A kínai központi bank egyik tanácsadója szerint az Európai Unió megsegítését a Nemzetközi Valutaalapon keresztül az IMF kvótáinak reformjához kellene kötni. A tanácsadó azt mondta, hogy „ha az Európai Unió azt akarja, hogy a feltörekvő országok pénzzel segítsék kilábalását a gazdasági válságból, akkor azt üzleti alapon kell intéznie". Az illetékes a tavaly október végén a franciaországi Cannes-ban megtartott G20 csúcstalálkozóra utalt, ahol döntés született arról, hogy megnövelik az Nemzetközi Valutaalap rendelkezésre álló forrásait annak érdekében, hogy megakadályozzák az eurózóna válságának továbbgyűrűzését. A szavazati arányokat a pénzügyi befizetések mértékéhez kötik valutaalapon belül, az EU-tagállamok jelenleg összesen 40, az Egyesült Államoknak 17 százalékkal, Kína viszont csupán 6 százalékos kvótával rendelkezik.
Az európai gazdaság helyzetéről szólva a kínai jegybank tanácsadója megállapította, hogy az uniónak mindenek előtt helyre kell állítania az európai tőkepiacokba vetett bizalmat. Ehhez az Európai Központi Banknak határozottabb, ugyanakkor rugalmasabb lépéseket kell tennie. Azt is hozzátette, nem tartja valószínűnek az euró összeomlását, a közösség adósságválsága pedig nem jelenti azt, hogy minden tagállama gondokkal küszködik. Az eurózóna stabilitása nemzetközi érdek, talpraállását Kínának nem közvetlenül, hanem nemzetközi szervezeteken keresztül kellene segítenie a kockázatok csökkentése érdekében. A pekingi jegybank szakértője szerint a válságnak csupán korlátozott és rövid távú hatása lesz a kínai gazdaságra, mivel "az ország már jelentősen csökkentette függését a külső kereslettől". A külkereskedelmi többlet a GDP egy százalékának megfelelő összegűre csökken 2012-ben, a következő években pedig teljesen eltűnik - jósolja a Li Tao-kujt, a kínai jegybank tanácsadója.
Az AI vált a globális digitális gazdaság fő hajtóerejévé. 
