A közgazdász, egyetemi tanár szerint az új stratégiának az Európai Unió, mint politikai-gazdasági szövetség és értékközösség keretében és nem az EU ellenében kell megszületnie.
Kiemelte: a programok, vágyak felsorolása - amelyek a növekedni, gyarapodni, felvirágozni kitételeket tartalmazzák - nem elegendő. A stratégiában számokat, mértékeket, felelősöket kell felsorakoztatni, s ilyen stratégia kialakításában késésben van a kormány - magyarázta Csaba László.
A kötet egyik fő üzenete, hogy a Magyarországon kialakult gazdasági stagnálás nem konjunkturális jellegű, az okok összetettek, így a megoldás sem egyszerű, azaz "az optimális adórendszer sem fogja megoldani a nemzet problémáját" - fogalmazott a professzor.
Kovács Árpád, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke arról beszélt, hogy a kötetből is kitűnik: a monetáris és fiskális politika kölcsönhatása erősebb, mint a közgazdászok azt korábban gondolták. Ez a tétel érvényes a reálgazdaság és a költségvetés összefüggésére is - fűzte hozzá.
Király Júlia, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke a pénzügyi stabilitás kérdéskörét elemezve, arra mutatott rá, hogy az ország pénzügyi sérülékenysége a túlzott eladósodással függ össze. Az eddigi megoldások nem csökkentették, hanem növelték ezt a sérülékenységet - tette hozzá a jegybank alelnöke.
A szabadságharcunknak vége: ne álmodozzunk tovább?
Új, EU-konform stratégiára van szüksége Magyarországnak annak érdekében, hogy beinduljon az egyensúlyőrző növekedés - jelentette ki Csaba László akadémikus, a "Földobott kő?, tények és tendenciák a 21. században" című, az Akadémiai Kiadónál megjelent kötet szombati bemutatóján Budapesten.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 2273,58 pontos, 1,63 százalékos emelkedéssel, 141 741,65 ponton, történelmi csúcson zárt csütörtökön.
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
