Az IMF nem világkormány, egy kormányközi szervezet, mely a fizetési mérleghiánnyal küzdő országoknak nyújt külső pénzügyi segítséget. Az IMF egy sírásó, az előző gazdaságpolitika sírjának megásásához járul hozzá. Nem lehet rajta számon kérni, hogy "miért nem járul hozzá a népesedéshez", az nem a "sírásó" dolga. Egyetlen dolga van, hogy kevés legyen az ügyfele - mondta bevezetőjében Csaba László a Corvinus Egyetemen.
A válság előtt a Valutaalap közel volt a megszüntetéshez is, azóta bebizonyosodott, hogy szükség van rá, 2008-ban például akkora pénzeket volt képes megmozgatni, amire az EU sem volt képes - mondta a CEU professzora.
2011-ben eszmélt a piac: a kormányok nem voltak őszinték
2008-ban azt gondoltuk, közel a válság vége, Magyarország finanszírozható a piacról, a kamatszintek lecsökkennek - mondta Csaba. Az IMF-fel csak annyi dolgunk lett volna, hogy tartsuk a kapcsolatot az alappal az előző szerződésünk miatt, és a IV. cikkely szerinti konzultációban részt vegyünk. Nem így lett, az optimizmus ok nélküli volt. 2011 júniusában a piacok rájöttek, hogy "a kormányok megvezették őket". A különböző nemzeti kormányok ugyanis nem akartak erősen tenni az adósság lecsökkentése ellen, a piac viszont racionális szereplőkből áll. Az Egyesült Államok például folyamatosan a likviditás hiányára hivatkozik és nyomja a pénzt a gazdaságba mind monetáris mind fiskális oldalról - holott valójában hitelezési kedv nincs. Hasonló a helyzet Európában is - magyarázta Csaba László.
Növekedési problémák jelentkeztek a világgazdaságban, Kínától az USA-ig. Látszik, hogy nagy a bizonytalanság, így újra beállt az a görcsös állapot, miszerint a piacon van ugyan pénz, de a hitelezési aktivitás nagyon alacsony - mondta Csaba László. 2011 őszére nagyon kiszolgáltatottak lettek azok az országok, melyek főleg külső forrásból adósodtak el, így járt Magyarország is. Csaba László szerint ekkora már a gazdasági fundamentumok nem annyira, inkább az adósságszerkezet volt a meghatározó tényező.
Magyarország ugyan "csak" a GDP 80%-ában adósodott el, de adóssága több mint 50%-a külföldi kézben van. Ezzel szemben Olaszországgal szemben a piac sokkal türelmesebb volt, az olasz államadósság a GDP arányában a 100%-hoz közelít, de 80%-a belföldi kézben van, vagyis Olaszország kevésbé kiszolgáltatott, mint mi.
Meg kell győznünk a partnereinket - de ehhez cselekedni is kell
"A világos gazdaságpolitika Olaszországban is lenyomta a kamatszinteket, jó lehetőség, hogy Magyarország is támaszkodhat az IMF és az EU szakértelmére és tapasztalataira. Nem azt mondom, hogy náluk van a bölcsek köve, de fontos tapasztalatokat oszthatnak meg velünk" - így a szakértő. László Csaba egyetért azzal a vélekedéssel, hogy nem az a fontos, hogy egy államnak mennyi pénzre van szüksége, hanem az számít, hogy vissza tud-e térni a magánpiacokra és ott utd-e maradni. Ehhez fontos a hitelesség, amit a kormány a cselekedeteiben tud megalapozni és a kommunikáción keresztül erősítheti a róla kialakított képet. Nem elég tehát mondani, hogy reformokat hajt végre a kabinet, neki kell vágni a munkának - azt pedig el kell tudni "adni". Fontos, hogy az üzleti partnerek megértsék azt az üzenetet, amit a kormány a gazdaságpolitikáján keresztül megjelenít, hogy a kommunikáció egy irányba mutasson - magyarázta a professzor.
Ki se ejtsük a szánkon, azt hogy csőd
"A csőddel való játék, a tűzzel való játék" - vallja Csaba László. Gondoljunk bele, egy csőd a cégek esetében is komoly megrázkódtatás, még ha egy csődbe vitt cég egy újba menekítve meg is menekülhet, sikerül konszolidálni - a beszálítók, a munkavállalók biztosan megérzik az átalakítást. Ugyanígy van ez az államok esetében, csak hatványozottan. Pusztító egy államcsőd, főleg a társadalom alsó harmadát érinti - ennek a lehetőségéről csak beszélni is nagyon káros, meg kell szüntetni ez erről való diskurzust a nyilvánosságban - érvelt a közgazdász.
Mit várhat az IMF? Leginkább egy 2013-14-re írt üzleti tervet - válaszolt a kérdésre a közgazdász. "De ilyen üzleti terve magyar kormánynak nincs egyelőre. Számok és tervek - ezt nagyon szeretik, nemcsak az IMF-nél, de a piacok is. Ennek hatására lemehetnek a kamatszintek". Az IMF-fel való megállapodásról még annyit mondott, "a legjobb hitel, amit nem kell lehívni".
Csaba László: az IMF a sírásó
Csaba László szerint az IMF a sírásó szerepét tölti be mindig, ez Magyarország esetében annyit jelent, hogy búcsút inthetünk a matolcsyzmusnak. A közgazdász szerint 2011 nyarán eszméltek a piacok, hogy a kormányok valójában nem tesznek semmit az adósságok leépítéséért, ekkor indultak el azok a folyamatok, ami miatt az IMF-hez kell fordulnunk. A közgazdász szerint nem okos dolog kiejteni a szánkon azt a szót, hogy "csőd". A CEU tanára minderről hétfő este, a Corvinus Egyetemen tartott kerekasztal-beszélgetésen beszélt.
A tagországok tavaly a korábbi évhez képest hét százalékkal több védelmi státuszt biztosítottak. 
