|
| Trump veje és egyben tanácsadója, Jared Kushner és Benjamin Netanjahu Jeruzsálemben, az izraeli kormányfő rezidenciáján csütörtökön. EPA/Stern Matty |
Izrael történetében először fordul most elő, hogy a választást megnyert miniszterelnök nem tud kormányt alakítani. Netanjahu másfél hónapja nyerte meg az általános választásokat, de mivel egykori védelmi minisztere – aki jelenleg a Jiszrael Béténu párt vezetője – ragaszkodott hozzá, hogy – a védelmi minisztérium ajánlásának megfelelően – a vallási iskolák diákjai is kerüljenek besorozásra a hadseregbe, az új koalíció végül mégsem tudott felállni.
Az új általános választások szeptember 17-én kerülnek megrendezésre, de az új kormány csak októberben vagy az után tud felállni.
Az évszázad alkuja elhalasztva
Trump veje és egyben közel-keleti tanácsadója, Jared Kushner, valamint Jason Greenblatt, az USA közel-keleti megbízottja alig pár órával a parlament feloszlatása előtt, szerda este érkeztek Jeruzsálembe. Felelőtlen módon Trump a 2017-es kinevezése után a teljesen tapasztalatlan Kushner nyakába rakta a száz éve robajló Közel-Kelet megbékéltetésének ódiumát. Kushner és Greenblatt az elmúlt két évet egy izraeli-palesztin béketerv kidolgozásával töltötte, de az izraeli belpolitikai válság most megakadályozta annak bejelentését.
Pedig Trump már régóta várta az új izraeli kormány felállását és elő akart jönni régóta ígérgetett béketervével, amelyet az „évszázad alkujaként” harangozott be. A kiszivárgott, de meg nem erősített hitelességű információk újra csalódást keltettek a nemzetközi közösségben. A tervnek ugyanis állítólag nem része egy önálló palesztin állam, inkább nagyobb autonómiában gondolkodnak Washingtonban.
A politika helyett a hangsúly a gazdaságon lenne: dollármilliárdokat áldoznának segélyezésre és befektetésekre Ciszjordániában és a Gázai övezetben, valamint Egyiptomban és Jordániában. Washingtonban ehhez számítanának a gazdag Öböl-menti arab államok anyagi támogatására is, bár részletek hiányában a kérést állítólag meglehetősen hűvösen fogadták köreikben.
Moszkva és Peking bojkottál
|
| Káncz Csaba |
Moszkva 2002 óta tagja az úgynevezett Közel-Keleti Kvartettnek az ENSZ-szel, az USA-val és az EU-val együtt. A Kreml szerint a konfliktust az ENSZ BT határozatai, az 1991-es Madridi Konferencia és a 2002-es Arab Békekezdeményezés keretein belül kell megoldani. A Kreml tehát felettébb tartózkodó minden különbejáratú kezdeményezéssel szemben.
Moszkva és Peking ezért is tervezik bojkottálni a júniusban sorra kerülő (már ha egyáltalán megrendezésre kerül) bahreini gazdasági csúcsot az izraeli-palesztin megbékélésről – a bojkott egyébként komoly diplomáciai sikernek értékelhető a palesztinok számára. A Palesztin Autonómia Hatóság az elmúlt egy évben minden amerikai tárgyalást bojkottál, mióta Trump átköltöztette az amerikai nagykövetséget Nyugat-Jeruzsálembe. Mahmud Abbász palesztin elnök nem válogatta meg szavait, szerinte Trump terve egyébként is „pokolra fog jutni”.
Az amerikai béketerv elhalasztása Netanjahu és potenciális szélsőséges politikai szövetségesei számára kiváló hír. Egy friss jelentés szerint Netanjahu kormányzása alatt a 2008 és 2017 közötti időszakban 132 000 (!) telepes érkezett a megszállt Ciszjordániába. Közülük mintegy 50 ezren olyan területekre hatoltak be, ahonnan bizonyosan távozniuk kellene egy esetleges kétállami megoldás esetén. Ráadásul a jelentés szerint a frissen felépült lakótelepek még potenciálisan 60 ezer újabb telepest tudnak befogadni.
A vezető devizákkal szemben nagy amplitúdóval mozgott a hazai fizetőeszköz, de volt egy pont, amikor mindegyikhez olcsón lehetett hozzájutni. 
