|
| Több százezren tüntettek Londonban a Brexit ellen szombaton EPA/VICKIE FLORES |
A tudósok 51 százaléka tartja a Brexit miatt a korábbinál "kevésbé valószínűnek" (közülük 25 százalék "sokkal kevésbé valószínűnek") nagy-britanniai munkájának folytatását megbízatása lejárta után.
A felmérést a Londonban működő, de globális orvosbiológiai kutatási tevékenységet folytató Francis Crick Institute 1862 munkatársának bevonásával végezték el, az eredmény a tudományos élet egészére kivetítve is reprezentatív. Az intézetnél dolgozó tudósok 42,7 százaléka más EU-tagállamokból érkezett, adta hírül az MTI.
Félnek a kemény Brexittől
A Francis Crick Institute tudós közösségén belül igen komor a hangulat a Brexittel kapcsolatban. A válaszadók 97 százaléka szerint a "kemény Brexit" - vagyis ha Nagy-Britannia úgy lép ki az Európai Unióból, hogy nem születik megállapodás az EU-val a jövőbeni kapcsolatrendszerről - nagyon rossz következményekkel járna a brit tudományra nézve.
A kutatóműhely tudósállományának alig tíz százaléka bízik általánosságban a brit tudomány jövőjében. Mindössze négy százalék gondolja azt, hogy a brit kormány elkötelezetten törekszik egy olyan Brexit-megállapodásra, amely a tudományos tevékenység javát szolgálja. És mindössze három százalék érzi úgy, hogy a tudományos közösség véleményét meghallgatják.
Megint lemaradhatnak az USA-tól
Mindezek nyomán kedden 35 Nobel-, illetve Fields-díjas tudós közös levelet intézett Theresa May brit miniszterelnökhöz és Jean-Claude Junckerhez, az Európai Bizottság elnökéhez. Egy olyan Brexit-megállapodást követelnek, amely a tudományra és az innovációra is kiterjed, és lehetővé teszi a legszorosabb együttműködést a brit és az uniós tudományos közösségek között. (A Fields-díjat matematikai Nobel-díjként is emlegetik.)
A tudósok levelükben kifejtik: bár Európa a felvilágosodás és a modern tudomány szülőhazája, részben a két pusztító világháború miatt lemaradt az Egyesült Államok mögött. A lemaradást az elmúlt évtizedekben, az Európai Unió által kiteljesített együttműködés eredményeként sikerült ledolgozni, ám ha most újból akadályok emelkednek a tudományos együttműködés elé, az ismét akadályozná a haladást. Hozzátették: a Brexit növeli az ilyen akadályok újbóli megjelenésének kockázatát.
A levelet aláírta Venki Ramakrishnan, a brit tudományos akadémia szerepét betöltő, 1660-ban alapított Royal Society elnöke és Paul Nurse, a Francis Crick Institute igazgatója is.
Mi lesz az ír-északír határral?
Theresa May hétfőn a brit parlamentben azt közölte, hogy 95 százalékban elkészült az EU-tagság megszűnésének feltételrendszeréről szóló megállapodás-tervezet. Továbbra is megoldásra vár ugyanakkor az a probléma, hogy miként lehet garantáltan elkerülni az ellenőrzés visszaállítását Észak-Írország és az Ír Köztársaság határán.
A brit kormány számára változatlanul elfogadhatatlan az újbóli határellenőrzés elkerülhetőségére kidolgozott uniós javaslat, mert annak megvalósítása az Ír-tengeren, vagyis Észak-Írország és az Egyesült Királyság többi országrésze közé emelne vámhatárt. London szerint ez a megoldás az Egyesült Királyság integritását csorbítaná, mivel más vámszabályozási rendszer lenne érvényes Észak-Írországban, mint Nagy-Britanniában.
Tüntetés a Brexit ellen
Szombaton egyébként minden eddiginél nagyobb, több százezres tüntetést tartottak Londonban az EU-tagság megszűnése ellen, illetve azért, hogy legalább a kilépés feltételrendszeréről újabb népszavazás dönthessen.
A hatalmas megmozdulást a People's Vote (A nép voksa) nevű kampánycsoport szervezte, amely tavasszal alakult ismert közéleti személyiségek, politikusok és üzleti vezetők részvételével az újabb referendum érdekében. Ettől a brit kormány továbbra is elzárkózik.
Jön a fele részben állami, fele részben önkormányzati BKK. 
