|
| A Nemzetközi Beruházási Bank központjának Budapestre költözése volt a fő téma Orbán Viktor miniszterelnök és Nyikolaj Koszov, az NBB elnökének megbeszélésén Budapesten, a Karmelita kolostorban 2019. január 28-án. A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott kép eredeti képaláírásában nem szerepelt, de magyar részről Balla János miniszterelnöki főtanácsadó vett még részt a tárgyaláson (jobbra). Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs |
Az Al Jazeera pánarab hírtelevízió hétfőn részletesen beszámolt arról, hogy „egy orosz kémbank” tartja meg szeptemberben első ülését Budapesten, amely fedőcég hazánkon keresztül igyekszik betörni Európába. A Nemzetközi Beruházási Bankról (IIB) még februárban ezeken a hasábokon robbantottuk ki, hogy a bank elnökének anyja részt vett az amerikai atombomba titkának ellopásában, az apja pedig 12 évig volt Budapesten a szovjet hírszerzés (KGB) főnöke. Azóta már azt is tudjuk, hogy a fedőcég budapesti letelepedéséhez 3.1 milliárd forint magyar közpénzzel járul hozzá a kormány.
Amerikai aggodalmak, orbáni közöny
Szakértők szerint az IIB Budapestre költözésével az oroszok további hírszerző kapacitásra tehetnek szert Magyarországon, miközben a befektetéseik révén betekintést kaphatna nagy stratégiai magyar vállalatok működésébe. Az Orbán-kormány egyik korábbi, gazdasági területen dolgozó tisztviselője szerint az tűnik igazán kockázatnak, hogy az IIB a Mollal finanszírozási, az OTP-vel pedig együttműködési megállapodást kötött, ezek ugyanis stratégiailag fontos magyar vállalatok.
Február közepén amerikai törvényhozók fejezték ki aggodalmukat az IIB Budapestre költözése kapcsán, előtte pár héttel pedig Mike Pompeo külügyminiszter hozta fel a kérdést magyar minisztereknek. Egykori kémelhárítók szerint már a korábbi szintű magyarországi orosz jelenlét ellenőrzésére és nyomon követésére sem volt ereje és tudása a magyar elhárításnak. Csak az orosz nagykövetségen jelenleg negyven körüli diplomata szolgál, míg az IIB egy korábbi bejelentés szerint hamarosan száztíz fővel fog Budapesten működni. Bár nem minden munkatársuk lesz orosz, ez is túlságosan leterhelheti a magyar szerveket.
Varsó és Budapest viszonya a szovjet kötődésekhez
Bukarest élénken figyeli Putyin és Orbán közeledését. A román diplomácia a jelek szerint pontosan érti azt, amivel még a hazai ellenzék sincsen tisztában: miért is kellett megrendíteni 2014 nyarán a hazai Külügyminisztérium diplomáciai állományát Nyugat-barát diplomaták százainak kirúgásával. Ahogyan 2016 tavaszán Cristian Diaconescu volt román külügyminiszter kifejtette, a magyar külügyi tárca 2014 óta több mint 400 diplomatát rúgott ki, és 60 nagykövetet hívott vissza a posztjáról, emiatt szerinte Magyarország ma már nem rendelkezik olyan diplomáciai elittel, amely ellen tudna állni Orbán oroszbarát politikájának.
A lengyel politikai osztályban mélyen kódolt a Moszkva-ellenesség. Nem véletlen tehát, hogy a régiónk két geopolitikai középhatalma, Varsó és Bukarest egyre közelebb kerül egymáshoz, nemcsak diplomáciai, hanem katonai téren is. Ennek kézzelfogható jeleként egy lengyel századot Romániába, egy román századot pedig Lengyelországba telepítettek azoknak a döntéseknek az értelmében, amelyeket a NATO keleti szárnyának megerősítésére hoztak 2016 júliusában a varsói csúcson.
Varsó 2016 és 2018 között minden olyan diplomatát eltávolított a lengyel külügyminisztérium kötelékéből, aki a szovjet diplomáciai akadémián (MGIMO) végzett. Hazánkban jelenleg a legmagasabb rangú MGIMO-s végzettségű diplomata a miniszterelnök külpolitikai főtanácsadója, Balla János. Az eredetileg is a Szovjetunióban született Balla kapcsán külön érdekesség, hogy neve nem szerepel Orbán főtanácsadóinak hivatalos listáján. Értesülésünk szerint az IIB Budapestre hívásának ötlete eredetileg Ballától származik.
Hónapokig húzódott a találkozó előkészítése. 
