Orbán és Putyin játszmáját egyre nagyobb aggodalommal figyeli Amerika
A hazai politikai osztály képtelen arra, hogy elszámoljon a rendszerváltást megelőző pártállami, szovjet megszállással járó évtizedekkel. A washingtoni konzervatív agytröszt szerint a magyar miniszterelnök nem véletlenül tartozik Moszkva legszorosabb szövetségesei közé.
 |
| Orbán és Putyin |
105 éve ezen a napon született Apró Antal, a 20. század egyik meghatározó magyar politikusa, egyben a Szovjetunió első számú bizalmi embere az országban. Apró egy 19 éves szakácsnő törvénytelen gyermekeként jött a világra és 18 évesen már tagja lett az illegális kommunista pártnak, 1936-ban ellenzéki sajtó terjesztése miatt letartóztatásra került és a szegedi Csillag börtönben töltötte le hat hónapos büntetését.
A Szovjetunió bizalmi kádere
Kartasov szovjet állambiztonsági tanácsadó 1950-es feljegyzéséből kiderül, hogy „1942–1944-ben, a fasiszta rezsim idején Apró legálisan élt Budapesten és megtagadta, hogy segítsen a pártnak.” Hogy miért nem sorozták be a hadseregbe, az a mai napig rejtély. 1945-től ennek ellenére MKP-s országgyűlési képviselővé választották. A forradalom alatt, 1956. november 1-jén találkozik Jurij Andropov szovjet nagykövettel – akit majd 1967-ben neveznek ki a KGB élére Moszkvában – és Aprót másnap a tököli szovjet katonai bázisra viszik. 1957-ben már a Minisztertanács elnökhelyettese.
Személyesen felügyeli Nagy Imre és mártírtársainak koncepciós perét és 1958. június 17-én ő jelenti be a Parlamentben kivégzésüket. A Szovjetunió igazi bizalmi kádere az országban, ennek révén 31 éven keresztül tagja a Politikai Bizottságnak. Magyar részről ő írja alá a „Barátság I.” kőolajvezeték megépítésének szerződését és az atomerőmű-programmal kapcsolatos dokumentumokat. Gyermekei is az államhatalom szürke eminenciásai lettek: Apró Piroska 1994-ben Horn Gyula miniszterelnök kabinetfőnöke, míg az ifjú Apró Antal az 1980-as években a kémelhárítás főnöke lett.
Az ellenőrizetlen hálózat régi elkötelezettségei
Mindezt és hasonló családtörténetek feldolgozását akár a történészekre is bízhatnánk, de nem tehetjük. A hazai politika ugyanis képtelen arra, hogy elszámoljon a rendszerváltást megelőző pártállami, szovjet megszállással járó évtizedekkel. Márpedig Széky János vezető publicista megítélése szerint van egy ellenőrizhetetlen magyar »mélyállam« (deep state) a veterán kommunista állambiztonságiak hálózatára épülve, a „jogállami” felszín alatt. Ez a szervezett bűnözést és a fociultrákat ugyanúgy használja, mint a köztiszteletben álló hivatalnokokat, a szakértőket és a médiafigurákat. Széky szerint legkésőbb 2013 óta teljesen nyilvánvaló, mekkora bajok lehetnek abból, hogy az ellenőrizetlen hálózatnak a régről való orosz (szovjet) kapcsolatai is ellenőrizetlenek.
 |
| Káncz Csaba |
A magyar miniszterelnök 2014. január 5-én Moszkvában úgy kötötte meg a Paks II. megállapodást hatástanulmányok nélkül, hogy arról előzetesen nem tudott a Fidesz országgyűlési frakciója, de még a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal vezetője sem. Máig nyitott kérdés, hogy történt-e komoly nagyságrendű visszaosztás orosz részről a magyar GDP 13 százalékát felemésztő projekt levajazásakor, amelyről pedig egyes körök azt rebesgetik Budapesten, hogy ez több százmilliárd forintot tett ki? Ezután jött el 2014 nyara, amikor a hazai Külügyminisztérium állományából legfelsőbb politikai utasításra több száz, többnyire nyugati elkötelezettségű diplomatát rúgtak ki, helyükre pedig kulcspozíciókba a szovjet diplomáciai akadémián végzettek kerültek.
Csodálkozhatunk-e ezek után, hogy a tekintélyes Politico forrásai szerint a NATO-nál már nem bíznak Magyarországban, és nem szívesen osztanak meg hazánkkal érzékeny információkat? Vagy amikor a washingtoni American Enterprise Institute (AEI) nevű konzervatív agytröszt a napokban úgy vélekedik, hogy a magyar miniszterelnök nem véletlenül tartozik Moszkva legszorosabb szövetségesei közé. „A Fidesz-kormány különösen sokat tett azért, hogy fokozza energiafüggőségét Oroszországtól. Nagy hiba volna félreértelmezni Közép-Európában az „elitellenes lázadók” igazi törekvéseit, mert ezek a politikusok mind inkább tekintélyelvűek és Moszkvához hűek, nem a Nyugathoz.”
Káncz Csaba jegyzete
Címlapon
A benzin 5-7, a gázolaj 4-6 forinttal drágulhat péntektől
Ez lehet a legközvetlenebb hatása idehaza a szombati szaúdi dróntámadásnak, jobban mondva annak, hogy a világpiaci kőolajárak több mint tíz százalékkal drágultak. Hogy még feljebb mennek-e, az alapvetően attól függ, hogy a kiesett kínálatot mikor sikerül pótolni. A legpesszimistább forgatókönyv szerint a most 60-66 dollár közötti árak akár 100 dollárra is felmehetnek.
- Hiányzik 80 ezer magyar - az Orbánék előtt álló következő nagy kihívás a munkaerőhiány
- Johnson: Legyen backstop nélküli Brexit!
- A kormány is beszállt az új péküzembe
- Megnézik, mennyire egészségesek a magyarok – téged is megkérdezhetnek
- Nem lesz klímakedvenc Mészáros Lőrinc legkedvesebb jachtja
- Kiderült, mely márkák futnak a nagycsaládosok autóvásárlási programjában
- Ne növeljétek a termelést - üzeni Szaud-Arábia az olajországoknak
- A benzin 5-7, a gázolaj 4-6 forinttal drágulhat péntektől
- Nagyon lassan cseréljük le a műanyagot
További cikkek
-
Johnson: Legyen backstop nélküli Brexit!
A brit miniszterelnök szerint van esély új megállapodásra a Brexit feltételrendszeréről, de ebben nem szerepelhet a jelenlegi tartalékmegoldás, a backstop. Tovább
-
Ne növeljétek a termelést - üzeni Szaud-Arábia az olajországoknak
A szaúdi hatóságok nem kérik fel a többi olajexportáló országot arra, hogy növeljék a termelésüket, és így helyettesítsék a piacról kieső kőolaj mennyiséget. Tovább
-
Negatív kilátásúra rontotta a Moody's Hongkong adósbesorolását
Az eddigi stabilról a leminősítés lehetőségére utaló negatívra rontotta Hongkong hosszútávú adósbesorolásának a kilátását a Moody's. Tovább
-
Olajtermékeket vásárolna Szaúd-Arábia
A szaúd-arábiai állami olajvállalat kereskedőháza olajtermékeket keres azonnali szállításra a szaúdi olajlétesítmények ellen szombaton elkövetett támadások után. Tovább
-
Nagyon lassan cseréljük le a műanyagot
Bár csökkenést mutat a műanyag termékek eladása, de csak nagyon kis mértékben. Tovább
-
Donald Trump a szomszédunkba látogat?
Az Egyesült Államok hamarosan távozó belgrádi nagykövete úgy véli, itt a végső ideje annak, hogy a két ország rendezze kapcsolatait. Tovább
-
2017 óta nem volt ilyen sok pénze az Orbán-kormánynak
Több érdekes adatot is tartalmazott a Magyar Nemzeti Bank előzetes statisztikai mérlege. Tovább
-
Orbán, Trump és a keresztény fundamentalizmus – kimúlik a liberális eszme?
Az USA-ban és hazánkban az állam és egyház közötti választóvonal a szemünk előtt oldódik fel, miközben az első számú politikai vezetők alkotmány feletti pozícióra törekszenek. Tovább
-
Még az ősszel elkészül a magyar mesterségesintelligencia-akcióterv
Társadalmi érzékenyítés, a piac, a kutatók, az üzleti szféra és az egyetemek együttműködését szabályozó keretrendszer és egy MI-térkép is a csomag része lesz. Tovább
-
17 éves mélypontra zuhant Kínában az ipari termelés növekedésének üteme
A kiskereskedelmi bővülés is dögrováson volt augusztusban. Az okok: gyengülő belföldi kereslet, és persze az USA-val vívott kereskedelmi háború. Tovább
-
Újabb találkozóra hívta meg Kim Dzsongun Donald Trumpot
Észak-Korea diktátora még augusztusba küldte el levelét az amerikai elnöknek. Tovább
-
Több mint 10 százalékkal ugrott meg az olaj ára a dróntámadások miatt
A szaúdi Aramco olajkitermelése átmenetileg több mint a felére csökkent a jemeni lázadók szombati akciója után. Tovább
-
Hiányzik 80 ezer magyar - az Orbánék előtt álló következő nagy kihívás a munkaerőhiány
Mit tervez a kormány úgy, hogy többször is nyilvánvalóvá tették, a bevándorlást nem alternatíva? Hol találhatnak még potenciális munkaerőt? Összegyűjtöttük. Tovább
-
Salvini csendes forradalmat hirdetett Olaszországban?
Erős beszédet mondott Matteo Salvini. Tovább
-
A nap képe: amikor végleg elszabadultak az indulatok
Kísérteties képsorok érkeztek a hongkongi tüntetésekről - ezek közül válogattunk. Tovább
-
Átlépett egy álomhatárt az amerikai hiány
2012 óta nem volt ilyen. Tovább
-
Fogynak az olajkutak? Megfordult több hónapnyi tendencia
A világszerte működő olaj- és gázfúró kutak száma először csökkent négy hónapon belül augusztusban. Tovább
-
A bukott miniszterelnök könyvet ír - ennyire erősen rég támadták be a Brexitet
David Cameron volt konzervatív párti brit miniszterelnök szerint Boris Johnson jelenlegi kormányfő nem hitt a Brexitben, és csak saját politikai karrierje érdekében támogatta az Egyesült Királyság kilépését az Európai Unióból. Tovább
-
Új módszerrel csap le a NAV a csalókra
Az utóbbi években átalakult az adóhatóság ellenőrzési gyakorlata. Tovább
-
Felújít 50 vasállomást a MÁV
Főleg a fővárosban és Pest megyében. Tovább
Videók
Utánajártunk
Privátbankár Árkosár
Hírlevél
Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:
Exkluzív interjúk
-
Ahol a portfoliómenedzserek szabad kezet kapnak – Köves Benedek
-
Mit tegyen most az, aki lakásra szeretne spórolni? – Török Lajos
-
Ha nincs magyar reálkamat, fektessünk más devizába – Kovács Szilárd
-
Az orosz medvéből orosz bika lesz? – Pálfi György
-
2020-2021 vízválasztó lehet a hazai bankrendszerben – Jelasity Radován
-
Nem kell félni szembemenni a piaccal – Czifra Gábor
-
Nem sikervállalkozóból, hanem sikerbefektetőből van igazán kevés – Oszkó Péter
-
Száz vállalati bankot is elbírna a magyar piac – Kovács Levente
