállalók vagy egyéb státusszal (vagy státusz nélkül) Ausztriában tartózkodó külföldiek.

Európából érkezett a bűnözők többsége

Hasonló képet kapunk, ha származási ország szerint vizsgáljuk a feltételezett bűnelkövetőket. A legtöbb gyanúsított román (5435), német (5347) vagy szerb (4901) állampolgár. Ezután következnek a törökök (3725), és csak az ötödik helyen vannak az afgánok (3641).

Hasonló trendeket mutat a 2017-re vonatkozó statisztika is. Eszerint tavaly mintegy 510 ezer bűncselekményt jelentettek Ausztriában, ami öt százalékos csökkenés 2016-hoz képest. Ez egyben a legalacsonyabb érték 2008 óta. Tíz év alatt csaknem felére esett vissza például a lakásbetörések száma, a gépkocsi-lopásból pedig több mint kétharmaddal kevesebb volt tavaly.

Bár az erőszakos bűncselekmények száma 2015 és 2016 között hét százalékkal nőtt, tavaly már ismét csökkent, és mindvégig alatta maradt a 2009-es csúcsértéknek.

Több a késelés és a zaklatás

Jelentősen emelkedett ugyanakkor a vágó- vagy szúrófegyverrel elkövetett bűnesetek száma: míg 2009-ben még csak 264 ilyen esetet regisztráltak, addig 2014-ben 900-at, 2015-ben 1038-at, 2016-ban 1153-at, tavaly pedig 1060-at. A rendőrségi jelentés szerint az elkövetők többsége (635 személy) külföldi állampolgár. Közülük a legtöbben afgánok, őket követik a törökök, az irakiak és a románok.

Többségében külföldiek a nyilvános helyeken elkövetett rablások gyanúsítottjai is: tavalyi adatok szerint 65 százalékuk nem osztrák állampolgár. Az ilyen bűncselekmények száma csökkent, 1593-ról 1332-re.        

Az emberölések száma 2014-ben 38 volt, 2017-ben már 54. Ugyanekkor még ez a szám is elmarad a 2012-es csúcsértéktől. A szexuális jellegű bűncselekmények száma szintén nőtt 2015 óta: elsősorban a zaklatások száma emelkedett nagy mértékben (2015-ben 1228 ilyen eset volt, 2016-ben már 1918.)

Magyarország is a top 10-ben

A 2017-es statisztikák szintén kitérnek a gyanúsítottak származására. Eszerint a feltételezett elkövetők 61 százaléka (165 ezer személy) osztrák, 39 százaléka (106 ezer személy) külföldi. 2008-ban még 73-27 volt ez arány az osztrákok javára, azaz tíz év alatt jelentősen nőtt a külföldi gyanúsítottak aránya.

Ugyanakkor a tavalyi statisztika is azt mutatja, hogy a gyanúsítottak többsége nem úgynevezett háborús övezetből érkezett, azaz nem menekült. A legtöbben románok, őket követik a németek és a szerbek, és csak ezután következnek az afgánok. A top 10-ben Afganisztánon kívül egyetlen más menekülteket „küldő” állam sem került be. Ott van viszont Magyarország, amely a 7. legnagyobb „küldőország” ebben a tekintetben 4737 bűnözővel.

Az Osztrák Bűnügyi Hivatal szerint a külföldiek elsősorban rablásokat követnek el (19 ezer gyanúsított), ezt követi a testi sértés (13 616) és a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmény (13 000).  Tartózkodási státusz szerint a külföldi bűnelkövetők többsége munkanélküli (27 ezer személy), és 20 ezren menedékkérők.

Egyre kevesebb a menedékkérő

Mint ismert, 2015-ben Ausztriát is elérte a menekülthullám: abban az évben 88 ezren adtak be menedékkérelmet, ami négy-ötszöröse a korábbi évek értékeinek. A szigorításoknak köszönhetően azonban tavalyelőtt már csak 42 ezer, tavaly pedig 25 ezer menedékkérőt regisztráltak. Igaz, ez még mindig meghaladja a 2006 és 2013 közötti értékeket.  

A fokozódó migráció ellenére a bűnözés több mint évtizedes mélypontra süllyedt. Bár a bűnelkövetők negyven százaléka külföldi, a legnagyobb „küldő ország” nem Afganisztán, Szíria vagy Irak, hanem Románia, Németország és Szerbia. Ugyanakkor az elmúlt évek menekülthulláma egyes területeken – szúrófegyverrel végrehajtott támadások, molesztálások – növelhette a bűnözést a statisztikák szerint.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Új fordulat Orbán Áronék ügyében
Privátbankár.hu | 2026. november 10. 17:54
Megszólalt az ügyészség.
Makro / Külgazdaság Még a dollár is belerúgott egyet a földön fekvő Trumpba
Privátbankár.hu | 2026. november 10. 16:56
A vártnál magasabb lett az infláció az Egyesült Államokban.
Makro / Külgazdaság A legfontosabb kérdésben továbbra is ütközőpályán a Magyar-kormány Németországgal
Privátbankár.hu | 2026. november 10. 16:19
Az uniós költségvetés ügyében nehezen összebékíthető a két kormány álláspontja. 
Makro / Külgazdaság Tankolna? Ujjongva igyekezhet a kútra, jó hír villant fel a kijelzőkön
Privátbankár.hu | 2026. november 10. 09:44
Az eső ellenére ezt biztosan díjazza majd.
Makro / Külgazdaság Kedvezőtlen adat érkezett az októberi magyar inflációról
Privátbankár.hu | 2026. november 10. 08:30
Friss adatot közölt a KSH az októberi infláció alakulásáról.
Makro / Külgazdaság Most Ön is kérdezhet Pogátsa Zoltántól, például az euróbevezetésről – ma délután a Klasszis Klub Live-ban
Privátbankár.hu | 2026. november 10. 07:46
A közgazdász, szociológus, a Soproni Egyetem docense fél 4-től lesz a vendégünk. Az egyórás élő adást a Klasszis Média YouTube-csatornáján és lapunk Facebook-oldalán közvetítjük.
Makro / Külgazdaság Magyar cégek külföldön: megnéztük, mi lehetne az új növekedési modellünk egyik alapja
Imre Lőrinc | 2026. november 10. 05:42
Továbbra is az Egyesült Államok a legaktívabb ország a külföldi működőtőke-befektetések területén. Ez a tengerentúlra érkező és onnan kiinduló beruházásokat és pénzügyi tranzakciókat is magába foglalja. Idehaza a Pénzügyminisztérium a 2030-ig szóló konvergenciajelentésében megjegyezte, hogy kifulladt az elmúlt évtizedek munkaerő- és tőkeintenzív növekedési modellje, amit a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) adatai szintén alátámasztanak: a Magyarországra érkező külföldi beruházásokban jól állunk, de abban már kevésbé, hogy a magyar cégek külföldön is nagyszámban megvessék a lábukat.
Makro / Külgazdaság Ki lehet az új EKB-elnök?
Privátbankár.hu | 2026. november 9. 08:13
Spanyol vagy holland elnöke lehet februártól az Európai Központi Banknak.
Makro / Külgazdaság Mégis beleléphetnének a britek kétszer ugyanabba a folyóba – de vannak feltételek
Privátbankár.hu | 2026. november 8. 15:28
Nyitva hagyta a volt uniós főtárgyaló az ajtót a brit visszatérés előtt.
Makro / Külgazdaság A víztől, a természettől való függőség nem áll meg az országhatárnál
Dobos Zoltán | 2026. november 8. 11:28
Az ESG-felkészülés és -alkalmazás átalakuló munkamegosztása: ki dönt, miről – és mi az, amiről nem beszélünk? címmel Fehér Sándor, Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség (MGFÜ) Fenntartható Versenyképességi Osztálya vezetőjének moderálásával tartottak panelbeszélgetést csütörtökön a Klasszis Média ESG-konferenciáján, melyen Lovas Gabriella oktató, fenntarthatósági és TNFD (Taskforce on Nature-related Financial Disclosures)-szakértő és Sarkadi-Faragó Edit, a British Telecom (BT) Sustainability Proposition Managere volt a két beszélgetőtárs.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG