Lassan jöhet a felminősítés
Csaba László közgazdász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja a Napi Gazdaság szerdai számában elmondta, a piac is látja azokat a mutatókat, amelyek javulásáról az MNB hónapról hónapra küldte a jeleket. A hozamok csökkenésében vissza is köszönt ez, de a jelenlegi szintek még mindig magasnak mondhatók. A közgazdász a hozamok további esésére számít, s egyben úgy gondolja, hogy a közeljövőben felminősítésre is sor kerülhet, igaz, "nem túl gyorsan".
|
Ki emel ki minket először a bóvliból? Ha a közeljövőben jön is felminősítés, nagy valószínűséggel nem a Fitch lép majd. Amellett, hogy decemberben megerősítették Magyarország bóvli kategóriájú osztályzatát, vezető elemzőjük úgy fogalmazott: a GDP 80 százaléka körüli államadósság továbbra is a régióban az egyik legmagasabb, és nem csökken elég gyorsan ahhoz, hogy a felminősítés szóba jöhessen. A többi országhoz képest Magyarország jó helyen van ott, ahol van - mondta. |
Idővel eljön az a pillanat - hangsúlyozta a közgazdász -, amikor a piacok is reagálnak a fundamentumok változására, hiszen a befektetők keresik a lehetőségeket, ahol biztonságban tudhatják a pénzüket. Ehhez elsősorban kiszámítható növekedésre és bizalomra van szükség. Túl sok tér azonban már a kamatvágások folytatására nem maradt, "lassan elértük a határt" - véli.
A legfontosabb, hogy legyünk végre kiszámíthatóak
A szakember szerint a magyar gazdaságot összességében a leginkább a kiszámítható befektetői környezettel lehetne ösztönözni. Az üzleti szférában erre nagyobb szükség van, mint a pénzbőségre vagy az alacsony kamatokra, a vállalkozó ugyanis nem fejleszt, ha nem tudja, meg fog-e térülni a befektetése, ha közben fennáll a szabályozói környezet megváltozásának a veszélye.
Csaba László összességében üdvözlendőnek tartja, hogy a jelenlegi kormány idején sikerült következetesen alacsony szinten tartani az államháztartási hiányt, de arra is felhívta a figyelmet: nem mindegy, hogy milyen módon jön ki a 3 százalék alatti deficit. Az évközi belenyúlások és rögtönzések ugyanis egyrészt segítettek abban, hogy a mutató a korláton belül maradjon, de ennek megvan az ára: a kiszámíthatatlanság. 2014-re azt tartaná elfogadhatónak, ha 2013-hoz képest alacsonyabb lenne a deficit, szerinte nem elegendő a 3 százalékos kritérium teljesítése.
Az év első felében a tagországok az előző év azonos időszakához képest háromezerrel több, mintegy 33 ezer maradásra jogosulatlan embert küldtek vissza. 
