A közgazdász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja a Klasszis Klubban beszélt erről.

Ezzel a közgazdász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja a Klasszis Klubban arra utalt, hogy az Orbán-kormány hangosan hirdet bizonyos elveket, amelyeket nem feltétlenül vesz komolyan - elég csak a családpolitikájukra gondolni. A beszélgetés során Csaba László egyebek mellett elmondta, miért nem igaz az a kormányzati állítás, miszerint most már itt a fellendülés, minden jó lesz, minden mutató javul. Valamint azt is, hogy helyes-e az a megközelítés, miszerint a belső piac növekedése képes ellensúlyozni a külpiacok gyenge teljesítményét, s - látva a zsákutcába került európai gazdaságot - tudunk-e függetlenedni annak legerősebb tagjától, Németországtól. A Klasszis Klub 4. évfolyamának 58. adását most visszahallgathatja.

A közgazdásztól, egyetemi tanártól, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjától szeptember 4-én 15:30 órakor kezdődő egyórás beszélgetésre ingyenesen lehet regisztrálni és máris kérdezni.

A közgazdász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja szeptember 4-én, szerdán 15 óra 30-kor lesz a vendégünk. Lesz miről beszélnünk, szinte alig van olyan mutató, ami az őszbe fordulva bizakodásra adna okot. Az infláció júliusban éves csúcsára ugrott, miközben csökken az ipar teljesítménye, visszaestek a beruházások, s a lakossági fogyasztás sem nő annyira, amennyire a reálbér-növekedés alapján arra számítani lehetett. Ezek miatt már nem az a kérdés, nő-e a GDP nemhogy 4, de akár csak 2,5 százalékkal is, hanem, hogy kettessel kezdődik-e a ráta. Csak a forint tartja magát, kérdés, meddig. A Csaba Lászlóval élőben zajló beszélgetésre ingyenesen lehet regisztrálni, majd azt online követni és kérdéseket feltenni.

A jövő évi költségvetési tervezetben az állam gazdasági típusú kiadásai jelentősen nőnek, akárcsak az állam önmagára fordított kiadásai - noha a magyar közigazgatás európai összehasonlításban is rendkívül drága - miközben a jóléti kiadások csökkennek. – mondta Csaba László, a Budapesti Közép-európai Egyetem és a Corvinus professzora a Gazdasági Rádiónak.

Csaba László szerint a piac érti, miről beszél hónapok óta a magyar jegybank, túl sok tér azonban nem maradt a kamatvágásra. A befektetőknek most elsősorban kiszámíthatóság kell.

Eltérő lehetőségeket látnak a monetáris politika megváltozására az új jegybankelnök márciusi kinevezését követően a Magyar Nemzet által megkérdezett közgazdászok.

Csaba László közgazdász történelemtanároknak tartott előadásában vázolta a válság történetét. Az egyetemi tanár szerint bár úgy tűnik: vége a válságnak, a bankok mégsem hiteleznek.

Új, EU-konform stratégiára van szüksége Magyarországnak annak érdekében, hogy beinduljon az egyensúlyőrző növekedés - jelentette ki Csaba László akadémikus, a "Földobott kő?, tények és tendenciák a 21. században" című, az Akadémiai Kiadónál megjelent kötet szombati bemutatóján Budapesten.

Az OTP Alapkezelő befektetési igazgatója, Szalma Csaba szerint "jelenleg időhúzás, maszatolás" látszik az IMF-el folytatott tárgyalásokban. Szerinte 300 forint alatti euróárfolyamnál a magyar kormány nem igyekszik a megállapodással, a piac pedig nem mer a forint gyengülésére játszani, mert tudja, hogy 300 forint feletti szintnél a kormány azonnal megállapodást kötne.

Úgy tűnik, az EU hosszas erőlködés után, ha nem is oldotta meg, de keretek közé szorította a görög válságot, ami bennünket is jobb helyzetbe hoz: Csaba László szerint már egyáltalán nem létkérdés Magyarország számára, hogy "védőhálót" szerezzen az IMF-től - ezt már a miniszterelnöknek is kifejtette, aki a közgazdász megítélése szerint egyelőre fele-fele arányban hajlik a megállapodásra és annak elutasítására.

Csaba László egyetemi tanár szerint alakulhatnak úgy a külső feltételek, hogy nem lesz szükség IMf-megállapodásra. A közgazdász szerint itt az ideje, hogy Magyarország unalmas ország legyen, amellyel nem foglalkozik kiemelten a nemzetközi sajtó.

Csaba László szerint az IMF a sírásó szerepét tölti be mindig, ez Magyarország esetében annyit jelent, hogy búcsút inthetünk a matolcsyzmusnak. A közgazdász szerint 2011 nyarán eszméltek a piacok, hogy a kormányok valójában nem tesznek semmit az adósságok leépítéséért, ekkor indultak el azok a folyamatok, ami miatt az IMF-hez kell fordulnunk. A közgazdász szerint nem okos dolog kiejteni a szánkon azt a szót, hogy "csőd". A CEU tanára minderről hétfő este, a Corvinus Egyetemen tartott kerekasztal-beszélgetésen beszélt.

Csaba László szerint vészforgatókönyvet kellene készítenie a kormánynak egy 2%-os gazdasági visszaesésre, a közgazdász szerint az országot nem "támadták" meg, gazdasági szuverenitásunkat pedig nem vesztettük el.

Az EU „legnagyobb vonzereje, hogy kívül nem tágasabb" - mondta Csaba László az Unióról, mely szerinte mindig is válságban volt, és mindig is abban lesz. Az "eurózóna meg köszöni szépen, jól van".