Nyilvánosságra hozták kutatási eredményeiket a finnországi VTT Technical Research Centre kutatói, akik hogy laboratóriumi körülmények között fognak kávét „termesztetni”.
A kutatók publikációjából kiderült, hogy komolyan gondolják találmányuk gazdasági hasznosítását is. A Journal of Agricultural and Food Chemistry folyóiratban megjelent tanulmány két évvel követi a mesterséges kávéval kapcsolatos első nagy sikert. Az első év, amikor a sejt szintjéről indulva hoztak létre kávét, 2021 volt. Ekkor sikerült ebből először valóban iható italt készíteni - idézi a kutatókat az ESM Magazine kiskereskedelmi szakportál cikke.
A kávé előállítása az eredi kávécserjéből kiinduló sejtkultúra létrehozásával kezdődik. Az így képződött alapanyag a pörkölés során nyeri el a végső aromáját. A kávé ízét azután egy tesztelőkből álló csapat segítségével igyekeztek finomítani a finn kutatók.
„Egy dolog kávésejteket növeszteni egy bioreaktorban és másik kereskedelmi forgalomba hozható terméket előállítani” – ismételte el a régi igazságot Heiko Rischer professzor, a VVT növény- biotechnológiai részlegének vezetője. Ez különösen igaz egy olyan termékre, mint a kávé, aminek az íze függ a termesztés helyétől, az idejétől, a talajtól, az évjárattól, a pörköléstől és a főzéstől is.
A laboratóriumi kávé előállítása ugyan jóval pontosabban ellenőrzött körülmények között történik, mint a hagyományos termesztés, ám a pörkölés jelentősen befolyásolja az aromáját, amire nagyon érzékenyek a fogyasztók – derült ki a professzor szavaiból.
A kutatók úgy gondolják, hogy létrehoztak egy újfajta kávét, amelynek ipari szintű előállításához megteremthetők az erőforrások és az eszközök. A VTT mindenesetre kész ez ügyben partneri együttműködésre a kávéipar minden szereplőjével. A kereslettel vélhetően nem lenne gond.
Miközben a hagyományos kávétermesztés komoly kihívásokkal küszködik, egyebek mellett a klímaváltozás miatt, az európai országok 2021-ben 3,6 millió tonna zöld kávét importáltak. A kontinens lakói évente fejenként átlagosan öt kilogramm kávét fogyasztanak el – derül ki az Európán kívüli forrásokból származó import erősítésén dolgozó Centre for the Promotion of Imports adataiból.
A mesterséges kávé előnye, hogy előállítása bárhol meghonosítható, évi maximum két betakarítással szemben havonta újraindulhat a sejttenyésztés és nincs szükség új kávécserjék ültetésére és felnevelésére. Idén októberben a seattle-i Atomo Coffee startup állt elő kávébabmentes mesterséges kávéval.
A lex MBH-4iG az Alkotmánybíróság előtt. 
