|
| Stephen Hawking. Forrás: Wikimedia Commons |
Stephen Hawking Oxfordban született 1942-ben, és sokáig el sem hagyta szülővárosát – itt járt egyetemre is, és bár ő maga kozmológusként működött, ekkor ilyen tudományág még nem létezett, így fizikából szerzett diplomát. A doktori minősítést csak később, 1966-ban szerezte meg a Cambridge-i Egyetemen, később ennek az egyetemnek vált az Elméleti Kozmológia Központjának igazgatójává. Halálával három gyermekét és három unokáját hagyta hátra.
A brit tudós rendkívül aktív szereplője volt a tudományos életnek és a popkultúrának is egyaránt, több népszerű sorozatban is vendégeskedett szereplőként. Betegsége ellenére nem veszítette el humorérzékét, gyakran ironizált, bár ritkán beszélt róla. Életéből 2014-ben film készült, az igazán széles körű népszerűséget azonban leghíresebb könyvének, az Idő rövid történetének 1988-as publikálása hozta el. A könyv négy évig vezette a bestseller listákat, negyven nyelvre fordították le és világszerte 30 millió példány kelt el belőle. Rendkívül olvasmányos, érthető módon magyarázza el laikusok számára a világegyetem működését, érdemes belelapozni.
Saját testébe börtönözve
Hawking meglehetősen aktív tinédzser volt, a BBC cikke szerint imádott lovagolni, táncolni és tagja volt a középiskola evezős csapatának is, ám mindössze 22 éves volt, amikor ALS-t (ameotrófiás laterálszklerózis) diagnosztizáltak nála. Ez a motoros neuronbetegség az idegrendszert támadja meg, ma a leggyakoribb ilyen betegségnek számít – sajnos nem gyógyítható, és fokozatosan a mozgás, majd a légzés képességének elveszítésével jár. A diagnózis felállítása után mindössze 2-3 évet jósoltak Hawkingnak – a jelenlegi állás szerint végül ő volt a leghosszabb ALS-túlélő.
A betegség gyorsan súlyosbodott: Hawking 1969-ben tolószékbe kényszerült, 1974-től már nem tudott önállóan enni. A gyors lefolyású romlás miatt idővel már csak egyetlen ujját, a szemét és a fejét tudta mozgatni. Végül 1985-ben elveszítette a beszédképességét is egy életmentő gégemetszés következtében (tüdőgyulladás okozta szövődmények miatt volt szükség rá) – ezután csak beszédszintetizátorral tudott kommunikálni. A sors fintora, hogy bár Hawking maga brit volt, a beszédszintetizátora amerikai akcentussal szólalt meg – az ikonikus hang végül összenőtt a tudóssal, és bár később lett volna rá lehetősége, élete végéig megtartotta az „idegen” hangot.
Az Ősrobbanás atyja
Gyakorlatilag lehetetlen ma olyan kozmológiai kutatást találni, amihez ne lett volna köze. Kutatásai legelején az ősrobbanással foglalkozott, az univerzum keletkezésének körülményeit kereste. Kutatásainak alapjául Albert Einstein általános relativitáselméletét vette – eszerint a gravitációs tér görbülete képes a fényt is eltéríteni, ahol pedig nagy mértékű gravitáció koncentrálódik, ott egy „fekete lyuk” jön létre, közepén egy szingularitással. Ilyenné válnak az önmagába roskadó, haldokló csillagok is.
Hawking elmélete szerint ennek létezik egy fordítottja is – ez az Ősrobbanás, amikor egyetlen mikroszkópnyi pontból rengeteg energia és anyag szabadul fel. Hawking aktívan vizsgálta a fekete lyukakat, valamint azok eseményhorizontját, ahol részecske-antirészecske párokat keresett. Felfedezte, hogy a fekete lyukak kisugározzák a párok pozitív felét – korábban senki sem feltételezte, hogy a fekete lyukaknak (pontosan azok eseményhorizontjának) sugárzása lenne. Ez a jelenség később a tudós után a Hawking-sugárzás nevet kapta.
|
| A világegyetem dióhéjban Hawking másik közkedvelt könyve. |
Hawking egyébként szenvedélyesen szeretett fogadni, négy fontosabb fogadást kötött, amelyekből mindet el is veszítette. Az egyik az anyagot véglegesen elnyelő fekete lyukakról szólt, Hawking ugyanis feltételezte, hogy az anyag elvész ezekben, és egy párhuzamos univerzumba jut. Az elméletet 1997-ben támadta meg John Preskill fizikus, és 2004-re sikerült bizonyítania igazát. Hawking később a New Scientist-nek adott interjúban úgy nyilatkozott, hogy legnagyobb tudományos baklövése volt korábbi elmélete, írja a Wikipédia.
Időutazás, űrutazás, helyünk az univerzumban
Hawking számos egyéb területtel is foglalkozott, sok közülük már-már sci-fibe illő. Bár a tudós lehetségesnek tartotta a tér meghajlítását és az idő megfordítását, ám a gyakorlatban a felszabaduló energiák miatt kivitelezhetetlennek tartja az időutazást. Humora azonban itt sem hagyta cserben: 2009-ben egy hatalmas bulit rendezett időutazóknak, amire a meghívókat 2012-ben töltötte fel az internetre. Nem meglepő, hogy a partin senki sem jelent meg 2009-ben.
Az űrutazást illetően osztja a nézetet, hogy az emberiségnek – a hosszú távú fennmaradás érdekében – idővel terjeszkednie kell az űrben. Meglátása szerint az emberiség ugyanis „túlságosan sebezhető, amíg csak egy bolygón él”, ugyanakkor ellenjavallta, hogy más intelligenciák figyelmét felkeltsük (már amennyiben van ilyen). 2007-ben egyébként lehetőséget kapott a NASA-tól, hogy kipróbálja a súlytalanságot – erről a NASA videót is tett közzé, mikor a tudóstól búcsúztak Twitteren:
Remembering Stephen Hawking, a renowned physicist and ambassador of science. His theories unlocked a universe of possibilities that we & the world are exploring. May you keep flying like superman in microgravity, as you said to astronauts on @Space_Station in 2014 pic.twitter.com/FeR4fd2zZ5
— NASA (@NASA) 2018. március 14.
Nyugodjon békében.
Két balti állam vezeti a sort. 
