TÁMOGASSA A FÜGGETLEN, MINŐSÉGI ÚJSÁGÍRÁST! TÁMOGASSON MINKET!
Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában
Pálinkás József, az MTA elnöke egyetért azzal, hogy a túlképzés állami finanszírozását legfőbb ideje korlátozni. Megszállottja a Lendület Programnak, amely eddig 65 világhírű fiatal, magyar kutatót hozott haza, vagy tartott Magyarországon. A beszélgetésből az is kiderül, hogy kétszer annyi pénzből miért nem lesz dupla annyi tudományos eredmény. Interjú.

- Az Európai Unió 10 éves stratégiája, a Horizon 2020 a közösségi szakpolitikákat és költségvetést, valamint a tagállamok kapcsolódó eszközeit az „intelligens, fenntartható és befogadó” gazdasági növekedés szolgálatába kívánja állítani. Ez egyébként a megbukott korábbi Lisszaboni Stratégia utóda. Ebben az egyik vállalás: a kutatási-fejlesztési (K+F) kiadásoknak a GDP 3 százalékára emelése. Magyarország 2010-ben a GDP valamivel több, mint egy százalékát fordította K+F-re, 2020-ig pedig azt vállalta, hogy az ilyen kiadásokat a GDP 1,8 százalékára emeli. Teljesíthetőnek tartja-e ezt a vállalást? Mit tud tenni a K+F ráfordítások növeléséért az MTA?

- Kicsit szkeptikus vagyok az uniós célkitűzéssel kapcsolatban, hiszen hasonló célt tűzött ki a Lisszaboni Stratégia is, és a jelenleginél kedvezőbb gazdasági helyzetben nem teljesült. Természetesen remélem, hogy a most kitűzött  célok teljesítéséért mindent megteszünk, mert különben csak növekszik Európa lemaradása az Egyesült Államokkal, az ázsiai térség államaival, sőt  hamarosan Kínával szemben is. Kína GDP-arányosan ugyan kevesebbet költ K+F-re, de a GDP-jük óriási, ráadásul koncentráltan költik el.  Európai Nobel-díjas tudósok nemrégiben petícióban kérték, hogy ne csökkentsék a 2014-2020-as időszakra tervezett kutatási-fejlesztési kiadásokat, különösen a felfedező kutatásokra szánt összegeket.

Pálinkás: állami jogász- és közgazdászképzésre a jövőben is szükség lesz

 

Magyarország 2011-ben nagyjából a GDP 1,2 százalékát fordította K+F-re. Ez igen enyhe növekedés, ami a vállalati ráfordítások növekedéséből származik. A 2012-es adatot még nem tudjuk, számomra az ismert, hogy 2012-ben az MTA kutatóintézet-hálózatában elindított új programok esetében jelentősen nőtt az állami ráfordítás. Ahhoz, hogy 2020-ra elérjük az 1.8 százalékot, minden évben évi 0,07 százalékos növekedést kell produkálni, ez nagyjából évi 23 milliárdos emelkedés, ami szerintem tartható. Az MTA természetesen örömmel közreműködik egy, a ráfordítások hatékonyságát célzó K+F+I (kutatás, fejlesztés, innováció) stratégia kimunkálásában, mert a ráfordítási célkitűzés az éremnek csak az egyik oldala, a hatékony felhasználás legalább ilyen fontos.

- Hogyan érdemes a K+F forrásokat idehaza elkölteni?

- A tudomány hatékony támogatása nehéz, de nem lehetetlen feladat. Az elmúlt években sajnos tapasztalhattuk, hogy a finanszírozásra újonnan létrehozott szervezetek gyakran ésszerűtlenül, pazarlóan, alacsony hatásfokkal, akár még kártékonyan is működhetnek.

A legfontosabb, hogy világosan lássuk, hogyan épül fel egy hatékony K+F rendszer, és tisztázni kell, hogy kinek mi a feladata. Világszínvonalú felfedező kutatások nélkül nem lehetséges a fejlesztési pénzek hatékony felhasználása, és illúzió marad az innováció, hiszen a versenyszektorban működő vállalkozások által fejlesztett termékek minősége és piaci értéke a hozzáadott szellemi termék újdonságtartalmától függ elsősorban. Ha egy ország tudományos műhelyeiben alacsony színvonalú a felfedező kutatás, akkor a kutatók és fejlesztők az úgynevezett innovációs láncba sem tudnak majd eredeti ötletekkel és új technológiákkal bekapcsolódni, sőt képtelenek lesznek alkalmazni a mások által „felfedezett” csúcstechnológiát. A felfedező kutatások finanszírozása állami feladat, de a forrásokat koncentráltan kell felhasználni. Jelenleg Magyarországon az egyetlen főhivatású akadémiai intézethálózat kutatóközpontjai és hat egyetem hozzák létre a magyar tudományos eredmények több mint nyolcvanöt százalékát. Az is nyilvánvaló, hogy csak akkor leszünk sikeresek a felfedező kutatásokban, ha a forrásokat a saját szakterületükön kimagasló teljesítményt nyújtó tudományos műhelyek kapják, figyelve persze az új, ígéretes kutatási témákra is. A felfedező kutatások sikere nem feltétlenül gyors, de a valódi felfedezések hosszú időre engednek sokféle folytatást és közvetett alkalmazást. Számos példát hozhatnék, de aktualitása miatt hadd említsem meg a száz éve született Szentágothai Jánost, akinek világra szóló eredményei ma is meghatározók az idegtudományi kutatásokban, magyar idegtudósok most már a harmadik vagy negyedik generációjának újabb és újabb eredményei köthetők iskolateremtő tevékenységéhez. Egy évvel születésének századik évfordulója előtt három magyar agykutató nemzetközi Agy-díjára lehettünk büszkék.

A fejlesztések esetében szükség van prioritások kijelölésére, bár a fejlesztések is többnyire a sikeres felfedező kutatások műhelyeihez kapcsolódnak. A már-már csodafegyverként emlegetett innováció kérdésében álláspontom Bojár Gábor véleményéhez áll a legközelebb, aki szerint az innovációnak profitot kell termelni a vállalatoknál. Ezért elsősorban a cégek érdeke és nem az állam feladata az innováció finanszírozása. Lehetnek nemzeti fejlesztési célok, és állami segítség is célszerű lehet, különösen a kis- és közepes vállalatok újdonságainak piacra juttatásához. De az innovációnak természeténél fogva már középtávon is önfenntartónak kell lennie. Itt elsősorban a tisztességes verseny és az innováció-barát szabályozás megteremtése az állam feladata. Az Akadémia kutatóhelyei kis vállalatoknak és multinacionális cégeknek egyaránt partnerei a fejlesztésben és az innovációban. Nagyon sok sikeres együttműködésünk van, amelyek azon alapulnak, hogy mindkét félnek hasznosak: az akadémiai kutatóközpont igazi kihívást és többletforrásokat jelentő fejlesztési megrendelést kap, a vállalat pedig olyan terméket, amelynek a fejlesztési költsége bőségesen megtérül számára. A hatékony K+F-hez átlátható, kiszámítható és stabil szabályozási környezetre és finanszírozásra van szükség. Akkor járunk el helyesen, ha a források növekedése folyamatos és egyenletes. A csökkenés vagy stagnálás esetén elveszhetnek az előző évek beruházásai is, a kapkodó, hirtelen növekedés pazarláshoz vezethet. Végül, de nem utolsó sorban a tudománypolitika legfontosabb eleme a jó személyi politika, a kiváló kutatók megtalálása, megtartása és a kiválósági központok koncentrált finanszírozása.

- A diplomások számának növelését illetően Magyarország azt vállalta, hogy 2020-ra a 30 és 34 év közötti fiatalok körében 30.3 százalékra emeli a felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányát, amely a legutóbbi adatok szerint nagyjából 28 százalékon áll. Ön szerint ez tartható?

- Úgy gondolom, hogy ez szinte automatikusan megvalósul, mert Magyarországon a 45 év felettiek körében alacsony a diplomások aránya, és ez rontja le az átlagot. A 45 év alattiak körében másféle problémát látok, de ezen a kormányzat igyekszik javítani. Úgy vélem, hogy a túlképzés állami finanszírozását legfőbb ideje korlátozni. Például a jövőben is szükség lesz államilag finanszírozott jogász- és közgazdász-képzésre, de a korábbinál jóval kisebb létszámban.

Névjegy


Pálinkás József 1952-ben született. Atomfizikus, politikus, egyetemi tanár, 2008 óta a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. Nős, három felnőtt gyermek édesapja.  1991 és 1996 között az MTA Atommagkutató Intézetének igazgatója, 2001 és 2002 között oktatási miniszter.  1995-ben választották meg a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 2004-ben rendes tagjává. 2009-ben a londoni Európai Akadémia felvette tagjai sorába. Fő kutatási területe az atomi ütközések fizikája. Számos hazai és nemzetközi tudományos testület, szervezet tagja. 1986-ban Akadémiai Díjjal tüntették ki, majd 1997-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét.

 

- A Lendület Program az egyik legfontosabb MTA projekt. A következő évek igazi nagy kihívása Ön szerint a kutatóhálózat infrastrukturális megújítása lesz. Hol tartanak ebben?

- A Lendület Program egy kiválósági program, egy új pályázati modell. Az egyetemeken 26, az akadémiai kutatóintézetekben 39 ilyen kutatócsoport van. Ez azt jelenti, hogy összesen 65 fiatal kutatót sikerült hazahozni, vagy itthon tartani. Ezek a kutatók kiemelkedő teljesítményt nyújtottak, bárhol a világon a kutatás élvonalába tartoznak, és ők nem csak ahhoz a lehetőséghez jutottak, hogy kiemelt fizetést kapnak, hanem ahhoz is, hogy kutatásaikhoz öt évre körülbelül egymillió eurót biztosítunk. Ebből műszereket vásárolhatnak, ők maguk válogathatják össze csapatukat, és ugyancsak ők döntik el, hogy melyik intézetben szeretnék folytatni kutatásaikat. Ez tehát a személyi állomány változását éppúgy magában hordozza, mint az infrastrukturális megújulást. Ez utóbbi legnagyobb beruházása jelenleg a Műegyetem területén épülő Természettudományi Kutató Központ, amely 9 és fél milliárd forintba kerül, és 2013 októberére készül el. 2012 januárjában jelentős átalakulás történt a kutatóhálózatban, hiszen az addigi 40 kutatóintézetből, 10 kutatóközpont és 5 kutatóintézet jött létre. 2012-ben jelentős összeget, két milliárd forintot fordítottunk az intézethálózatban műszerek vásárlására. Ennek is itt volt már az ideje, mert lényegében tíz éve nem történt ilyen fejlesztés. Az átalakítások azt is jelentik, hogy kutatóintézeteink olyan méretűek lettek, hogy egyenlő jogú partnerként tudnak indulni az Unió Horizont 2020 programjában. Fontos lenne a hazai kutatások szempontjából, hogy európai programok vezetőiként is meg tudjunk jelenni a jövőben. Ez nyilván azokon a területeken lehetséges, ahol a legjobbak között vagyunk, mint például a matematikai kutatások, az idegtudományi, molekuláris biológiai és gyógyszerészeti kutatások vagy az információs és kommunikációs technológiák területén, de említhetném a fizika bizonyos területeit és a járműbiztonsággal kapcsolatos kutatásokat is.

- Hol tart az 50 milliárdos CERN@Wigner adatközpont projekt? Mi is ez egészen pontosan? Tartják-e vele a határidőket és miként profitálhat ebből a hazai tudományos – esetleg a gazdasági – élet?

- A CERN@Wigner Adatközpont elsősorban üzleti és nem tudományos beruházás. Ez a Központ üzemelteti majd a CERN (Az Európai Részecskefizikai Kutatóközpont) informatikai rendszerének a felét. Egy nemzetközi versenypályázaton 28 jelentkező közül nyert az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont. Ebben biztosan közrejátszott a magyar részecskefizikusok sikere és hozzájárulása a CERN-i tudományos kutatáshoz, de a magyar kormány gyors döntése is a nettó 6,5 milliárd Ft támogatásról. Ilyen teljesítményű és biztonságú adatközpont mindössze kettő lesz a világon, az egyik Budapesten, a másik CERN-ben. Ez a központ szolgáltatni fog, azaz CERN szolgáltatást vásárol tőlünk az ide telepített számítógépeik üzemeltetése révén. Abban is reménykedünk, hogy magyar cégek is sikerrel indulnak majd a CERN által kiírt 50 milliárd forintos számítógép-beszerzési tenderen. A központ építése jól halad, az első épületblokk a teljes gépészeti és biztonsági berendezésekkel a tervezettek szerint elkészül a januári átadásra. Ezután kerül sor a számítógépek beszerzésére és 2013 júniusában az adatközpont– az eredeti terveknek megfelelően – üzemképes lesz.

- Működése során az MTA csak költségvetési forrásokra támaszkodik, vagy különleges fejlesztéseknél, kutatásoknál bevonnak külső, piaci forrásokat is?

- Az MTA kutatóintézet-hálózata kiadásainak összességében jelenleg kevesebb mint fele költségvetési eredetű pénz, az OTKA-val együtt 18 milliárd forint, a többi különféle külső forrásokból származik. Az MTA kutatóintézményei – beleértve a társadalomtudományi intézményeket is – jelentős külső forrásokat, hazai és nemzetközi pályázati forrásokból és külső megrendelésekből finanszírozzák működésüket. A külföldről átvett pénzeszközökből 2,5 milliárd forint uniós pályázatokból, másfél milliárd forint nemzetközi- és külföldi magánszervezetektől származik, ebben nincsenek benne a strukturális alapokból származó bevételek. Az utóbbi években nagyon nagy az érdeklődés – Koreát követve - Szaúd-Arábia, (valamint Omán, Tajvan) irányából. A Közel-Keletről egyetemi hallgatók mellett PhD-hallgatókat, fiatal kutatókat küldenének fizetős képzésre Magyarországra.

- Évente mekkora költségvetésből gazdálkodik az OTKA, vagyis az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok? Ha jól tudom idén 40 százalékkal több forráshoz jutottak és vajon marad-e 2013-ban is az emelt összegű támogatás a felfedező kutatásokra?

- Idén valóban 40 százalékkal, vagyis 2 és fél milliárd forinttal több pénzt kapott az OTKA. Ez azt jelenti, hogy idén majdnem 8 milliárd az éves költségvetése. A kormány által benyújtott 2013-as költségvetés tervezete szerint 2013-ban is marad az emelt összegű támogatás. Az OTKA támogatása 2001-2002-ben 60 százalékkal bővült, 2003-ban azonban egy nagyon jelentős csökkenés következett be, és sajnos az elmúlt 9-10 évi támogatás-csökkenést csak most, 2012-ben tudtuk megállítani és megfordítani. A hazai felfedező kutatásokra fordított pénzeknek éves szinten el kellene érniük a 15 milliárd forintot, amelyet ha tartjuk a beszélgetés elején említett évi 0,07 százalékos GDP arányos K+F támogatásbővítést, akkor 2020-ra tudjuk majd teljesíteni.

Az OTKA Magyarországon a kutatás támogatásának olyan szervezete, amely 20 éves tapasztalattal működik a fejlett országok hasonló szervezeteinek mintájára. Általában négy éves kutatási programokat finanszíroz. Egy kutatásvezető benyújt egy kutatási javaslatot, amelyben kellő részletességgel leírja kutatási programját. A pályázatot az adott szakma jeles hazai, vagy külföldi képviselői anonim módon véleményezik és pontozással is értékelik. Ezt követően az OTKA szakterületi zsűrije a szakvéleményeket és a pontozást is figyelembe véve sorrendet állít föl és eldönti, hogy az adott területen melyik kutatási javaslatot, mennyi pénzzel támogatja. A nyertes pályázókkal szerződést köt az OTKA Iroda, a kutatás eredményeiről a pályázó évente beszámol, amelyet szakértők értékelnek. Kirívó eredménytelenség esetén le is állíthatják a kutatást. De ha szükséges, akkor a kutatási program idejét egy évvel hosszabbíthatják, erre azonban külön forrást nem biztosítanak.  A pályázat kutatási zárójelentését szakértők részletesen és alaposan értékelik. Eredménytelen vagy gyenge eredményességű pályázatok vezetői a következő pályázaton igen kevés eséllyel indulnak, a kiemelkedően sikeres pályázók újabb pályázatának viszont megnőnek a nyerési esélyei.

A hazai tudományos életre is igaz az elvonások nyomán, hogy kis pénz – kis foci, vagyis milyen lehetőségek és kitörési pontok vannak, maradtak a magyar tudomány számára?

-         A világszínvonalú tudományos kutatásokhoz valóban sok pénz kell. Az azonban nem igaz, hogy kétszer annyi pénzből, kétszer annyi eredmény születik. Jól kell megválasztani, hogy milyen kutatásra és kiknek adunk pénzt.  Szükséges egy nemzeti kutatási és fejlesztési stratégia, de ennek megalkotása nem olyan egyszerű, mint amilyennek látszik. Mások a stratégia szempontjai a felfedező kutatásban és mások a technológiai fejlesztésekben. Az egyes terültek között szükség van ésszerű összhangra, de átgondolatlan és összehangolatlan előírásokkal igen nagy kárt is lehet okozni. Tudománypolitikai stratégiát többször is megpróbáltak készíteni, de olyan, amelyet valamennyi párt és a szakértők egyaránt támogattak, és az annak nyomán kialakított kutatásfejlesztési programok valamilyen szinten működtek, olyan legutóbb 12 éve íródott Tudománypolitika 2000 címen. Ennek eredményeként ugrott meg 60 százalékkal például az OTKA támogatása, ahogy az előbb erről beszéltem. Amellett, hogy legyen az országnak egy összehangolt tudománypolitikai stratégiája, legalább ilyen fontos, hogy az egyes intézményeknek is legyen elképzelése a fejlesztés menetrendjéről. Az intézethálózat és a kutatóközpont menedzsmentjének is meg kell tudnia mondani, hogy mely területekre akar koncentrálni, és megalapozott világos tervekkel kell rendelkeznie, hogy mit tart prioritásnak. Azt azonban biztosra vehetjük, hogy ha nem nő a kutatásokra szánt ráfordítás, akkor az ország tudományos teljesítménye jelentősen csökkenni fog a jövőben. Mindnyájunkat büszkeséggel és bizakodással tölthet el az, hogy kimagasló teljesítményű kutatóink nem félnek a versenytől, amely a világ tudományos életét jellemzi, és megállják a helyüket ebben a versenyben. Ők az esély Magyarország számára a fejlett országokhoz való felzárkózásához.

Siklós András interjúja

Az Ön bizalma a mi tőkénk

A Privátbankár HITELES, MEGBÍZHATÓ és EGYEDI információkat kínál, most, a válság alatt és békeidőben is. Tényszerű, politikai és gazdasági befolyástól mentes, világos és érthető elemzéseket, amelyek segítenek a gazdasági, befektetési döntések meghozatalában.

Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon után, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: az Erste Bank személyi kölcsöne 32 418 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. A Cetelemnél 32 738 forint, a K&H-nál pedig 33 912 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Karrier Orbán Viktor kinevezte az országos kórház-főigazgatót
Privátbankár.hu | 2020. november 19. 08:07
Több mint öt éven át volt a Pécsi Tudományegyetem kancellárja az új országos kórház-főigazgató.
Karrier Újabb poszton követi apját a fideszes Koncz Zsófia
Privátbankár.hu | 2020. november 3. 07:30
A jövőben a fenntartható fejlődéssel is foglalkoznia kell.
Karrier Megszólalt egy szakszervezet: digitális oktatást szeretnének
Privátbankár.hu / MTI | 2020. október 30. 17:22
A koronavírus-járványra tekintettel különleges (digitális) oktatási rendszer bevezetését kéri a közoktatásban a kormánytól a Liga Szakszervezetek elnöksége.
Karrier Megvan, ki lesz az új magyar kémfőnök
Privátbankár.hu | 2020. október 28. 07:57
Czukor József október 31-én távozik az Információs Hivatal éléről.
Karrier Hogyan omoljunk össze konstruktívan?
Privátbankár.hu | 2020. október 18. 18:45
A pandémia alatt sokkal nagyobb szakítópróbának van kitéve az idegrendszerünk, mint amihez a normális körülmények között hozzászoktunk. Egyre többször akadunk ki, aminek nemcsak mi isszuk meg a levét a forró fejjel hozott döntéseink miatt, de akár szeretteink is, hiszen sokszor rajtuk csattan az ostor. Lehet azonban az összeomlást úgy is csinálni, hogy ne fájjon annyira, sőt, még épülni is tudjunk belőle.
Karrier A kijárási korlátozások jelentősen befolyásolták a lelki egészséget
Privátbankár.hu | 2020. október 16. 16:48
A koronavírus-járvány miatti bezártság erőteljesen hatott az emberek pszichés állapotára, többségüknél több tünet is jelentkezett, sokuknál ráadásul életükben először. Egy reprezentatív felmérés szerint azokban az államokban volt a legerősebb hatás, amelyekben a járványhelyzet a legsúlyosabb volt – derül ki 6 európai országban készített 6000 online interjú eredményéből, melyet idén szeptemberben végeztek, hogy az 1992 óta minden évben október 10-én ünnepelt Lelki Egészség Világnapja alkalmából az eredményeket meg tudják osztani a nagyközönséggel.
Karrier Megvan az EBRD új elnöke
MTI | 2020. október 8. 17:13
A részvényes országok és szervezetek képviselői francia elnököt választottak az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank élére. Ő az első nő az EBRD élén. 
Karrier A Fidesz már keresi Áder János utódját
Privátbankár.hu | 2020. október 8. 08:29
2022-ben lejár Áder János jelenlegi köztársasági elnök mandátuma, több név már most előkerült.
Karrier Új vezére van a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt-nek
MTI | 2020. október 1. 19:06
A posztra Fedák Istvánt nevezték ki. 
Karrier Home office: sokkal többet számít, hogyan öltözünk fel, mint gondolnánk
Privátbankár.hu | 2020. szeptember 27. 06:07
A mackóalsó-kinyúlt póló szett lehet, hogy kényelmesebb, de a kutatások azt mutatják, sokkal eredményesebben dolgozunk távmunkában, ha ugyanúgy öltözünk fel hozzá, ahogy a bejárós munka idején szoktunk.
Friss
hírlevél