Egy gazdasági pofonból még csak-csak talpra lehet állni, de ha megszűnik az amerikai tudományos-technológiai fölény, abból szinte lehetetlen.

A tudományos kutatások néha fura dolgokon keresztül jutnak el ahhoz az eredményhez, amit várnak tőlük. Ezek közé a furcsaságok közé tartozik a világ legkönnyebb és legvékonyabb spagettitésztája.  

A Roszatom adott pénzt az orosz akcióra.

A szlovákiai tudományos élet tagjai megdöbbentek azon, hogy a kormány egy járványtagadó tisztviselőre bízta a koronavírus-járvány kezelésének utólagos felülvizsgálatát.

Öles léptekkel haladnak előre kutatásaikban azok a finn tudósok, akik a fejükbe vették, hogy akár fagyos hazájukban is kávét fognak előállítani mesterséges körülmények között.

Valami borzalmas közeledik a klímaváltozásban, ám a tudósok, akik tisztában vannak ezzel, és az újságírók, akik írnak erről a témáról, nem bontják ki az igazság minden részletét ezzel kapcsolatban.

Egy spéci 3D nyomtatóval állítottak elő mesterséges sárgarépát, amelynek tápértéke megyezik a földből jövő zöldséggel. Az ára pedig a katari árfolyamot nézve versenyképesnek mondható. 

Idén is az esélyesek közé sorolják Karikó Katalin biokémikust, kutatóbiológust, a koronavírus elleni mRNS-alapú vakcina egyik fejlesztőjét. 

Rejtély övezi azt a 300 ezer éves kövületet, amelyet Kelet-Kínában fedeztek fel. Az áll nélküli állcsont, amely modern és archaikus vonásokat is mutat, az emberi családfa új ágát képviselheti.

Egy eddig ismeretlen kutatás azt vizsgálta, hogy egyeseknél az altatás vagy érzéstelenítés tévesen szexuális emléktöredékeket okozhat, ami hosszú távon pszichés traumákhoz is vezethet.   

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint az emberiség élethossznövekedése miatt 2030-ra akár 40 millió új egészségügyi munkahelyre is szükség lehet, addigra azonban 9,9 millió orvos, ápoló és szülésznő fog hiányozni a szakmából. Az EIT Health és a McKinsey&Company tanulmánya szerint a mesterséges intelligencia (AI) forradalmasíthatja az egészségügyi ellátást, segítségével jobb és hatékonyabb ápolási eredmények érhetőek el és javulhat a betegek tapasztalata az egészségügyi rendszerekkel kapcsolatban is. A magyar startupok ígéretesnek tűnnek ebben a szegmensben.

Írásomban amellett fogok érvelni, hogy napjaink futballforradalmát nem a pénz őrületes mennyiségű beáramlása, hanem a tudomány behatolása okozza. Mégpedig a legmagasabb szintű tudományé. Azonban a tudomány csak akkor tudja kifejteni revelatív hatását, ha az a szervezet, cég - vagy esetünkben egy futballklub - a lehető legaprólékosabban, precízen felépített, jól szervezett, jól vezetett, minden részletében kidolgozott, megtervezett struktúrával, feladatkörökkel, a maga területén a legjobb szakemberek által irányított gépezet azt működésének középpontjába helyezi. Mint például a nemrég bajnoki címet Liverpool esetében, amit többen a világ legjobban működtetett klubjának tartanak.

A demonstrálók élőláncot vontak az Akadémia épülete köré.

A szigetországban dolgozó tudósok mintegy fele már nem biztos abban, hogy a brit EU-tagság megszűnése után is Nagy-Britanniában marad. Azt követelik a brit kormánytól és Brüsszeltől, hogy a kilépés után is tartsák fenn egymással a szoros tudományos együttműködést. A brit kormányfő szerint 95 százalékban megállapodtak Brüsszellel, de az ír-északír határ kérdése továbbra is megoldatlan. A hétvégén több százezren tüntettek a Brexit ellen Londonban.

Egy új tanulmány szerint a környezeti hatások jelentősége csak középiskolában jelentős, az egyetemen már más számít.

A világon rohamosan nő az élelmiszerigény, a friss hús tenyésztése azonban rengeteg költséggel jár, ráadásul környezetkárosító is. A kutatók élelmiszeripari forradalomról beszélnek, egy új eljárással ugyanis petri csészében képesek állatok sejteiből húst tenyészteni. A technológia még gyerekcipőben jár, a nagyfokú együttműködésnek köszönhetően azonban már pár év múlva a mi asztalunkra is kerülhet "tiszta hús".

Nem ott készült, csak felküldték a sztratoszféra határáig.

Olyan sebelzáró módszert találtak, ami pillanatok alatt elállítja a belső vérzést.

Váratlan veszteség érte a tudományos életet:76 éves korában elhunyt a világ legnagyobb fizikusa, Stephen Hawking. A brit tudós teljesen megváltoztatta, ahogy a világról gondolkodunk, kutatásai a tér-idő, a kvantumfizika és a fekete lyukak terén évtizedekre meghatározták a tudományos élet és az űrkutatás irányát. Hawkingot családja körében, álmában érte a halál.

Évről-évre kiosztják a tudományos élet legfontosabb díját,a Nobel-díjat, amelyet azok a tudósok és aktivisták kaphatnak meg, akik alapjaiban megváltoztatták a világ működését kutatásaikkal, eredményeikkel. Kevesen tudják ugyanakkor, hogy a kevésbé dicső tudósok is kaphatnak díjat – az anti-Nobel, vagy Ignobel-díj azoknak jár, akik egyszerre képesek megnevettetni és elgondolkodtatni a sokszor értelmetlen vagy fölöslegesnek tűnő felfedezéseikkel. Ilyet pedig bárki nyerhet – összeszedtük közülük néhányat, inspirációnak.

Egy kanadai kutatócsoport megtalálta, hogyan lehet szén-dioxidból műanyagot csinálni.

A négy alapíz már rég a múlté, mostantól a szénhidrátot is felvehetjük a sorba.

Brazíliában találtak egy új békafajt.

Albert Einstein elméletét gondolták tovább az amerikai kutatók.

Egymillió dollárt ajánlanak fel annak, aki megoldja ezt a rejtvényt.

Egy speciális grafénszűrővel ivóvízzé lehet alakítani a tengervizet.

A világ egyik legpatinásabb és legidősebb felsőoktatási intézménye "népvándorlástól" tart.

A NASA történelmének híres kutatónőit öntik műanyagba.

Mi történne, ha egy asztronauta meghalna egy űrhajó fedélzetén? Vagy űrséta közben elszakadna a bázistól és évtizedekig hánykolódna a világűrben? Vajon a holtteste landolhatna egy bolygón, ahol az élet ebből a testből népesíti be azt? Ez nem egy újabb sci-fi forgatókönyv, hanem egy olyan eset, amellyel valóban számolnak a kutatók.

Az orvosok és a számítógép-tudósok együttműködésének köszönhetően egy lépéssel megint közelebb kerültünk ahhoz, hogy a gondolatainkkal tudjuk vezérelni eszközeinket.

Portugál fizikusok oldottak meg egy 350 éves tudományos rejtélyt: már tudjuk, mitől "hangolódnak össze" az ingaórák és a metronómok.

Az elmúlt napokban az érettségi kérdése kapcsán újra sokat hallhatunk a felsőoktatási politikáról, illetve a felsőoktatás finanszírozásáról. Egyesek azt állítják, hogy keveset költünk a tudományra és annak disszeminációjára, mások azt hangoztatják, hogy az lenne az egészséges, hogy ágazat maga termelné ki működésének költségét. Hol az igazság? Mennyire lehet ezt az „iparágat” alul- vagy felülfinanszírozni? Járjuk körül ezt a kérdést a blogban.

Bár a maja naptár lejárta és az ezzel kapcsolatos állítólagos világvége konkrét veszélyforrás nélkül nem látszik komolynak, számos más olyan katasztrófa létezik, amely valóban bármikor bekövetkezhet. Hogyan lehet ezekre felkészülni? Lehet ezekből talán még pénzt is csinálni, befektetéseket eszközölni, meggazdagodni? Vagy legalább túl lehet-e élni, ha megfelelő módon védekezünk?

Pálinkás József, az MTA elnöke egyetért azzal, hogy a túlképzés állami finanszírozását legfőbb ideje korlátozni. Megszállottja a Lendület Programnak, amely eddig 65 világhírű fiatal, magyar kutatót hozott haza, vagy tartott Magyarországon. A beszélgetésből az is kiderül, hogy kétszer annyi pénzből miért nem lesz dupla annyi tudományos eredmény. Interjú.

Az Intellisense Zrt. által kifejlesztett természettudományos oktatási szoftver évi 10 millió dolláros bevételt hoz a cégnek, miután az Intel ezzel a programmal látja el az iskolai oktató Classmate PC családját. A szoftver lényege, hogy egy webkamerával is elvégezhetőek olyan kísérletek, melyeket korábban csak jóval drágább eszközökkel lehetett elvégezni.

A Magyar Tudományos Akadémia intézményei átalakulnak, a nem kutatóintézeti körbe tartozó intézmények közül a jelenlegi 18 önálló költségvetési szerv helyett januártól csupán nyolc működik - döntött az MTA rendkívüli közgyűlésén.