Elégedetlen a közoktatással az Akadémia elnöke

A problémákat megoldó átfogó intézkedésekre van szükség az oktatásban, egyszeri beavatkozással ezek nem kezelhetők - mondta Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke egy keddi budapesti konferencián. Szerinte kritikai érzékkel kell elemezni a tanulók szövegértési, matematikai és természettudományos feladatok megoldásánál legutóbb, 2012-ben mutatott, a három évvel korábbi felméréssel összevetve romló PISA-eredményeit. Mivel ezeknek a tanulói teljesítményeknek kulturális és társadalompolitikai jelentőségük van, le kell vonni a következtetéseket - mondta az Akadémia elnöke. Hozzátette: nem lehet igényeket állítani a diákokkal szemben akkor, ha az elvárások nem az egyébként "sokkoló" PISA-eredményekkel való szembenézésen alapulnak.

Pálinkás József szólt arról is, hogy a magyar diákok körében a gyengén teljesítők aránya magasabb, mint a többi, a felmérésben részt vett országban, de a nagyon magas képességszintek tekintetében is sokkal alacsonyabbak a magyar mutatók. Hozzáfűzte: a tehetséges diákokat kihívások elé kell állítani, világos jövőképet kell adni számukra.

A magyar közoktatás rosszul teljesít

Csapó Benő, a Szegedi Tudományegyetem tanára közölte: 2012-ben a korábbi felmérésekhez képest a gyengén teljesítő diákok aránya növekedett, a magyar közoktatás teljesítménye összességében romlott, így Magyarország jelenleg a fejlett és a fejletlen országok között helyezkedik el a rangsorban.

Felhívta a figyelmet arra: a szövegértés hiánya akadályozza a diákokat abban, hogy a matematikai szöveges feladatokat megoldják, a digitális szövegértés terén pedig az utolsók között vannak a magyar diákok. A matematikai felmérésben egyértelműen az ázsiai országok vezetnek, e téren Európában Észtország és Lengyelország fejlődött látványosan. A vietnámiak "mérföldekre járnak" a magyar diákok előtt matematikában, ez a mutató pedig Kazahsztánban fejlődött a legdinamikusabban - mondta. Magyarországon 20 százalék a funkcionális analfabéták aránya a diákok között, a nagyon gyengén teljesítők aránya pedig 28 százalékra emelkedett a korábbi 23 százalékról, ugyanakkor növekszik az iskolát korán elhagyók száma.

Emlékeztetett arra: az EU 40 százalékot tűzött ki célul a diplomások arányát illetően 2020-ra, de Magyarország csak 30 százalékot vállalt.

A felmérésben részt vevő országok közül az utolsó előtti helyen állunk a tekintetben, hogy a tanulók átlagosan mennyi időt töltenek tanulással - tette hozzá Csapó Benő.