|
| illusztráció |
A kereskedelmi háború legutóbbi húzásaként Kína elrendelte a külföldi technológiai cikkek kisöprését az országból. A 3-5-2 nevű direktíva keretében három éven belül az összes kínai kormányhivatalban és állami intézményben helyi gyártásúra kell cserélni az idegen számítógépes eszközöket és szoftvereket, mely hatására az amerikai gyártók évi 150 milliárd dolláros megrendeléstől is eleshetnek. Ez, amellett, hogy a kínai techcégek helyzetbe hozására szolgál, bosszú is a Huawei-t érő amerikai szankciók miatt.
A Financial Times az újabb fordulatra borúlátó véleménycikkel reagált. Szerintük ebből még technológiai hidegháború is kerekedhet. Mint írják, a kínai függetenedési kísérlet végül USA- és Kína-domináns felekre oszthatja ketté az internetet, amiből semmi jó nem származik.
Kínában a függetlenedési szándék nem újkeletű, már több mint egy évtizede vannak ilyen húzások, csak eddig egyik sem volt ennyire széleskörű: teljes iparágak helyett egy-egy nyugati vállalatra korlátozódtak. Blokkolták már a Google-t és a Facebookot is, látszólag azért, mert a Kommunista Párt szerint a kínai rendszer rajtuk keresztül terjedő kritikája sérti a nemzetbiztonságot. Mindeközben viszont az általuk hagyott piaci űrt is egy közösségimédia-cég tölti be, a hazai Tencent - igaz, ez sokkal jobban ellenőrizhető.
Az FT szerint Kínának jobban kéne mérlegelnie a világgal való szakítás kockázatait, mert nagyon erősen be vannak ágyazva a globális termelési és kereskedelmi láncokba, mégpedig oly módon, hogy egyes esetekben a termékbehozatal sokszorosa a hazai gyártásnak. Az integrált áramkörök és optikai készülékek szegmensében például az import a hazai termelés ötszörösét teszi ki a McKinsey jelentése szerint.
A leválás az USA számára is kockázatos lenne. Mint írják, teljesen érthető a nemzetbiztonság felett érzett aggodalom, tekintve, hogy mennyire szoros szálak fűzik a kínai techszektort az államvezetéshez - a nyugati kormányoknak minden oka megvan arra, hogy óvatosan közelítsenek a 5G-rendszerek kiépítésénél a Huawei-jel való együttműködéshez. Azonban a kínai vállalatok teljes izolálása nem segíti a nemzetbiztonságot, és már most mutatkoznak jelek arra, hogy versenyre kel az amerikai- és a kínai-féle internet.
De a technológiai kereskedelem egy valóban globális játék, nagyon szorosan összefűzött ellátóláncokkal. Akkor tud a legjobban működni, ha engedélyeznek neki minden határon átnyúló együttműködést. Egy USA és Kína között nyíló szakadék minden céget érzékenyen érintene, a világ minden részén. Mind Washingtonnak, mind Pekingnek elemi érdeke, hogy megelőzze a fennálló rendszer széthasadását, mely ahhoz vezetne, hogy a vállalatok választani kényszerülnek amerikai és kínai regulációknak való megfelelés között. Egy technológiai hidegháborúnak nincsenek nyertesei, figyelmeztet a lap.
Az anyavállalatnak nem fizetnek osztalékot. 
Jobban fogják ezentúl keresni a forintot, mint a devizát? – interjú
„Nem hagyhattuk ki a magyar sztorit, vonzóbbá válhatnak a hazai eszközök” – Interjú
„Nem hiszem, hogy a vagyonadó akkora veszteség lenne a gazdagoknak” – az utca emberét kérdeztük
Korábban soha nem látott elköteleződés kell a magyar euróhoz – Interjú
