|
| Egy spanyol nő "Trump egy idióta" táblát tart a Los Angeles-i tüntetésen, 2016. 11. 09-én. Forrás: EPA/Eugene Garcia |
Trump migráns-kitiltása összezavarja a szövetségeseit, az üzleti szektort és főembereit is – hangzik a Bloomberg gazdasági hírügynökség ma délelőtti vezető címe. Ezen kívül az egész világon nagy visszhangot keltett, olyan szövetséges országok is elítélték, mint Nagy-Britannia vagy Németország. Számos óriásvállalat vezetése is felszólalt, akik a munkaerő vagy a kereskedelem szabad áramlásának elfojtásától tartanak.
Trump egyelőre makacsul kitart elképzelései mellett és az ellenzéki demokratákat arra intette, hogy inkább foglalkozzanak saját dolgaikkal. Szerinte a lépés nem a vallásról, hanem az ország biztonságáról szól. Van a világban 40 másik muszlim ország, amelyeket nem érint a rendelet.
Szeptember 11. bezzeg jöhet?
Ezt az érvelést azonban igen könnyű megcáfolni. Amint Fellegi Tamás, a Privátbankár újságírója a Trend FM-nek elmondta, Szaúd-Arábia például annak ellenére nincsen a listán, hogy Oszama bin Laden és a 2001. szeptember 11-i merénylők nagy része onnét származott. (A Wikipedia szerint „a terroristák közül 15 Szaúd-Arábiából, 2 az Egyesült Arab Emírségekből, 1 Egyiptomból és egy Libanonról származott” - egyik ország sincs a listán.)
Irak, amely elvileg az USA szövetségese, ennek ellenére felkerült a listára. A 2013-as bostoni merényletet csecsen származású testvérpár követte el, ennek kivédésére például az orosz állampolgárokat kéne kitiltani.
Az üzlet, az üzlet?
A Bloomberg másik cikke arra hívja fel a figyelmet, hogy a tilalom alá eső muszlim államok listájáról hiányoznak azok, amelyekben Donald Trumpnak üzleti érdekeltségei vannak, például Törökországban két luxus-toronyház és az Emírségekben golfpályák. A gazdasági oldal másutt felsorolja mindazt a 20 országot a világon, ahol az üzletembernek vállalkozásai vannak, ezért érdekütközések jelentkezhetnek. Olyan nagy országok is ide tartoznak, mint Kína, India, Nagy-Britannia, Szaúd-Arábia, Egyiptom, Indonézia, Izrael, Fülöp-szigetek.
A multik kiakadtak
A Bloomberg leírja, hogy a hétvégén sok utazó, közöttük multinacionális vállalatok alkalmazottai is repülőtereken ragadt, amiből végül egy bírósági végzés szabadította ki őket. A multinacionális nagyvállalatok azonban csúnyán fel vannak háborodva.
Olyan cégek emelték fel szavukat, mint Apple, Facebook, Tesla, General Eelctric, Starbucks, Goole, Microsoft, aggódva alkalmazottaikért. Némelyiknek a vezetője is bevándorló, a Google-é például indiai. (Bár az USA-ban nehéz meghatározni, ki a bevándorló, ha akarjuk, mindenki az az indián őslakosokon kívül, attól függ, hol húzzuk meg a határt.) A kitiltás ugyanis a munkavállalói célú tartózkodási engedéllyel rendelkezőkre is vonatkozik.
Anna Frank ma is belehalna
A világsajtó ismét elővett egy történetet, amit a menekültválság óta már párszor: a koncentrációs táborban elhunyt Anna Frank, a halála után sok millió példányban kiadott naplójáról ismert tizenéves holland zsidó lány történetét. Az ő családja többször hiába próbált annak idején az USA-ba beutazási engedélyt, menedékjogot kérni.
Az USA azonban szűk bevándorlási kvótákat határozott meg az európai országokra, amelyekhez mereven ragaszkodott. Sok százezer zsidó, ha megkapta volna az engedélyt, ma is élhetne. Van, aki egyenesen azt írja, hogy ha most kérnének menekültstátuszt, a szabályok szerint ugyanúgy nem kapnák meg.
A migránsvárosokban több a gyilkosság?
De nem csak ez a rendelet vitatott. Szükséges-e egyáltalán a mexikói határra tervezett fal? - teszi fel a kérdést a The Economist. A cikk szerint a mexikóiak bevándorlási kedve 2000-ben érte el csúcsát, ekkor 1,6 millió illegális határátlépőt tartóztattak fel a határon, 98 százalékuk mexikói volt. Azóta fokozatosan visszaesett a szám, tavaly már csak 400 ezernél tartottak, ennek is alig fele volt mexikói. Az, hogy hány embert kapnak el, persze nem mondja meg, hányan jutottak át, de becslések szerint ezen személyek száma is harmadára csökkent.
Erőszakosabbak-e a „menedékvárosok”? - teszi fel a kérdést egy amerikai statisztikai blog. Menedékvárosnak (sanctuary city) azokat a jellemzően liberális amerikai városokat nevezik, amelyekben a migránsokat segítik, befogadják, akár a központi kormányzat törekvései ellenében is. Az eredmény meglepő, a gyilkosságok számát tekintve legalábbis ezek a városok határozottan biztonságosabbak, mint a konzervatív kormányzat alatt levők.
A fegyver a hibás, vagy aki használja?
A konzervatív városokban egymillió lakosra 9, a menedék-városokban csak 5 gyilkosság jut évente. (New Yorkban 4, Hustonban 11.) Mi lehet ennek az oka? A cikk arra céloz, hogy a konzervatív területeken a fegyverviselés jellemzően jóval szabadabb, mint a liberális városokban, az önbíráskodás elterjedtebb és talán a rendőrség is könnyebben nyúl a fegyveréhez.
A személyi kölcsönnek jól ment. 
