Nem nézi tovább tétlenül a magyar deficitet Európa: elzárják a csapot?

A túlzott mértékű hiány miatt még 2004-ben indult eljárás új szakaszba léptetését kezdeményezi szerdán az Európai Bizottság - tudta meg brüsszeli forrásoktól a BruxInfo. A testület szerdai ülésén az értesülés szerint annak megállapítását fogja kérni a tanácstól, hogy Magyarország nem teljesítette a pénzügyminiszteri tanács 2009 nyáron hozzá intézett ajánlásait a túlzott mértékű költségvetési hiány kiigazítására.

Ollie Rehn, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyekért felelős biztosa és Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. Fotó: Mario Salerno / Európai Tanács

Az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyekért felelős tagja még novemberben, az őszi gazdasági előrejelzés ismertetésekor válaszolta azt a BruxInfo kérdésére, hogy bár a magyar államháztartás várhatóan 2011-ben 3,6 százalékos többletet produkál (főként a magánnyugdíjpénztári vagyon költségvetési becsatornázása miatt), 2012-ben pedig 2,8 százalékos hiányt vetített előre a testület, de szerinte 2013-ban már ismét 3 százalék fölé (3,7%) emelkedhet a költségvetési deficit. Olli Rehn ezért nem tartotta indokoltnak a 2004 nyara, gyakorlatilag uniós taggá válásunk óta folyó eljárás megszüntetését.

Mostanra azonban egyértelművé vált, hogy a Bizottság nem pusztán fenntartja az eljárást, hanem további lépéseket is szükségesnek tart a procedúra keretében. Formailag a Bizottság azt állapítja majd meg az ilyenkor szokásos fordulattal, hogy Magyarország "nem hozott hathatós intézkedéseket" a túlzott mértékű hiány kiigazítására.

A BruxInfo forrásai úgy fogalmaztak: „nem maradt más választása az Európai Bizottságnak, mint a túlzott deficiteljárás újabb szakaszba léptetése”. A testület annak kimondását kéri a Tanácstól, hogy Magyarország nem teljesítette az uniós pénzügyminiszterek (ECOFIN) 2009 nyarán tett ajánlásait. Ha az ECOFIN minősített többséggel elfogadja a bizottsági értékelést, a dosszié visszakerül a Bizottsághoz, amely saját hatáskörben két dolgot tehet.

Jöhet, ami még nem volt

Egyrészt új ajánlásokra tehet javaslatot a Tanácsnak, másrészt szankcionálhatja az országot, mégpedig a kohéziós alapból járó kifizetések felfüggesztésének kezdeményezésével. Magyarországra - mivel nem tagja az eurózónának - nem vonatkoznak a gazdasági kormányzás megerősítéséről szóló hatos jogszabályi csomag szankciós rendelkezései, amelyek korábbi és automatikusabb szankciókat tesznek lehetővé az előírt költségvetési pályáról letérő országok büntetésére.

A nem eurózóna-tag Magyarországgal szemben az egyetlen szankció a kohéziós alapok kifizetéseinek az átmeneti felfüggesztése lehet, ezt viszont eddig még soha nem alkalmazta a Bizottság egyetlen tagországgal szemben sem. A Stabilitási és Növekedési Paktum nem határozza meg, hogy a szankciónak ezzel az eszközével az eljárás melyik szakaszában lehet élni. Eddig mindenesetre a Bizottság valóban a fegyelmezés legutolsó eszközeként tekintett erre a lehetőségre, bár például hazánkkal szemben az előző kormány idején a hiánycélok és ajánlások sorozatos elmulasztására való tekintettel már megtehette volna.

Egy EU-forrás viszont úgy vélte a BruxInfónak, hogy a hatos csomag logikájából (automatikusabb, és gyorsabb szankciók) az következhet, hogy a nem eurózóna tagokkal szemben sem várnak a végtelenségig a szankció pillanatnyilag egyetlen lehetőségével.

A jegybanktörvény is előkerülhet

Egy másik információ szerint a Bizottság szerdán még nem hoz konkrét döntést a jegybanktörvény ügyében, de nincs kizárva, hogy előrevetíti majd a kötelezettségszegési eljárás elindítását a közeljövőben. A többi magyar dossziéban nem várhatók újabb fejlemények. Az igazságügyi reformok vizsgálata még nem fejeződött be (ezekről csütörtökön tart meghallgatást az EP szabadságjogi bizottsága), a hiteltárgyalásokról pedig jövő pénteken (január 20-án) lesz egyeztetés Brüsszelben Olli Rehn biztos és Fellegi Tamás tárca nélküli miniszter között.