|
| Erdogan török elnök |
Miután csütörtökön az Európai Parlament felfüggesztette Törökország EU-csatlakozási tárgyalásait a júliusi puccsot követő tisztogatások miatt, Recep Tayyip Erdogan török elnök kemény szavakat intézett az EU-hoz. Azt mondta, hogy ha Európa még tovább megy, akkor megnyitja a menekültek előtt Európa felé országa határait.
A Reuters szerint azt is hozzátette, hogy akárhány európai parlamenti képviselő is szavaz meg ilyen határozatot, sem őt, sem népét nem fogják megfélemlíteni ezekkel az „üres fenyegetésekkel”.
Hajánál fogva ráncigálták elő?
Kevéssel korábban a török miniszterelnök, Binali Yildirim is hasonlóan nyilatkozott. „Mi vagyunk azok egyike, akik Európát védelmezik. Ha a menekültek átjutnak, Európát el fogják árasztani és át fogják venni. Törökország megakadályozza ezt” – idézte a német N24.de. A miniszterelnök szerint az EU-csatlakozási tárgyalások befagyasztása többet árt Európának, mint Törökországnak.
Binali Yildirim szavait hosszasan idézik, aki egy egész sor dologgal vádolta meg Európát. Például azzal, hogy ellentmondásba keveredett önmagával, amikor egyrészt Törökországot fontos biztonságpolitikai partnernek tekinti, azután „hajánál fogva előráncigált ürüggyel” hasonló parlamenti határozatokat fogadnak el. (Nem világos a logikai összefüggés, ha valaki stratégiailag fontos, attól még betarthatja az emberi jogokat – a szerk.)
Törökország, a demokratikus
Kettős morállal és a demokrácia hiányával is megvádolta az Európai Parlamentet. (Mint ismeretes, már a százezres nagyságrendben mozog a puccs ürügyén letartóztatott vagy elbocsátott emberek, közalkalmazottak száma Törökországban – a szerk.) A miniszterelnök szerint Európa „értékválságban szenved a jobboldali szélsőségek, az idegenellenesség, az iszlamofóbia és az antiszemitizmus miatt”.
Az N24.de által idézett német kereszténydemokrata (CDU) politikus szerint azonban a tavasszal kötött menekültügyi egyezmény fenntartása, az EU-val való jó viszony Törökországnak is legfőbb érdeke, amelynek egész gazdasági fejlődése az EU-tól függ. És ezt a török vezetés is jól tudja. A német kormány egyik szóvivője óvott a helyzet eszkalálódásától, és hozzátette, hogy a kölcsönös vádaskodások nem vezetnek előre.
Több millió menekültet etetnek
A Reuters Törökországra hivatkozva azt írja, az ország a világ legnagyobb menekültlétszámát tulajdonítja magának, 2,7 szíriai és 300 ezer iraki állampolgárnak ad menedéket.
A török Hürriyet Daily News szerint Erdogan azt is mondta, hogy az európaiak sohasem bántak tisztességesen az emberekkel. „Nem ti szedtétek össze a csecsemőket, amikor partra mosta őket a Földközi-tenger. Mi vagyunk azok, akik mintegy 3,5 millió menekültet etetünk ebben az országban” - mondta a híroldal szerint. Megvádolta az EU-t, hogy az nem tartotta be ígéreteit.
|
Szűnni nem akaró taps az elnöknek A KADEM nőjogi civil szervezet rendezvényén felszólalva az államfő hozzátette: az ilyen "üres fenyegetésekből (...) sem én, sem a török nép nem ért". A jelenlévők felállva, fél percig tapsolták az államfő kijelentéseit – írja az MTI. (A nőjogi szervezet rendezvénye azért meglepő, mert Erdogan pártja most akart elfogadtatni egy törvénytervezetet, amely legalizálná a szexuális bűncselekményeket, ha az elkövető az áldozatot feleségül veszi – a szerk.) Az MTI emlékeztet arra, hogy a menekültáradat visszafogásának érdekében március 18-án kötött EU-török megállapodásban Brüsszel az uniós csatlakozási folyamat felgyorsítását, schengeni vízummentességet, valamint több milliárd eurós támogatást helyezett kilátásba Ankarának, ennek egyik előfeltételéül azonban a vitatott török terrorellenes törvény enyhítését szabta. A török vezetés erre nem hajlandó, és többen azt vetik a szemére, hogy a jogszabályokat a politikai ellenzék és egyes újságírók elhallgattatására használja fel. A török politikai közélet már Erdogant megelőzően éles hangon reagált a csütörtöki EP-szavazás eredményére. Binali Yildirim miniszterelnök arra kérte az EU-tagállamok vezetőit, hogy emeljék fel hangjukat az EP-állásfoglalás ellen. Mevlüt Cavusoglu külügyminiszter azt mondta: "az EU megalázta magát, Törökországot ily módon nem tudja térdre kényszeríteni". Ömer Celik török EU-ügyi miniszter úgy fogalmazott: "miközben azt kommunikálják, hogy Törökország mellett szolidaritást vállalnak, Európa sajnos rövidlátó vitába süllyed". Kemal Kilicdaroglu, a legfőbb ellenzéki tömörülés, a kemalista Köztársasági Néppárt (CHP) elnöke "súlyos szankcióként" értékelte az uniós lépést, amelynek "meglesz a folytatása". Törökország 1963 óta társult tagja az Európai Gazdasági Közösségnek, amelyből az Európai Közösség, majd az Európai Unió lett. 1995-ben vámunióra lépett az EU-val, amely 1999-ben hivatalosan elismerte Törökország csatlakozási kérelmét is. A csatlakozási tárgyalások 2005-ben kezdődtek meg, azóta az uniós joganyag 16 fejezetét sikerült megnyitni a 35-ből, bár ezek közül mindössze egyet tudtak lezárni - a tudományos és kutatási fejezetet. |
Közös listát és elvet alkalmaznak. 
