|
| Matteo Renzi olasz kormányfő MTI/EPA/Olivier Hoslet |
Már csak párat kell aludni és vasárnap Olaszországra figyel majd a világ, ahol az alkotmányjogi népszavazás sikeressége vagy bukása a Renzi-kormány további sorsát is eldönti majd.
A népszavazás felhatalmazást adna a felsőház létszámának és hatalmának radikális megkurtítására. Eddig a két, egyenlő hatalmú parlamenti kamara ízekre szedte Renzi törvényjavaslatait és ebből a miniszterelnöknek elege van. Ha azonban nem sikerül átvinnie az akaratát, akkor Renzi ígérete szerint távozhat a posztjáról és előrehozott választások jöhetnek.
A kormányt küldenék el melegebb égtájra
Matteo Renzi közel három éve alakította meg kormányát Rómában. A 42 éves kormányfő beindította 1948 óta a legkomolyabb alkotmányreformot, megkurtította a felsőház jogosítványait, átalakította a választási rendszert, rugalmasabbá tette a munkaerőpiacot és oktatási reformba („Buona Scuola”) is belevágott. Itáliában a kihívások nem kicsinyek, hiszen az államadósság aránya a GDP-hez képest 133 százalékon áll, amely az EU-ban csupán Görögországban magasabb. A GDP 8 százalékkal, az ipari termelés pedig 25 százalékkal alacsonyabb szinten áll, mint a 2008-as krízist megelőzően.
|
| Káncz Csaba |
A népszavazást megelőző három hétben már nem engedélyezett a közvélemény-kutatás. A Corriere della Sera című lap közvélemény-kutatása szerint a népszavazáson – amelynek érvényessége nem függ a részvételi aránytól – a résztvevők 55 százaléka nemmel voksolna.
A szavazni akaró olaszok 45 százaléka igent mondana, de a megkérdezettek fele úgy nyilatkozott, hogy nem járul az urnákhoz. A La Repubblica adatai szerint a nemek tábora 41 százakon áll az igenek 34 százalékával szemben, miközben az olaszok 25 százaléka bizonytalan.
A La Stampa a nemek nyolc százalékpontos előnyéről írt. A népszavazáson a déli országrész hozhatja el a vereséget a kormánynak, itt 11 százalékponttal nagyobb az elutasítók aránya a támogatókénál. Sokan egyszerűen a kormány elleni voksolásként értelmezik december 4-ét, a voksolás tartalmától függetlenül.
Olasz bankválság, előrehozott választás
Az olasz munkaadókat tömörítő Confindustria recesszióval számol, ha a referendumon a „nem” szavazatok kerülnek többségbe. A milánói tőzsde indexe hetek óta esik, az olasz bankkötvények rizikó prémiuma 20 százalékkal emelkedett az elmúlt fél évben. A Financial Times friss beszámolója szerint akár nyolc olasz bank működése is veszélybe kerülhet, ha bukik a referendum.
Ha Renzi korábbi bejelentése szerint lemond, az új kormánnyal és pénzügyminiszterrel kapcsolatban fennálló bizonytalanságok az olasz bankrendszer sérülékenységét is növelhetik, ez pedig az egész eurózóna bankrendszerére kihathat. Az olaszoknak jelenleg nyolc bankjuk recseg-ropog: a Monte dei Paschi di Siena, a Popolare di Vicenza, a Veneto Banca, a Carige, és a kisebb bankok közül a Banca Etruria, a CariChieti, a Banca delle Marche és a CariFerrara is érintett.
A népszavazás lehetséges bukása az utóbbi időszakban rettegéssel tölti el az EU integráció támogatóit és az olasz valamint az európai üzleti eliteket. Attól tartanak, hogy az EU negyedik legnagyobb gazdasága egy hosszú recesszióba és politikai instabilitás korszakába csúszhat.
A referendum bukása esetén várhatóan minden politikai párt idő előtti választásokat sürgetné majd, márpedig a jelenlegi választási törvénnyel egyetlen párt sem tudott egyedül kormányt alakítani a 2013-as megméretés után. Egy új megméretésen jó győzelmi eséllyel indulna az eurószkeptikus és rendszerellenes Beppe Grillo vezette Öt Csillag Mozgalom (M5S). Ez pedig a Brexit után egy újabb lépés lenne az EU működésképtelenné válása felé.
Káncz Csaba jegyzete
Bíztatóan indult 2026, de a január már nem volt ilyen rózsás. 
