Egy kelet-kínai barlangban felfedezett megkövesedett állcsont az ősi és a modern jellemzők furcsa keverékét hordozza magában. Egy tanulmány szerint már több tucat emberpéldánnyal összehasonlították, és a lelet arra utal, hogy a 300 000 éves csont egy még nem jegyzett archaikus emberfajhoz tartozhatott – írja a Journal of Human Evolution című folyóirat.
A kelet-kínai Anhui tartományban található Hualongdong nevű barlangot feltáró tudósok 16 egyed maradványait tárták fel, amelyek körülbelül 300 000 évvel ezelőttiek. Több töredékes maradvány is egy 12-13 éves tinédzser koponyájához tartozik.
Xiujie Wu, a pekingi Gerinces Őslénytani és Paleoantropológiai Intézet paleoantropológusa és munkatársai 2019-ben írtak először a koponyáról. Ám 2020-ban, miközben a barlangban talált állatcsontok maradványai után kutattak, egy úgynevezett mandibula (az állakapocs alsó része) töredékét azonosították, amely ugyanannak a koponyának egy másik darabja lehet.
Ez a felfedezés lehetővé tette annak részletesebb elemzését, hogy vajon hol is helyezkednek el a hualongdongok az emberi faj családfáján. Ugyanis a mandibula egyaránt rendelkezik a modern és az archaikus jegyekkel. Például az állcsont mentén vastag a csont, amely a korai emberi fajokkal, például a Homo erectusszal közös jellemző. Ugyanakkor hiányzik belőle az igazi áll, pedig az a Homo sapiens kulcsfontosságú jellemzője. De a mandibulának a felső állkapocshoz tapadó oldala vékonyabb, mint az archaikus egyedeké, ezért jobban emlékeztet a modern emberére.
Ősi és modern egyszerre?
Az elemzés elmélyíti annak a rejtélyét, hogy mely ősi emberi fajok lakták a régiót a középső és késő pleisztocén korszakban, amely csaknem 800 000 éves időszak, s megelőzte az utolsó jégkorszak végét, körülbelül 12 000 évvel ezelőtt.
Az újonnan feltárt mandibulát digitálisan 83 másik állcsonttal hasonlították össze, és a vizsgálat megerősítette az ősi és a modern anatómiai jellemzők furcsa keverékét.
Wu és munkatársai összevetették a neandervölgyiek fiatal és felnőtt csontjait (Homo neanderthalensis), amelyek 40 000 évvel ezelőttig Eurázsiában éltek, illetve a Homo sapienst a világ minden tájáról és a Homo erectust, melynek elterjedési területe Kelet-Afrikától a délkelet-ázsiai indonéz szigetekig tartott 250 000-1,9 millió évvel ezelőtt.
Wu azt mondja, hogy az állcsontot a Homo sapiens-szerű tulajdonságai különböztetik meg a középső pleisztocén korabeli más egyedektől, például a szintén nemrégiben felfedezett 160 000 éves tibeti Deniszovói (egyesek szerint Gyeniszovói) barlangban talált lelettől. Wu szerint a hualongdong nép a korai Homo sapiens egy korábban ismeretlen ősét vagy közeli rokonát képviselheti.
De az a felfogás, hogy a modern ember ázsiai ősöktől származott, széles körben egyáltalán nem elfogadott nézet. Ugyanis a legrégebbi, 230 000 évvel ezelőtti Homo sapiens kövületek etiópiai lelőhelyekről származnak.
Zavaros még a kép
A pleisztocén kelet-ázsiai emberi megjelenésének képe zavarba ejtő, mondja Yameng Zhang, a kínai Jinanban található Shandong Egyetem paleoantropológusa. Azt mondja, hogy számos archaikus hominin faj élt Kelet-Ázsiában a középső-pleisztocén korszakban, körülbelül 800 000 és 126 000 évvel ezelőtt. Továbbra sem világos, hogy ezek közül bármelyik lehet-e a modern ember őse – amely a neandervölgyiekhez és a deniszovóihoz hasonlóan egyszerűen kihalhattak.
"A hualongdong-féle mandibula ősi és modern jellemzőinek kombinációja hasonló a 2000-es évek elején a marokkói Jebel Irhoud régészeti lelőhelyen talált maradványokhoz" – mondja María Martinón-Torres, a burgosi Nemzeti Evolúciós Kutatóközpont paleoantropológusa. Spanyolország tagja volt annak a csapatnak, amely ismertette a hualongdongi leleteket. A Jebel Irhoud-maradványok – amelyek több koponyatöredéket és egy majdnem teljes állcsontot is tartalmaznak – kora hasonló a hualongdongi maradványokhoz, és úgy gondolják, hogy a Homo sapiens-t is magában foglaló evolúciós vonal egyik legkorábbi tagjához tartoznak.
"Több kövületre és tanulmányra van szükség ahhoz, hogy megértsük a hualongdongok pontos helyzetét az emberi családfán" - mondja.
Martinón-Torres hozzáteszi, hogy a csontokból kinyert ősi fehérjék további fényt deríthetnek majd arra, hogy a hualongdongok hogyan kapcsolódnak a modern emberekhez, valamint az archaikusabb fajokhoz.
Hamarosan megkezdődhet a gázai tűzszünet második, a Gázai övezet jövőjét rendező szakasza. 
