Nyert az osztrákok konzervatív zöldfülűje – máris tartogat egy meglepetést?

Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter, az ÖVP elnöke és kancellárjelöltje egy szavazóhelyiség előtt az előrehozott parlamenti választásokon (MTI/EPA/Christian Bruna)

Eddigi eredmények:

• Osztrák Néppárt (ÖVP): 31,6 százalék,
• Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ): 26,9 százalék.
• Osztrák Szabadságpárt (FPÖ): 26,3 százalék.

A részvételi arány 79,5 százalék volt. Végleges eredmény a levélben érkezett voksok megszámlálása után, csütörtökre várható. (A közel 6,5 millió választásra jogosult közül több százezren szavaztak levélben.)

Kivel alakít koalíciós kormányt?

Az ÖVP-nek a jelenleginél 15-tel több, 62 képviselője lesz a 183 tagú parlamentben. Az SPÖ továbbra is 52, az FPÖ pedig immár 51 képviselővel rendelkezhet, 11-gyel többel, mint eddig. A választási eredmények nyomán minden bizonnyal a konzervatív ÖVP-t vezető Sebastian Kurz kap kormányalakítási megbízást. Az elemzők leginkább egy néppárti-szabadságpárti koalícióra számítanak, Kurz azonban vasárnap este azt mondta, hogy több lehetőséget lát, és egyelőre ezek egyikét sem zárja ki.

Kiestek a Zöldek, ötpárti lesz a parlament

A választás meglepetése, hogy a Zöldek pártja nagy valószínűséggel kiesett a parlamentből, miután 3,9 százalékos eredményével nem érte el a 4 százalékos bejutási küszöböt.

Új pártként bekerült viszont a törvényhozásba a Zöldekből kivált Peter Pilz vezette Pilz Listája, amely 4,3 százaléknyi szavazatot szerzett, és 8 képviselői helyre számíthat.

Az ötpárti parlamentbe jutott még az Új Ausztria és Liberális Fórum (NEOS), amelynek elnöke, Matthias Strolz a választás után úgy nyilatkozott, hogy az Európai Unió-párti politikát kívánják képviselni. Ez a párt 5,1 százaléknyi szavazatot szerzett, és várhatóan 10 képviselője lesz. A fennmaradó 2,1 százaléknyi szavazatot olyan pártok kapták, amelyek nem jutottak be a parlamentbe - írja az MTI összefoglalója.

31 évesen kormányfő

Az országban azért kellett előrehozott választásokat tartani, mert az SPÖ és az ÖVP közötti nagykoalíció tavasszal válságba került. Mindkét párt értésre adta azt is, hogy a mostani választás után nem kívánja folytatni a közös kormányzást. Az elemzők korábban az ÖVP és az FPÖ koalícióját valószínűsítették, kancellárnak pedig Kurzot jósolták, aki ez esetben Európa legfiatalabb kormányfője lehet a maga 31 évével.

Győzött a menekültpolitikája

Kurz főleg azért lett népszerű, mert az osztrák migrációs politika szigorítása mellett állt ki. Elemzők rszerint ezen a téren az elképzelései közel állnak a radikálisnak tartott FPÖ-éhez, azzal a fontos különbséggel, hogy teljesen mentesek az idegengyűlölettől és a rasszizmustól. A kampányban még maga az FPÖ is menekültpolitikájának plagizálásával vádolta meg az ÖVP-t.

Kurz kormányra kerülése esetére több nagy változást, reformot ígért, így a menekültpolitika szigorítása mellett az adóterhek csökkentését és új munkahelyek teremtését is kilátásba helyezte.

A baloldali osztrák pártok és egyes elemzők aggódnak az ÖVP-FPÖ koalíció terve miatt, egyebek között azért, mert úgy ítélik meg, azáltal az ország távolabb kerülhet az Európai Unió fősodrától. Több kommentátor számít arra is, hogy egy ilyen koalíció szorosabb kapcsolatra törekszik majd a Magyarországból, Csehországból, Lengyelországból és Szlovákiából álló visegrádi országcsoporttal.

Nem jött be a karaktergyilkosság

Christian Kern jelenlegi kancellár, az SPÖ elnöke kiemelte, hogy sikerült jobb eredményt elérniük az előzetes közvélemény-kutatások alapján reálisnak tűnő várakozásoknál, ugyanakkor nem titkolta, hogy a kampány előtt ennél jobb eredményben reménykedett. Az SPÖ-t nyár végén az a vád érte, hogy piszkos kampányt folytat az internetes közösségi oldalakon, és tisztességtelen eszközökkel próbálja lejáratni Kurzot, és ez akkor jelentős népszerűségvesztést okozott a pártnak.