|
| (Kép forrása: MTI/AP/Alex Brandon) |
Washington Trump ígérete szerint ma aktiválni fogja az újabb, kínai termékeket sújtó 34 milliárd dolláros tarifacsomagját, amelyet Peking ígéretének megfelelően egy ezzel arányos válaszlépése fog követni. A kétoldalú feszültség óráról-órára emelkedik: tegnap a kínai kereskedelmi miniszter hívta fel rá a figyelmet, hogy a Kínát célzó büntetővámok a teljes globális ellátási láncot negatívan érintenék. Továbbá a WTO is figyelmeztetett, hogy a kereskedelmi feszültségeknek már látható jelei mutatkoznak a világgazdaságban is.
Európai források szerint Kína egy közös nyilatkozat megtételét javasolta az EU-nak az amerikai protekcionista kereskedelmi politika ellen, amelyet ez utóbbi visszautasított.
Mit mondott Mao Ce-tung?
Pekingi tisztviselők arra figyelmeztetnek, hogy Kína kész nem csak a kereskedelmi-, hanem a pénzügyi- és diplomáciai konfrontációra is. Idézik Mao Ce-tung egykori pártfőtitkárt, miszerint „Te a háborúdat a saját módodon vívod, én meg a saját módomon”. Valóban, jelenleg a külföldiek a 21.6 ezermilliárd dolláros amerikai államadósság egyharmadát ellenőrzik, ebből Peking 1.1 ezermilliárdot. Légy a levesben az USA számára, hogy az amerikai pénzügyminisztériumnak a belátható jövőben évente ezermilliárd dollárt kell felvennie a piacokon.
Az amerikai kormány nem engedélyezi egy keddi hír szerint a nagy kínai telekommunikációs szolgáltató, a China Mobile számára, hogy az USA-ban szolgáltatást nyújtson, nemzetbiztonsági kockázatokra hivatkozva - és természetesen a követett tárgyalási stratégia részeként. A tiltás oka, hogy az állami kontroll alatt lévő cég valószínűleg jelentős hírszerzési és ipari kémkedési tevékenységet folytatna. Ausztráliában a várakozások szerint a Huawei ugyanezen okok miatt lesz eltiltva az új 5G-s hálózat kiépítésétől.
Lépett a kommunista párt
Trump Amerikájából nézve Peking ’Made in China 2025’ iparpolitikai programja egy olyan államilag támogatott technológia-fejlesztő és hírszerző stratégia, amelynek keretében Kína a mesterséges intelligencia (AI), a robotika és gén-manipuláció terén átvenné a vezetést. Egyre több amerikai hivatalnok kérdőjelezi meg a múlt század alapvető amerikai hozzáállását a külföldi befektetések előtti teljes nyitottság vonatkozásában.
|
| Káncz Csaba |
Valóban, Peking 2010 és 2017 között 81 AI-val kapcsolatos cégfinanszírozásban vett részt az USA-ban. Peking csak az utolsó pillanatban kapcsolt és a kínai kommunista vezetés június közepén minden belföldi lapban betiltotta a ’Made in China 2025’ stratégiának még az említését is.
Trump konfliktusa tehát alapvetően a kínai technológiai zsákmányszerzést célozza. Mutatja ezt az is, hogy az utóbbi órákban békülékeny jelzések jöttek Washingtonból Berlin irányába. Három vezető német autógyártó képviselői - Dieter Zetsche (Daimler), Harald Krüger (BMW) és Herbert Diess (VW - szerdán találkoztak Richard Grenell berlini amerikai nagykövettel az európai autóipart fenyegető büntetővámokkal kapcsolatban.
A hírek szerint a nagykövet megnyugtatta az autószektor képviselőit, hogy a cél a közös egyeztetések elérése és a vámtarifák nulla százalékra való csökkentése. Az autógyártók vezetői ugyanakkor ígéretet tettek, hogy támogatni fogják, hogy az EU szüntesse meg az amerikai járműveket terhelő vámokat, valamint megerősítették, hogy az amerikai termelőkapacitásukat a jelenlegi szinten fogják tartani.
Káncz Csaba jegyzete
Ha az Európai Unió nem védi meg őshonos nemzeti közösségeket, nem különbözteti meg őket a bevándorló közösségektől, „akkor Európa saját sírját fogja megásni”. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
