Alekszisz Ciprasz görög és Zoran Zaev macedón miniszterelnök a Preszpa-tó partján. A macedón és a görög külügyminiszter aláírta a Macedónia nevéről a két ország között kialakult vitát lezáró egyezményt a görög-macedón-albán hármas határ térségében.(Fotó: MTI/EPA/Nake Batev)

A háború szabályai megváltoztak az utóbbi években. Megnőtt a nemkatonai eszközök szerepe a stratégiai és politikai célok elérésében – ezek ráadásul több esetben hatékonyságukat tekintve a fegyverek erejét is meghaladják. Az új hadviselési forma elmossa a határokat a háború és béke formális megkülönböztetése között és a háború megindítását már gyakran nem is kísérik formális hadüzenetek. Az új, "gerilla geopolitikai hadviselés" eszköztárába tartozik a kitalált propaganda, a letagadható erők bevetése, a hírszerzés, a kisebbségek mobilizációja az ellenséges területen és a terrorizmus.

A módszer egyik atyja Valerij Geraszimov, a Putyin által 2012-ben kinevezett vezérkari főnök és helyettes védelmi miniszter. A magyar sajtóban mi számoltunk be elsőként 2016 novemberben arról az orosz hátterű puccskísérletről amely Montenegró NATO-tagságának megtorpedózását célozta. 2016 végén a kis balkáni állam két orosz állampolgárt – és egyben katonai hírszerzőt -, Vladimir Popovot és Eduard Sirokovot rakatta rá az Interpol körözési listájára puccs szervezéséenk vádjával. Az ügyészi hivatal egyben bejelentette, hogy Sirokovot gyanúsítják a montenegrói miniszterelnök, Milo Djukanovics elleni merénylet megtervezésével.

Szabad a pálya a Balkánon

Valóban, a Financial Times tegnapi vezércikke is arra figyelmeztet, hogy az EU gyengülő befolyása veszélyes vákuumot teremt a Nyugat-Balkánon és így oda lehet a történelmi lehetőség a térség stabilizálására, az viszont tragikus következményekkel járhat. Arról már többször beszámoltunk, hogy Brüsszel teljes ambíciótlanságával ellentétben Moszkva határozottan avatkozik be a balkáni térség törékeny egyensúlyába. Montenegró mellett a Boszniai Szerb Köztársaság és Macedónia is folyamatosan érzi a Kreml forró leheletét. Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke már hosszú évek óta igyekszik bomlasztani az állami intézményeket és szabotálni az állam működését függetlenedési ambícióinak érdekében.

Dodik 2014-ben, a Krím elcsatolása kapcsán kijelentette, hogy „egyszer majd mi is rendezünk népszavazást, de a pillanatot nagy körültekintéssel kell megválasztani”. Az orosz diplomácia többször is ellehetetlenítette a Dodik megfékezésére tett nemzetközi törekvéseket, illetve Bosznia-Hercegovina csatlakozását a NATO-hoz és az EU-hoz. Az orosz nagykövet az ENSZ Biztonsági Tanácsában például megvétózta, hogy az 1995-ös srebrenicai mészárlást hivatalosan is népirtásnak nyilvánítsák.

Moszkva és Orbán játszmája

Szerdán aztán az athéni Kathimerini című napilap arról adott hírt, hogy Görögország kiutasít két orosz diplomatát, és megtiltja két másiknak a belépést az országba a státuszukkal nem összeegyeztethető tevékenységük miatt. A cikk szerint – az egyébként Moszkva barátjának számító – baloldali görög kormány azt követően cselekedett, hogy érzékelte: orosz diplomaták megpróbálják aláásni a Görögország és Macedónia között az utóbbi új hivatalos elnevezéséről a múlt hónapban megszületett megállapodást, amelynek értelmében a balkáni országot ezentúl Észak-Macedóniának nevezik. Az egyezség lehetővé teszi, hogy megkezdődjenek Macedónia EU-csatlakozási tárgyalásai, miközben szerdán a NATO hivatalosan is meghívót küldött az országnak.

Káncz Csaba

Igen ám, de a legnagyobb – szorosan Moszkvához bekötött - macedón ellenzéki konzervatív VMRO DPMNE párt mindent megtesz ennek blokkolására. A napokban éppen azzal, hogy akadályozza annak az új választási bizottságnak a megalakulását, amely a névváltoztatásról szóló őszi népszavazást szervezné. Több, mint feltűnő ebben a feszült nemzetközi játszmában a magyar miniszterelnök kérdéses felhatalmazású és legitimitású beavatkozása.

A macedón ellenzéki párt híveinek a magyar miniszterelnök június 2-án videóüzenetet küldött. Ebben Orbán támogatásáról biztosította az ellenzéki pártot azon törekvésében, hogy megakadályozza Macedónia névváltoztatását. Dicsérte mindazokat, „akik nem hajlandók meghajolni külföldi erők nyomása alatt”. Eközben magyar kormánypárti médiacégekhez köthető befektetők jelentek meg a korábbi, konzervatív macedón miniszterelnök Nikola Guevszkit támogató macedóniai médiavállalatokban.  A macedón bíróság Gruevszkit májusban ítélte két év börtönre korrupció vádjával.

Káncz Csaba jegyzete