Augusztus 17-én elérte az Északi-sarkot az 50 Let Pobedi (A győzelem 50. évfordulója) elnevezésű orosz atomjégtörő. Ötödször indították el a Tudás jégtörője expedíciót, amely napra pontosan azon a napon érte el a sarkot, amikor 47 éve a világon első hajóként az Arktyika nevű szovjet atomjégtörő. (Korábban atomtengeralattjárók már jártak az Északi-sarkon).
Az akciót a Roszatom támogatta, a cég közleménye szerint az Északi-sarki expedíció résztvevői az út során, tudományos előadásokat hallgattak meg, kísérleteket végeztek és megismerkedtek a sarkvidék különleges flórájával és faunájával. Az orosz diákok mellett Bangladesből, Dél-Afrikából, Fehéroroszországból, Indiából, Irakból, Kazahsztánból, Kamerunból, Kínából, Kirgíziából, Magyarországról, Mongóliából, Örményországból, Tunéziából és Üzbegisztánból érkezett fiatalok vesznek részt.
Visszafelé útba ejtik a Ferenc József-földet, majd augusztus 22-én érkezik vissza az expedíciót szállító atomjégtörő Murmanszkba.
Varga Levente, a Kőrösi Csoma Sándor nevét viselő budapesti gimnázium tanulója tűzte ki az Északi-sarkon a magyar nemzeti lobogót.
Fotó: Roszatom
Az orosz atomjégtörő-flotta egyébként 7 egységből áll jelenleg, élén a legújabb generációt képviselő három univerzális atomjégtörővel, az Arktikával, a Szibírrel és az Urállal. A korábbi generációhoz tartozik az expedícióban részt vevő 50 Let Pobedi, amely a jelenlegi legnagyobb és az egyik legmodernebb atommeghajtású jégtörő. Műszaki adottságai lehetővé teszik bevetését az Északi-tenger bármely, jéggel borított területén a hajókaravánok átvezetéséhez, a jég fogságába került hajók mentéséhez és expedíciók célba juttatásához.
Törékeny helyzet az Északi-sark környékén
Az Északi-sarkvidéken egyébként rendkívül törékeny a geopolitikai helyzet, különösen az orosz-ukrán háború kitörése óta. Az Északi-sarkvidék Moszkva nemzeti prioritásainak szerves részét képezi a térségben való hosszú katonai és polgári jelenlétének köszönhetően - erről is írt korábban külpolitikai szakírónk, Káncz Csaba:
2024-ben friss fejleményként új helyzetet hozott a térségben, hogy januárban Norvégia lett a világon az első ország, amely megnyitotta kontinentális talapzatát a mélytengeri ásványkincsek kereskedelmi célú feltárása előtt:
A BUX 1333,65 pontos, 1,44 százalékos emelkedéssel 94 061,67 ponton, új történelmi csúcson zárt pénteken. 
