Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnökeként szólalt meg most.

Elég komoly összeget nyom bele az Európai Unió a magyar kutatás-fejlesztési szektorba.

Eldőlt egy jó nagy adag uniós és magyar támogatási forrás sorsa, de nem kell megijedni, lesz még.

A napokban várható a K+F versenyképességi és kiválósági együttműködések pályázati felhívásának megjelenése a GINOP keretében.

Pálinkás József elmondta: 750 milliárd forint uniós forrás érkezik 2020-ig kutatás-fejlesztésre.

Pedig két másik országban is építik azt a kutatói infrastruktúrát, amelynek része a Szegeden épülő lézerközpont. A fenntartást csak részben álljuk.

Pálinkás József egy konferencián azt mondta: elég volt az egyszeri beavatkozásokból, átfogó intézkedések kellenek.

Mérnökök, informatikusok, fizikusok dolgoznak az Európai Nukleáris Kutatási Szervezetnél. Az ott folyó munkát a magyar állam is támogatja.

Pálinkás József, az MTA elnöke egyetért azzal, hogy a túlképzés állami finanszírozását legfőbb ideje korlátozni. Megszállottja a Lendület Programnak, amely eddig 65 világhírű fiatal, magyar kutatót hozott haza, vagy tartott Magyarországon. A beszélgetésből az is kiderül, hogy kétszer annyi pénzből miért nem lesz dupla annyi tudományos eredmény. Interjú.

Az európai döntéshozók már megkezdték azoknak az intézkedéseknek a kidolgozását, amelyek kihúzhatják a kátyúból az Unió gazdaságát, amíg azonban ezek kifejtik hatásukat, az EKB-nak kell helyt állnia a piacokon. Eközben a közgazdászoknak át kell gondolniuk a modelljeiket: véges rendszerben ugyanis nem lehet végtelen növekedés, nem lehet örökre a GDP-ért élni. 50. Közgazdász-vándorgyűlés.

A Magyar Tudományos Akadémia intézményei átalakulnak, a nem kutatóintézeti körbe tartozó intézmények közül a jelenlegi 18 önálló költségvetési szerv helyett januártól csupán nyolc működik - döntött az MTA rendkívüli közgyűlésén.