Nem hátráltak meg a cafeteriával: ezzel viszont még segíthet a kormány

Eredeti fotó: MTI/Máthé Zoltán

Bár a cafeteria esetében továbbra is változatlan, több területen is adna kedvezményeket a kormány az új, őszi adócsomagban. Több szempontból is könnyítenének a munkáltatói terheken, az adóeljárási szabályokban ugyanakkor szigorítás várható, és minden 60 milliárd forintnál nagyobb forgalmat bonyolító céget automatikusan ellenőriznének, ha két évnél hosszabb ideig nem érnek el nyereséget – írja a Mazars elemzésében.

Sokat finomított a nyári adócsomagon és az adózási szabályokon a kormány, a kettős beterjesztéssel dolgozó rendszer lesz várhatóan a szokás mostantól: az első csomaggal megtörténnek a drasztikus módosítások (például a cafeteria rendszer átalakítása), majd ősszel a visszajelzések alapján ezt követi a finomhangolás, a részletszabályok kijavítása, pótlása – mondta a Mazars adóigazgatója.

Jól járnak a KATÁ-sok

A cafeteria rendszerében nem hátrált meg a kormány, a tervek szerint csak a lakáscélú hitel kedvezményes kamata kerülne vissza az adómentes körbe. Az otthonteremtés esetében változatlanul kivezetik a lakóingatlanokra alkalmazható, 5 százalékos adókulcsot, de kis könnyítést adnának: abban az esetben is a kedvezőbb kulcs lenne alkalmazható, ha a tényleges teljesítés 2019. december 31. után lesz, de jövő év végén az ingatlan készültségi foka már szerkezetkész, és tulajdonjog bejegyzéshez szükséges adásvételi szerződést a földhivatalhoz már benyújtották – tette hozzá.

A munkáltatói terheken is könnyítenének: kutatás-fejlesztéssel foglalkozó vállalkozások a kutatáshoz kapcsolódó bérköltségük után csak a szociális hozzájárulási adó felét kellene fizetniük. Az öregségi nyugdíj mellett dolgozók esetében pedig csak a 15 százalékos személyi jövedelemadót kellene megfizetni. Ezen felül létrehoznák például a csoportos társasági adóalanyiságot, amelyet azok a vállalatok kérhetnének, amelyek között legalább 75 százalékos arányú szavazati jogon alapuló kapcsolt vállalkozási viszony áll fenn. Az áfa mentes vállalkozók esetében az eddigi 8 millióról 12 millióra emelnék az értékhatárt.

H. Nagy Dániel elmondta: a kormány változtatna a nagy áruházakat érintő veszteségszabályokon is, jelenleg ugyanis be kellene zárni azokat 15 milliárd forintos árbevételt elérő kereskedőcégeket, amelyek két egymást követő adóévben nem érnek el nyereséget. Ezt a határt 60 milliárdra emelnék, bezárás helyett ugyanakkor csak kötelező NAV-ellenőrzést kapna az érintett cég. A javaslatokat novemberben szavazhatja meg a parlament.

Ahogy arról korábban írtunk, a magyar vállalkozásoknál a dolgozók 88 százaléka részesül legalább egy fajta béren kívüli juttatásból 2018-ban, a megkérdezett munkaadók legnagyob része, több mint 55 százaléka a leggyakrabban adott cafeteria elemnek a helyi bérlet vagy más utazási támogatást, illetve az Erzsébet-utalványt nevezte. Jövő évtől lényegesen átalakul majd a cafeteria rendszere. A közterhek alapjának meghatározásához a béren kívüli juttatások esetében nem kell alkalmazni az 1,18-as szorzót, viszont a SZÉP-kártya marad az egyetlen kedvező adózású cafeteria-elem, csak az annak három alszámlájára utalt támogatás minősül kedvezményes közteher-fizetés mellett adható béren kívüli juttatásnak.