Új korba lépett az élelmiszeripar, a technológia fejlődése ugyanis forradalmasíthatja a húsipart. A kutatók most egy olyan módszert alkottak, amivel képesek laborban tenyészteni különböző állatok hússzövetét. A tiszta húsnak (clean meat) nevezett élelmiszer lényegében egy mesterségesen előállított termék, amit a kutatók a laborban tenyésztenek ki különböző állatok szövetmintáit felhasználva.
A módszer komoly változást hozna az élelmiszeriparban, hiszen így nem kellene farmokon állatokat tenyészteni, majd levágni őket - ez pedig nem csak környezetkímélő, de állatbarát megoldás lenne a jelenlegi piaci formátummal szemben. A különböző takarmányállatok túlszaporítása rengeteg üvegházhatást előidéző gázért felelős, ezzel a módszerrel jelentősen csökkenthető lenne ez a jelenség. A módszer továbbá az állatok élelmezéséhez szükséges földterületeket is megvédené, nem beszélve a takarmány termesztéséhez szükséges vízhasználatról.
Folyamatosan nő a világ élelmiszerigénye
A tiszta húst nem élő állatokból, hanem a belőlük kinyert szövetmintából tenyésztik ki. A kész termék 100 százalékig igazi hússzövet, ám a hagyományos hússal ellentétben ezek az élelmiszerek nem tartalmaznak fertőző betegségeket és jóval kevesebb nyersanyagot igényelnek, ami hosszú távon olcsóbbá is teheti a piaci árát – ehhez azonban komoly ágazati összefogás szükséges. A vezető szakértők szerint kellő támogatással és fejlesztésekkel akár már pár éven belül ilyen húsok kerülhetnek az asztalunkra, az olcsó hústermékek pedig a fejlődő országok élelmiszerigényét is csillapíthatják – olvasható a cleanmeat. org oldalán.
Egy ilyen módszer különösen fontos lehet, amikor a népesség kiugró növekedése kiugró élelmiszerigényt hoz maga után. A költségkímélő és zöld megoldások terén pedig élen járhat egy ilyen megoldás, igaz, széleskörű elterjesztéséhez nagyfokú együttműködés kell, továbbá az átlagfogyasztó számára is szimpatikussá kellene tenni a laborban tenyésztett hús gondolatát.
| Egyelőre még a termék neve is kérdéses, a leginkább használt kifejezések a tenyésztett hús, tenyésztett szövet, mesterséges, vagy in vitro hús, hamis hús, hús 2.0, stb. A leginkább közkedvelt azonban a tiszta hús kifejezés lett a tudományos világban. Egyrészt ez utal a hús fertőzöttség-mentességére, valamint a gyártásával járó alacsony ökológiai lábnyomra, másrészt a kifejezés kevésbé elrettentő a laikusok számára, így pedig könnyebben elterjeszthető az átlagfogyasztók felé is. |
Miért jó választás?
A hús hagyományos, mezőgazdasági előállítása károsítja a környezetet, egészségtelen azt emberek és az állatok számára is: az ENSZ kutatói szerint az állatok élelmiszercélú tenyésztése az egyik vezető jelensége a környezetszennyezésnek, mivel felelős a globális felmelegedésért, a termőföldek kihasználásáért, károsítja a vizet és a levegőt, valamint rombolja az ökoszisztéma diverzitását.
A hús árát nagyban meghatározza az állatok takarmányának létrehozásához szükséges nyersanyag- és munkaköltsége. Jelenleg a csirkehús előállítása a leginkább költségkímélő megoldás, a számítások szerint azonban a tiszta hús csupán harmadakkora költséggel állítható elő, így a fejlődő országok számára is elérhetőbbé válik az ilyen jellegű élelmiszerek fogyasztása.
A jelenlegi állattenyésztés ezen felül több tíz milliárd érző, gondolkodó állatot kényszerít arra, hogy embertelen körülmények között töltsék el napjaikat – a tiszta hús előállításához ezzel szemben ugyanakkor nem kell feláldozni élő állatokat, hiszen elég egy szövetminta is a gyártáshoz.
Az Egyesült Államokban gyártott antibiotikumok 80 százaléka állatok számára készül, ez azonban megerősítheti a mostani baktériumok ellenálló képességét, ezzel olyan szuperbaktériumok jönnek létre, amelyeket már a hagyományos antibiotikumok el sem tudnak pusztítani – ezzel pedig mindig fennáll a lehetősége, hogy véletlenül egy hatalmas pusztításra képes kórokozó támadja meg az állatokat, vagy az őket fogyasztó embereket.
Seeker
"Clean meat" is coming and it supposedly tastes even better than the real thing. Could this mean the end of slaughterhouses? Join JUST, the company behind this new meat, on August 23rd at the...
Hogyan csinálják?
Az eljárás során szövetmintát vesznek az állatból, utána a kutatók ezekből kiválasztják a legéletképesebb sejteket. A legjobb genetikájú mintákat utána laborkörülmények között tenyésztik, de a genetikai állományt nem módosítják. A sejteket ezután egy növényi alapú keverékkel táplálják, a végeredmény pedig leginkább egy darált húshoz hasonló massza lesz. A legjobb minőségű mintákat ezután egy sejtbankban őrzik újbóli felhasználásra. Az eljárás során nemcsak húst hanem vér, zsír és kötőszövetet is tudnak tenyészteni, a végeredmény így állagában és ízében is hasonlít majd az eredeti húséra.
Ilyen technológiával jelenleg több cég is foglalkozik, a tervek szerint már pár év múlva az asztalunkon láthatjuk viszont a laborban tenyésztett finomságokat, ez azonban még sok kutatómunkát igényel, nem beszélve a társadalmi elfogadtatásról, illetve a húsipar szereplőinek ellenhangjairól. Az azonban biztos, hogy az egyre növekvő globális igény a hústermékekre csak ideig-óráig tartható fent a mostani módszerekkel, az új technikák pedig nem csak a kínálatot bővítenék, de egy zöldebb jövő gondolatával is kecsegtetnek.
Forrás: Seeker, cleanmeat.org, The Atlantic
Jobban fogják ezentúl keresni a forintot, mint a devizát? – interjú
„Nem hagyhattuk ki a magyar sztorit, vonzóbbá válhatnak a hazai eszközök” – Interjú
„Nem hiszem, hogy a vagyonadó akkora veszteség lenne a gazdagoknak” – az utca emberét kérdeztük
Korábban soha nem látott elköteleződés kell a magyar euróhoz – Interjú
Eljött a nők ideje az egyik legférfiasabb szakmában
