| Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter csütörtökön jelentette be, hogy a kormány 110 milliárd forintot zárol a kormányzati kiadásokból azért, hogy biztonsággal teljesíthető legyen a 2,9 százalékos hiány a GDP arányában. |
Abban is egyetértettek a megkérdezett elemzők, hogy a most bejelentett intézkedéseken túl születhetnek még a 2,9 százalékos GDP-arányos államháztartási hiányt garantáló további lépések.
Török Zoltán, a Raiffeisen bank makroelemzője, és Fazakas Péter, a Buda-Cash Brókerház elemzője is úgy vélte, hogy a zárolás az Európai Bizottság megnyugtatását is szolgálja. Török Zoltán azt is megjegyezte, hogy a hiány egyelőre nem alakul veszélyesen, bár az első félévi időarányos deficit a szokottnál kicsit magasabb volt.
Muszáj volt
A mostani zárolás szinte kényszerű lépés a kormány számára, mert mindenképp meg kívánja akadályozni, hogy az ország visszakerüljön az uniós túlzottdeficit-eljárás alá - mondta a Buda-Cash Brókerház elemzője. Fazakas Péter emlékeztetett arra, hogy Varga Mihály megerősítette, az idén várható valamiféle konverzió a devizahiteleknél, ám arra törekszenek, hogy ez semmilyen szinten ne terhelje a költségvetést. Azokat a félelmeket igyekezett elosztatni, hogy a devizahitelek tervezett átváltásának lehet költségvetési hatása.
Az is felvetődött korábban, hogy a banki különadó egy részét elengedné a kormány annak fejében, hogy a bankok - most még nem ismert módon - konvertálják a devizahiteleket. Ennek azonban mérséklődött az esélye, ami szintén javíthatja a költségvetés pozícióját, vélekedett az elemző, hozzáfűzve, hogy mindez persze a bankok helyzetét ronthatja.
Mi jöhet még?
Az elemző szerint a kormány elkötelezettsége látszik a tekintetben, hogy tartsa az unió által elvárt a költségvetési hiányt, de további intézkedésekre is sor kerülhet. Valószínűnek tűnik, hogy a devizahitek átváltásának költségeit döntően a bankoknak kell majd viselniük. Ez nem egyszeri nagy leírás, hanem időben elhúzódó folyamat lesz - jegyezte meg.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője elmondta: úgy tűnt, hogy megúszható az idei év kiigazítások nélkül, mivel nőttek az adóbevételek az utolsó egy-két hónapban. Több tényező azonban, például a közmunkaprogram, vagy az újabb brüsszeli szankciók híre szintén növeli az állami kiadásokat.
A mostani 0,3 százalék körüli GDP-arányos kiigazítással fedezhetők a többletkiadások, amelyek 100-120 milliárdra tehetők.
Már 310 milliárdnál járunk
Nem világos, hogy mit tervez az állam a devizahiteles program keretében, mekkora szerepet vállal abban, és kérdésesnek nevezte azt is, hogy hogyan alakulnak az áfa- és jövedékiadó-bevételek.
Németh Dávid hozzátette, a mostani 110 milliárddal együtt összesen idén 200 milliárd forintot zárolt a kormány, ez jövőre is szükséges a költségvetés számára, de azt már tartósabb intézkedéssel kell biztosítani.
Marta Kos bővítési biztos szerint Magyarország akadályozza Ukrajna EU-csatlakozását. 
