Egy Barcelonába menekült ellenzéki, Mohamed Ali videóüzenetei komoly tiltakozáshullámot gerjesztettek hazájában, Egyiptomban: ezeken a felvételeken az egykori építési vállalkozó korrupcióval vádolja Abdel-Fattah esz-Szíszi elnököt és a hadsereget. Bár az országban tiltják az engedély nélküli tüntetéseket, múlt hét péntektől kezdve naponta több százan vonulnak utcára Kairóban és a nagyobb városokban az elnök távozását követelve. A tiltakozások miatt tegnapra közel 1100 embert vettek őrizetbe.
Pénzszórás és szegénység
Ali évekig dolgozott alvállakozóként a hadseregnek és mivel állítólag nem fizettek neki, most borított esz-Szíszi elnök kairói luxusingatlanjairól. Ali a videóiban beszámol az elnök új elnöki rezidenciájáról Alexandriában és új nyári palotájáról Alamein városában, amelyeket az elnök hedonista felesége fényűző módon rendeztetett be.
|
| Káncz Csaba |
Az egyiptomi kisembert nemcsak ezek a beruházások háborítják föl, hanem a milliárdok elfecsérlése a Szuezi Csatorna meghosszabbítására és egy új közigazgatási főváros felépítésére.
Márpedig egy áprilisi világbanki jelentés szerint „az egyiptomi lakosság mintegy 60 százaléka vagy szegénységben él, vagy kitett annak.” Egyiptom 2016 novemberében kötött az IMF-el egy 12 milliárd dolláros kölcsön-programot, amely a mai napig negatívan érinti az alacsonyabb néprétegeket, részben az egyiptomi font folyamatos értékvesztése miatt.
Ahogyan hazánkban a legnagyobb építkezéseket a miniszterelnökhöz köthető vállalkozások végzik el, úgy Egyiptomban a hadsereget nem lehet a nagy projektekből kihagyni – amely akárcsak Pakisztánban és Iránban ’állam az államban’. Idén áprilisban egy alkotmánymódosítás ráadásul további jogköröket adott az elnök kezébe - például bírók és ügyészek kinevezését - és növelte a hadsereg már amúgy is jelentékeny szerepét.
Figyelmeztetés hazánk számára is
Az egyiptomi fejlemények figyelmeztető jelként kell, hogy szolgáljanak a magyar miniszterelnök számára is, akinek strómanja mára az ország leggazdagabb embere lett, veje pedig kastélyok sorát vásárolja fel az országban. Ha mindez nem lenne elég, az országot elárasztják a százmilliárdokba kerülő labdarúgó-, kézilabda- és birkózó stadionok építkezései. Ezek fenntartása és üzemeltetése azonban időzített bombának bizonyulhatnak az önkormányzati pénzügyek számára. Ezt látjuk már Szombathelyen, ahol politikai felfordulást okozott a 16 milliárdos stadion káoszba süllyedt költségvetése.
Napjainkban Németország gyorsan süllyed a recesszióba, miközben az európai autóeladások már mélyrepülésben vannak. Márpedig hazánk számára Németország a legnagyobb kereskedelmi partner, a járműipar pedig 10 százalék fölötti részesedéssel bír a hazai GDP-ben. Amikor Németországot követve hazánkban is beüt a recesszió, a társadalmi békét itthon is pillanatok alatt kikezdhetik a fennt felsorolt projektek és a közembereket sértő korrupciós folyamatok.
Kijev került a dróncsapások kereszttüzébe. 
