5p

Hamarabb hazhozná az uniós pénzeket egy Tisza-kormány, mint az Orbán-kormány?
Maradt még szövetségese Magyarországnak Európában?

Online Klasszis Klub élőben Szent-Iványi Istvánnal!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a neves külpolitikai szakértőt!

2025. július 30. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Norvégia azon döntése, hogy mélytenger-fenéki bányászatra vállalkozik vitatott területeken, fokozza a geopolitikai feszültségeket az Északi-sarkvidéken. A régióban a lépés tovább destabilizálja a törékeny ökoszisztémát, amelyet már most is megterhel a drámai ütemű éghajlatváltozás. Káncz Csaba jegyzete.

Januárban Norvégia lett a világon az első ország, amely megnyitotta kontinentális talapzatát a mélytengeri ásványkincsek kereskedelmi célú feltárása előtt. A jóváhagyott javaslat 281 ezer négyzetkilométeres – nagyjából három Magyarország nagyságú – területen nyitja meg a "fenntartható és felelősségteljes" feltárást. A mélytengeri bányászat meghatározása azonban zavaros jogi vizekre sodorhatja Norvégiát, mivel számos olyan nemzetközi megállapodás határait feszegeti, amelyeknek maga is aláírója.

Az Északi-sarkvidék a világ egyik legérzékenyebb ökoszisztémája, amely már most is az átlagosnál négyszer nagyobb ütemű globális felmelegedés súlyos hatásait szenvedi el. Norvégia parlamenti döntése, amely támogatja a sarkvidéki tengerfenék alatti bányászat engedélyezését, nemcsak környezetvédelmi, hanem geopolitikai szempontból is új "Pandora-szelencét" nyithat meg az Északi-sarkvidéken.

A mélytengeri bányászat  károsíthatja a sarkvidéki ökoszisztémákat. Fotó: Depositphotos
A mélytengeri bányászat károsíthatja a sarkvidéki ökoszisztémákat. Fotó: Depositphotos

Bányászat a mélyben

A mélytengeri bányászat engedélyezésére irányuló javaslatot az a minisztérium kezdeményezte, amely évtizedek óta felügyeli Norvégia hatalmas tengeri olajiparát. Felkérték, hogy térképezze fel "a norvég kontinentális talapzat kereskedelmi szempontból érdekes ásványi lelőhelyeit" – ez aztán szulfidokat és mangánkérgeket talált, amelyekben nagy koncentrációban található réz, cink, kobalt, valamint ritkaföldfémek.

A norvég energiaügyi minisztérium úgy véli, hogy a mélytengeri bányászatból származó ásványi anyagok egyszerre fedezhetik a Zöld energiára való átálláshoz szükséges keresletet és biztosíthatják az ellátást. Az ellenző tudósok és szervezetek azonban azzal érvelnek, hogy ez a logika hibás.

A mélytengeri bányászat ellenzői szerint a bányászat visszafordíthatatlanul károsítja a biológiai sokféleséget és az ökoszisztémákat, és arra figyelmeztetnek, hogy hatással lesz a halászatra, üledékfelhalmozódást okoz, károsítja a tengerfeneket, növeli a szennyezést, és számos más tovagyűrűző hatáshoz járul hozzá.

Norvégia kontinentális talapzata

Az ENSZ jogrend szerint a part menti országoknak a partjaiktól 200 tengeri mérföldes kizárólagos gazdasági övezetük van, amelyen belül joguk van a tengerfenéken és a vízoszlopban található erőforrások feltárására és felhasználására.

Ez Norvégiára is igaz, azonban 2009-ben Norvégia kontinentális talapzatának kiterjesztésére irányuló kérelmét az ENSZ irányító testülete jóváhagyta. Ez a döntés 235 ezer négyzetkilométernyi tengerfenékkel bővítette Norvégia területét - bár fontos kihangsúlyozni, hogy a tengerfenék feletti vízterület nem tartozik norvég területhez.

Ez azt jelenti, hogy bármilyen bányászati tevékenység Norvégia tengerfenékének egy részén elkerülhetetlenül hatással lesz arra a vízoszlopra, ahol a Nyílt Tengeri Szerződést végül alkalmazni fogják - ami potenciálisan jelentős jogi következményekkel járhat.

Nyílt Tenger – vagy mégsem?

2023-ban több mint 80 ország – köztük Norvégia – fogadta el az ENSZ Nyílt Tengeri Szerződését, amelynek célja, hogy szabályozza az óceánok kétharmadát, amely nem tartozik egyetlen ország hatáskörébe sem. A bányászat számos bonyolult jogi kérdést vet fel, amelyek érinthetik ezt a Szerződést.

Például a Szerződést aláíró 80 ország bármelyike javasolhatna védett tengeri területet a nyílt tenger bármely pontján. Elméletileg ez lehetne egy olyan terület, ahol Norvégia mélytengeri bányászatot tervez.

A regionális megállapodások

Vannak olyan regionális megállapodások is, amelyek aggodalomra adhatnak okot.

A Svalbard-szerződés például egy olyan megállapodás, amelyet Kanada és 45 másik ország írt alá. A szerződés elismeri Norvégia szuverenitását a Svalbard-szigetek felett, ugyanakkor egyenlő jogokat és lehetőségeket biztosít a szerződő felek számára a gazdasági tevékenységek, a halászat, a bányászat, a vadászat, a hajózás és a tudományos létesítmények működtetéséhez.

Az 1920-ban aláírt szerződés földrajzi kiterjedését és átfedéseket illetően van némi vita. Márpedig amint néhány vállalat megkapja az engedélyt... azonnal felmerül a kérdés, hogy a Svalbard-szerződés vonatkozik-e erre az adott területre, és hogy ez mit jelent. A norvég kormány azzal érvel, hogy a Svalbard felségvizeken túli területekre nem vonatkoznak a halászati és bányászati záradékra vonatkozó egyenlő jogok, míg olyan államok, mint Izland, az Egyesült Királyság és több uniós ország határozottan ellenzi és nem ért egyet ezzel a norvég állásponttal.

Az Atlanti-óceán északkeleti részének tengeri környezetét védő egyezmény, az OSPAR-egyezmény szintén aggályokat vethet fel a mélytengeri bányászat hatását illetően a régióban, az üledékfoltoktól kezdve a halászatra gyakorolt hatásokig. Az egyezmény azonban nem tiltja Norvégia tevékenységét a kontinentális talapzatán.

Nem véletlen tehát, hogy több ország , köztük Kanada és Franciaország – már moratóriumot, vagy elővigyázatossági szünetet szorgalmaznak a mélytengeri bányászatra a "nemzeti joghatóságon kívüli területeken".

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Harcra készül a vámháborúban Európa?
Privátbankár.hu | 2025. július 23. 15:33
Összevonták a két szankciós listát.
Makro / Külgazdaság Ilyen csoda kellene, hogy Orbán Viktor nyugodtan aludhasson
Privátbankár.hu | 2025. július 23. 11:34
Álom már van. De elúszni látszik.
Makro / Külgazdaság Trumpnak sikerült egy újabb pofont lekevernie az amerikai autógyártóknak?
Privátbankár.hu | 2025. július 23. 10:48
A Fehér Ház szerint hatalmas győzelem ez az amerikai gyártóknak – az amerikai gyártók szerint viszont nagyon rossz üzlet köttetett.
Makro / Külgazdaság Donald Trump „a történelem legnagyobb kereskedelmi megállapodását” jelentette be
Privátbankár.hu | 2025. július 23. 06:44
Az Egyesült Államok és Japán megállapodást kötött a Trump által kivetett súlyos vámok csökkentéséről.
Makro / Külgazdaság Varga Mihálynak nem maradt választása
Herman Bernadett | 2025. július 22. 14:00
Nem változott most sem az alapkamat. Az infláció magas, a növekedés pedig nem a fogyasztás miatt gyenge. A forintra is sokan spekulálnak, meg van kötve a jegybank keze. 
Makro / Külgazdaság Összelapátolta az állami cégek pénzét a kormány, hogy mentse az államháztartást
Privátbankár.hu | 2025. július 22. 12:30
Június végéig az éves hiány 58,1 százalékát érte el az államháztartás. Ehhez ki kellett venni az állami cégekből 200 milliárdnyi osztalékot, és több adót kellett beszedni.
Makro / Külgazdaság Lezárult az idei egyik legnagyobb NER-es üzlet?
Privátbankár.hu | 2025. július 22. 11:05
Nyerges Zsolt nevére vett egy évi 50 milliárdos csomagot.
Makro / Külgazdaság Már 27 halálos áldozata van a katasztrófának, köztük 25 gyerek
Privátbankár.hu | 2025. július 22. 08:35
A 27 áldozatból 25 iskolás gyerek volt. 
Makro / Külgazdaság Erősen visszavágta Kína két olyan nyersanyag exportját, amely a fegyver- és napelemgyártáshoz kell
Privátbankár.hu | 2025. július 21. 15:01
Kína jelentősen visszafogta két fontos nyersanyag – a fegyverek, a távközlési berendezések és a napelemek gyártásához szükséges alapanyag – exportját a Reuters hírügynökség által a hivatalos kínai vámadatokon végzett elemzés alapján.
Makro / Külgazdaság Románia és Görögország lett az EU rossztanulója hiány és államadósság terén
Privátbankár.hu | 2025. július 21. 14:07
Az euróövezetben és az Európai Unióban is csökkent a GDP-arányos államháztartási hiány az idei első negyedévben a tavalyi utolsó negyedévvel összevetve, miközben nőtt az államadósság aránya – közölte az EU statisztikai hivatala, az Eurostat hétfőn.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG