Valószínűleg mindenki álmodozott már időutazásról, hiszen évszázadok óta rabul ejti az emberek képzeletét. Most a sci-fi mögött meghúzódó tudomány rávilágít arra, hogy nem szabad örökre letennünk róla.

Váratlan veszteség érte a tudományos életet:76 éves korában elhunyt a világ legnagyobb fizikusa, Stephen Hawking. A brit tudós teljesen megváltoztatta, ahogy a világról gondolkodunk, kutatásai a tér-idő, a kvantumfizika és a fekete lyukak terén évtizedekre meghatározták a tudományos élet és az űrkutatás irányát. Hawkingot családja körében, álmában érte a halál.

Évről-évre kiosztják a tudományos élet legfontosabb díját,a Nobel-díjat, amelyet azok a tudósok és aktivisták kaphatnak meg, akik alapjaiban megváltoztatták a világ működését kutatásaikkal, eredményeikkel. Kevesen tudják ugyanakkor, hogy a kevésbé dicső tudósok is kaphatnak díjat – az anti-Nobel, vagy Ignobel-díj azoknak jár, akik egyszerre képesek megnevettetni és elgondolkodtatni a sokszor értelmetlen vagy fölöslegesnek tűnő felfedezéseikkel. Ilyet pedig bárki nyerhet – összeszedtük közülük néhányat, inspirációnak.

A kormány célja, hogy 2020-ig több intézmény is világszínvonalú legyen Magyarországon. Igen ám, de hogyan? Polónyi István, a Debreceni Egyetem tanára azt mondja: bármelyik egyetem lehet világszínvonalú, csak pénz kérdése. Nyugat-Európában és Amerikában már működik, miért ne működhetne Magyarországon is? Nagyjából 200 millió forintba kerülne. Interjú.