A vezető Frankfurter Allgemeine Zeitungnak sikerült név nélkül megszólaltatnia egy „vörös herceg”-et, akinek az apja – Hszi elnökhöz hasonlóan – fontos pártkáder volt már Mao Ce-tung idejében is. A lapban csak Vangnak nevezett férfi elmondta, hogy Kína globális infrastruktúrális, úgynevezett Új Selyemút (BRI) gigaprojektjét nem támogatja egy emberként a lakosság. Miközben ugyanis Peking elképesztő pénzekkel támogatja a beruházásokat a harmadik világ országaiban, „Kínában is számos megoldatlan probléma marad, mint az egészségügy helyzete, vagy az idősek ellátása. A kínai közemberben az a benyomás alakult ki, hogy ezen a téren csak egy helyben topogunk”.
Bazi nagy maláj pofonok
Azt már pénzügyi szakemberek teszik hozzá, hogy a BRI külföldi projekteinek életképességéről egyre több kérdőjel merül fel, ahogyan arról is, hogy az érintett országok majd egyszer vissza tudják-e fizetni az adósságot.
|
| Káncz Csaba |
A hónap elején már több amerikai szenátor közös levelet intézett az amerikai pénzügy- és külügyminisztériumhoz, arról érdeklődve, hogy miként fogják kezelni a kínai hitelekből infrastruktúrát építő, de emiatt komoly adósságválságba kerülő fejlődő országokat az IMF segítségével. Srí Lanka emiatt már a szervezethez fordult és Pakisztán esetében is hasonló várható.
Idén az első fél évben a BRI-be irányuló befektetések 15 százalékkal zuhantak vissza az előző év azonos időszakához képest, miközben Peking energiáit az amerikai kereskedelmi konfliktus és az emelkedő amerikai jegybanki kamatok kötik le. A legnagyobb pofon külföldről a májusban hatalomra került maláj miniszterelnök, Mahathir Mohamad részéről érkezett, aki eddig mintegy 20 milliárd dollár értékű BRI-hez kapcsolódó projektet állított le. Ide tartozik egy fontos vasúti projekt (East Coast Rail Link) és két kőolajvezeték építése, amelyet eredetileg a China Petroleum Pipeline Bureau nyert el.
A maláj kormány a héten még egy komolyat rúgott Pekingbe azzal, hogy a mintegy 100 milliárd (!) dollár összértékű, kínaiak által épített Forest City lakóingatlan-fejlesztés elkészültekor a külföldiek – főként kínaiak - nem vehetnek majd lakást az egyébként is nehézségekkel küszködő projektben. Az elmúlt hetekben világszerte több helyen hoztak lépéseket a kínai ingatlanvásárlások korlátozása érdekében, miután a helyi lakosság számára túl drágává váltak a lakások. A legdrasztikusabb lépést Új-Zéland hozta meg, a külföldi vételek teljes tiltásával -amelynek szintén Kína a fő célpontja.
Előre a szovjet úton
Mjanmarban a hatóságok most tárgyalnak a kínaiakkal, hogy 7.3 milliárdról 1.3 milliárd dollárra csökkentsék a hitel nagyságát Kyaukpyu kikötőjének építéséhez. Pakisztánban a júliusban hatalomra került PTI párt is megkérdőjelezi a 62 milliárd dolláros Kína-Pakisztán Gazdasági Folyosó (CPEC) tervét, amelynek esetleges bebukása súlyos csapás lenne Peking számára. Pakisztánnak csak púp a hátán ez a projekt, hiszen a világ hatodik legnépesebb országának pénzügyi rendzsere recseg-ropog, a devizatatartalékok mára olyan alacsony szintre estek, hogy kevesebb, mint két havi importot fedeznek.
A Wall Street Journal beszámolója szerint a kínai vezetők tudják, hogy a saját országukban olyan óriási építkezéseket hajtottak végre, amelyeket már egyre inkább képtelen kezelni a bankrendszer. Azt már a a Bloomberg egyik friss elemzése teszi hozzá, hogy „a nem produktív régiókra vonatkozó nagyberuházási tervek már korábban is birodalmak bukásához vezettek. Most sincs ez másként, lévén a szovjet összeomlás már most visszhangzik Kína Új Selyemútján. Ráadásul egy olyan országban, ahol kevés a megbízható gazdasági adat, valamint a dolgozók száma jelenleg meredeken csökken, az elhibázott befektetések azt kockáztatják, hogy felemésztik a növekedés alapjait”.
Káncz Csaba jegyzete
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a plusz 1,22 pontos nyitás után csökkent szerda délelőtt. 
