Hol az a válság, amit kezelni kell?
Az akadémikus az adótörvények kapcsán úgy fogalmazott, hogy a 2010-2011-ben rögtönzött intézkedések, amelyeket válságadónak neveztek, mostanra gazdaságpolitikai iránnyá állt össze, az ilyen típusú adók szerepe növekvő.
Én nem látom azt a válságot, amit kezelni kellene, felelte arra a kérdésre, hogy még mindig válságot kell-e kezelni. „Azt látom, hogy a rögtönzésre és egyedi intézkedésre alapozott kormányzati stílus folyamatos, illetve tartalommá vált”.
Átláthatatlan a szabályozási környezet
Csaba László véleménye szerint a monetáris tanács törekvése nem tűnik megalapozottnak, miszerint a magyar alapkamat 2015 végéig változatlan marad, hiszen Magyarország kis játékos a nemzetközi pénzpiacon, így ha például az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed kamatot emel, akkor mindenki követni fogja az emelkedő kamatszintet.
A külföldi befektetők a stagnáló, vagy lassan fejlődő piacokba aligha fektetnek be, márpedig Magyarországot ide sorolják - fejtette ki. Elég arra utalni, hogy a magyar GDP 2015-re éri el a 2006-os szintet. Ráadásul átláthatatlan a szabályozási környezet, amely megnyilvánul abban is, hogy a kormány sok kicsi adót vet ki, a visszamenőleges törvénykezés bizonytalan gazdasági környezet képét vetíti ki.
Magyarország helye az Európai Unióban van
A professzor szerint egyértelmű: Magyarország helye az Európai Unióban van. Ezért érthetetlen, hogy a magyar kormány olyan üzeneteket küld Brüsszelbe, lásd szabadságharc, mintha mi az EU-n kívül lennénk, noha belül vagyunk. Rögzítette: fontos lenne helyreállítani a bizalmat az uniós szervekkel, mivel mostanra már törvényessé vált a kereszt feltételesség. Ami azt jelenti, hogyha egy ország például nem teljesít egy költségvetési normát, akkor attól például megvonják az agrártámogatásokat.
S az sem volt szerencsés, hogy a magyar kormány nem támogatta Jean-Claude Junckert, az EU új bizottsági elnökét, noha egykor éppen Surján László, volt KDNP elnök mondta: fehér ember nem felejt – emlékeztetett Csaba László.