A NATO csúcstalálkozói számítottak évtizedeken keresztül az örök és megbonthatatlan transzatlanti barátság letéteményesének. A ma kezdődő kétnapos csúcs viszont sok mindenről fog szólni, csak éppen a barátságról nem. Trump az utóbbi hetekben visszatért választási kampányígéreteihez, márpedig a kampányában számos alkalommal feleslegesnek nevezte a NATO-t, amelynek céljai nem teljesen illeszkednek Trump „Amerika Mindenekelőtt” irányvonalához.
Trump plebejus szavazói
A „Trumpizmus” megértésének egyik kulcsa éppen az, hogy az amerikai plebejus kisember le akarja vetni magáról a globális birodalom terhét. Márpedig 73 évvel Hitler halála és 27 évvel a Szovjetunió felbomlása után Washington még mindig 35 000 katonát állomásoztat Németországban. Ez boldogsággal tölti el az amerikai neokonzervatívokat és a katonai-ipari komplexumot, Trumpot és támogatóit viszont nem. Ezért – mint a Washington Post pénteki kiadásában jelezte – az amerikai kormányzatban olyan tervek is születtek, amelyek szerint kivonják a Németországban szolgáló haderőt.
Az amerikai liberális elit véleményét hangoztatva a New York Times kiemeli, hogy „a NATO belülről gyengült meg, mert a tagok nem költenek eleget a védelemre, továbbá főként Törökországban, Magyarországon és Lengyelországban felhorgadt a nacionalizmus és a tekintélyelvűség. De talán mindenekelőtt Trump miatt, aki a jelek szerint fontosabbnak tartja a putyini Oroszországot, mint az európai partnereket. Az elnök csakis úgy tekint a szervezetre, hogy ott a tagok perkálnak a védelemért.”
Mitől tart Európa jobban?
A geopolitikailag teljesen elbizonytalanodott britek attól tartanak, hogy az amerikai csapatok Európából való kivonását jelentheti be Trump, aki négy nappal a NATO-csúcs után, július 16-án találkozik az orosz elnökkel Helsinkiben. London szerint akár Európa biztonsági térképének "újrarajzolása", a hidegháború vége utáni status quo felrúgása is felmerülhet.
|
| Káncz Csaba |
A Putyinnal kötött európai kivonulásról szóló megállapodás része lehet, hogy cserébe Trump azt kéri Putyintól, vegye rá Teheránt, hogy Irán vonja ki csapatait Szíriából, ahol a kormányerőket segítik évek óta több ezernyi katonával az amerikaiakkal szövetséges Aszad-ellenes erőkkel szemben.
Az amúgy is mély politikai válságba süllyedt London aggodalmai nem alaptalanok, hiszen az atlanti szövetség tagállamait Washington nem vonta be a július 16-án esedékes amerikai-orosz csúcstalálkozó előkészítésébe.
Felettébb figyelemreméltó az amerikai fehér nacionalisták egyik főideológusának álláspontja, aki szerint igenis szükség van Trump és Putyin közeledésére. Pat Buchanan szerint John McCain és neokonzervatív társai provokációikkal Ukrajnában és Grúziában egy második Hidegháborúba navigálták a Nyugatot. Márpedig szerinte Európa ma nem attól fél, hogy Putyin eléri a Rajnát, hanem attól, hogy Afrika és a Közel-Kelet migránsai és menekültei milliószám elérik a Dunát.
Lerongyolódott és koncepciótlan Honvédség
Nos tehát, miközben az európai békerendszer recseg-ropog, hazánkban az elmúlt évek elmaradt fejlesztései teljes mértékben lerongyolták a Magyar Honvédség fegyverzetét és technikai eszközeit. A hadseregnek mintegy három tucat belorusz harckocsija van, aminek szakági pletykák szerint mintegy kétharmada szervizdonorként szolgálja ki a valóban működő képes 12-15 darab tankot. A teljes hazai páncélos erő technikailag tökéletesen elavult, fenntartása költséges és harcértéke a nullához közeli. Nem látszik az sem, hogy a katonai kiadások növekedésének üteme a beígért 2024-re garantálná a Trump által elvárt GDP 2 százalékának az elérését, hiszen a jövő évi katonai kiadás a GDP csupán 1,17 százaléka.
A hazai védelmi előrelátás teljes hiányát jól mutatja az elmúlt hetek híre, miszerint a honvédelmi tárca – talán a NATO csúcs ünnepi felajánlásaként - 20 új könnyű helikoptert vásárol. A 100 milliárdos beszerzésnek nyoma sincs a 2019-es központi kötségvetés tervezetében, a beszerzésre tendert sem írt ki a minisztérium és előzetesen nem tájékoztatta erről a parlament honvédelmi bizottságát sem.
Káncz Csaba jegyzete
