A nagyobb meglepetés az lett volna, ha a második félév első kamatdöntő ülésén 25 bázisponttal megvágják az alapkamatot - a még nagyobb pedig az, ha ezt meghaladó mértékű lett volna a lazítás.
Gerhardt Ferenc és Kocziszky György korábban jelezte: az IMF tárgyalások megkezdése önmagában okod adhat az alapkamat csökkentésére. Elemzők szerint valószínűsíthetően Cinkotai János is oszthatta álláspontjukat, míg a Simor András - Király Júlia - Karvalits Ferenc trió inkább a kamattartásra voksolhatott. Így az is elképzelhető, hogy a negyedik, "hagyományosan a legkevésbé enyhítéspárti" külsős tag, Bártfai-Mager Andrea voksán múlt a döntés.
IMF-tárgyalások vs. fokozódó nemzetközi helyzet
A múlt héten komolyabb erősödést hozott a forintnak és a magyar eszközöknek a hiteltárgyalások megkezdése a nemzetközi szervezetekkel - annak ellenére (vagy talán éppen annak okán), hogy gyakorlatilag semmi érdemleges nem szivárgott ki a tárgyalásokról.
Az inflációs kilátások azonban a várakozásokat felülmúlóan romlottak, emellett a tárgyalások megkezdésének ténye még nem jelenti önmagában azt, hogy záros határidőn belül meg is születik a megállapodás. A hét eleje óta ráadásul spanyol és görög hírek miatt felerősödtek az eurózóna jövőjével kapcsolatos aggodalmak, az euró mélyrepülése a forint árfolyamára is hatott, és felhívta a figyelmet arra, hogy a nemzetközi gazdasági környezet erősen labilis.
A 4cast nevű londoni pénzügyi-gazdasági elemzőcég szakértőinek véleménye szerint a júliusi kamatcsökkentés "meglehetős kárt" okozott volna, mivel az MNB-nek még "nem volt ideje előkészíteni a terepet" a monetáris alapállásban bekövetkező ilyen gyors váltáshoz.
Ha azonban a körülmények optimalizálódnak, a monetáris lazításra mindazonáltal - ha a mostani döntés alapján nem is, de - néhány hónapon belül valóban sor kerülhet.
A jegybank elnöke, Simor András délután 3 órától sajtótájékoztatót tart a kamatdöntésről, melyről a Privátbankár is tudósít.
|
| Bebesy Dániel |
Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfólió-menedzsere a döntés követő villámkommentárjában így fogalmaz: jól döntött az MNB, hogy az országkockázati megítélésünk elmúlt hetekben tapasztalt látványos javulása ellenére az óvatosságot választotta és tartotta az alapkamatot. Az elmúlt napok történései is jól példázzák, hogy az eurózóna adósságválságának újabb és újabb váratlan fejleményei bármikor kellemetlen meglepetést okozhatnak, és IMF megállapodás hiányában Magyarország továbbra is rendkívül kiszolgáltatott a piaci hangulatváltozásoknak. "Úgy gondoljuk, hogy a kamatvágások megkezdéséhez a megfelelő alapot az IMF megállapodás biztosíthatja majd" - közölte szerkesztőségünkkel a szakember.
A döntést követően a forint gyakorlatilag mozdulatlan maradt az euróval szemben.
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
