|
| Mire készül Putyin? |
Szeptemberben már elemeztük Putyin elnök egyre aktívabb fellépését a Balkánon és szerepét az ottani indulatok és ellentétek szításában. Az orosz elnök a Balkánra úgy tekint, mint hagyományosan az orosz érdekszférába tartozó térségre, ezért mindent elkövet, hogy megállítsa a NATO egyre keletebbre nyújtózkodó befolyását.
A Kreml a jelek szerint tovább eszkalálja a feszültséget a szomszédságunkban, hiszen a napokban arról érkeztek hírek, hogy Moszkva részt vehetett egy montenegrói puccskísérletben. Az ügy számunkra sem érdektelen, hiszen a múlt héten felmerült, hogy a bőnyi rendőrgyilkos kapcsolatban állt az orosz katonai hírszerzés embereivel.
Moszkva mozgatta a szerb szálakat?
A bombát a befolyásos szerb napilap, a Danas robbantotta múlt csütörtökön, amely magas rangú forrásokra hivatkozva számolt be arról, hogy Belgrád titokban több orosz állampolgárt kiutasított egy montenegrói puccskísérlettel kapcsolatban.
Október 16-án, a montenegrói parlamenti választások napján ugyanis a montenegrói biztonsági szervek mintegy 20 szerb állampolgárt vettek őrizetbe, akik állítólag támadást készítettek elő állami intézmények ellen. Több fontos honlapot aznap kibertámadás ért. A letartóztatottak között van egy nyugdíjas szerb tábornok is, aki a Vajdaságban egy nacionalista csoportot vezet.
A Danas jelentése szerint az őrizetbe vett szerbeknél kódolt kommunikációra alkalmas eszközöket foglaltak le. Egyesek közülük korábban az oroszok által ellenőrzött kelet-ukrajnai Donbassz-régióban harcoltak.
|
| Káncz Csaba |
Múlt hétfőn a szerb miniszterelnök megerősítette a Djukanovics montenegrói miniszterelnök elleni puccskísérletet. Hozzátette, hogy több más szerb állampolgár is letartóztatásra került az ügy kapcsán és a szerb hatóságok 120 000 eurót foglaltak le. Hozzátette, hogy szerb politikusok nem álltak a puccskísérlet mögött, de külföldi titkosszolgálatok igen.
Nem tekinthető tehát véletlennek, hogy múlt héten Belgrádba látogatott Nikolaj Patrusev, az orosz Biztonsági Tanács vezetője, egyben az orosz hírszerzés (FszB) volt vezetője. A vezető orosz üzleti napilap, a Kommerszant írta meg, hogy Patrusev megvitatta a montenegrói ügyet és próbálta hűteni a kedélyeket, megelőzendő a botrányt a szerb-orosz kapcsolatokban.
A színfalak mögötti feszültség nagyságára utal, hogy Patrusev nemcsak a külügyminiszterrel, hanem a miniszterelnökkel, sőt még magával az elnökkel is zárt ajtók mögötti tárgyalást folytatott.
Egy újabb kelet-nyugati összecsapás
Az októberi parlamenti választásoknak óriási tétjük volt Montenegróban, hiszen a kormánypárti erők így folytathatják az ország euró-atlanti integrációját és a parlament ratifikálhatja az ország NATO-csatlakozását. Ha az ellenzék győzött volna, a ratifikációnak lőttek. Az Észak-Atlanti Szövetség 2015 decemberi külügyminiszteri értekezletén hívta meg Montenegrót a tagjai közé.
Ezzel a NATO ellenőrizheti a teljes észak mediterrán partszakaszt Portugáliától Törökországig – egy kis, 20 kilométeres bosnyák partszakasz kivételével. A volt Jugoszlávia tagjaként Bosznia-Hercegovina egyébként szintén a NATO tagja szeretne lenni.
Montenegró meghívása a katonai szervezetbe egy geopolitikai döntés, az ország a demokratikus- illetve jogállami kritériumoknak éppen úgy nem felel meg, mint amikor 2009-ben Albániát a sorai közé fogadta a szervezet. A 620 000 lakosú kis országban csupán a lakosság fele támogatja a NATO-belépést, különösen a szerb etnikumú lakosság utasítja el a csatlakozást.
A mindössze 2100 katonát fegyverben tartó ország felvétele egyben nyílt üzenet Moszkva felé, hogy a NATO nem ad vétójogot az oroszoknak egy harmadik ország belépésekor.
Oroszország számára mindenesetre rossz időzítéssel jött ez a csatlakozás, hiszen Szíria és Ukrajna területén már nyílt szembenállás alakult ki. A Nyugat növekvő figyelme a balkáni térség irányába nemcsak Görögország megrendülésének köszönhető. Oroszország mellett Törökország és Szaúd-Arábia is egyre próbálja erősíteni befolyását a térségben, amelyre a Nyugatnak reagálnia kellett.
Káncz Csaba jegyzete
Dráguló devizák. 
