Véges rendszerben nem lehet végtelen növekedés
| Átalakulás és konszolidáció a magyar gazdaságban és gazdaságirányításban – ez a mottója a szeptember 27-29. között Egerben megrendezett jubileumi, 50. Közgazdász-vándorgyűlésnek, amelyet idén is a Magyar Közgazdasági Társaság rendez meg. A Privátbankár a vándorgyűlés helyszínéről tudósít. |
Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke a konferencia első szakmai előadásában kiemelte: véges rendszerben nem lehet végtelen növekedés. A jelenlegi értelemben vett materiális növekedésre alapozott fejlődés korszakának a végéhez érkeztünk. Kérdés, hogy a közgazdaságtannak van-e modellje a lassuló, korlátos, stacionárius növekedésre. Az európai növekedés kilátásai illúziónak tűnnek: a belső kereslet nem lehet ennek hajtóereje, a kontinensen kívüli piacok ellátásához pedig túl drágán termelünk. Európában nincs igazi növekedési potenciál – véli Pálinkás József.
|
| Pálinkás József |
Elképzelhető valamiféle új technológiai vívmány felbukkanása, azonban létezik egyfajta újdonság-paradoxon: minden újdonság, innováció keresletet generál ugyan, de ez a kereslet csak a gazdagabb, felső társadalmi rétegen belül gerjed. Az iPhone5-jelenség (az, hogy éjszakákon át képesek az utcán várakozni a vásárlók egy viszonylag kevés újdonságot tartalmazó telefonért) az MTA elnöke szerint a társadalom egy részének a valóságtól való elszakadását jelzi.
A demokratikus, fenntartható stacionárius növekedési modellre való átállásnak – mint minden változásnak – lehetnek vesztesei. Az anyagi növekedés, a GDP-be vetett hit helyett fokozatosan új értékeknek, újfajta gondolkodásmódnak kell előtérbe kerülnie – mondta Pálinkás József. Az elmúlt évtizedekben bekövetkezett fogyasztásbővülés a világban már nem ismétlődhet meg.
Már elkezdték rendezni a helyzetet – addig az EKB-nak kell kitartani
|
| Andor László |
Andor László, az Európai Bizottság foglalkoztatásért felelős biztosa előadásában visszatekintett a világgazdasági válságra, majd az európai adósságválságra adott válaszokra, amelyek végül egy valódi gazdasági és monetáris unió létrejöttéhez vezethetnek.
A döntéshozók a gazdasági kormányzás kiépítésén, a pénzügyi intervenciós eszközök (EFSF, ESM) létrehozásán és a fiskális szigor (six pack, azaz az úgynevezett hatos csomag) megerősítésén keresztül igyekeznek megszilárdítani az uniós architektúrát. Ezek az eszközök jelentős erőt képviselnek, mégis lassul és polarizálódik az európai gazdaság. A recesszió következménye mindenütt a munkanélküliség növekedése, amely főleg a „déli végeken” látszik állandósulni. A helyzet mondhatni robbanásveszélyes – mondta Andor László. A rendszer újragondolása emiatt már megkezdődött: a bankunió, a fiskális unió és a politikai unió szükségességét hirdették meg, erről a vita már megkezdődött.
Kérdés, hogy mi lesz addig, amíg ezen intézkedések hatása meglátszik – itt jön képbe az Európai Központi Bank kiemelt szerepe – mondta a biztos. A gazdasági bizonytalanság, a spekulációs támadások ellen ebben az átmeneti időszakban az EKB-nek kell biztosítania a megfelelő védelmet.
Addig nem mond le a fegyveres ellenállásról. 
