Szétesett német hadsereg – bűnözők a védelmi minisztériumban

Ursula von der Leyen (EPA/PATRICK SEEGER)

Tavaly novemberben ezeken a hasábokon számoltunk be arról, hogy Ursula von der Leyen német védelmi miniszternek inog a széke, hiszen sorra jönnek ki azok a jelentések, amelyek a hadsereg (Bundeswehr) elképesztő állapotáról tanúskodnak. 2018 februárjában példának okáért a szövetségi parlament (Bundestag) katonai ombudsmanja éves jelentésében kiemelte, hogy a légierő 14 darab A400M típusú szállító repülőgépe közül egy sem működőképes, 6 tengeralattjáró üzemképtelen, a 244 Leopard-2 tanknak pedig csupán a harmada harcképes! A védelmi minisztériumnak egy éve be kellett vallania, hogy a hadsereg csupán 2031-ben kerül teljesen bevethető állapotba.

Folyamatos ledermedés

S noha azóta eltelt több, mint egy év, a helyzet a német hadseregben semmit sem javult. A hamburgi Der Spiegelnek most sikerült megszereznie a védelmi minisztérium egy bizalmas feljegyzését a parlament illetékes bizottságához. Ebben feketén-fehéren az áll, hogy a minisztérium nem tudja teljesíteni a saját, korábban kitűzött felfegyverzési- és személyzeti céljait.

Így többek között a minisztérium eredetileg azt tervezte, hogy 2023-ban a NATO új Nagyon Magas Készenlétű Összhaderőnemi Erejét (NATO Very High Readiness Joint Task Force – VJTF) a német hadsereg fogja vezetni. Ez lett volna az első alkalom, hogy a Bundeswehr ezen egysége teljesen fölszerelve hajtotta volna végre a feladatot, nem pedig úgy, mint eddig, hogy más egységektől kellett felszerelést kölcsön kérni. A minisztérium friss jelentésében viszont az szerepel, hogy a különleges egység felszerelése még 2023-ban is csak „minőségi és mennyiségi korlátozások hallgatólagos jóváhagyásával lehetséges”.

Pénzkifolyatás okosba

Ursula von der Leyen azonban a megérdemelt kirúgás helyett fölfelé bukott és december 1-je óta ő az EU Bizottság elnöke. De múltbeli szerepkörének hosszúra nyúlnak az árnyai, és a német belpolitikában még a távolból is sikerült magát egy belpolitikai botrány középpontjába állítania. Von der Leyen ugyanis miniszterként inkompetenciája mellett jeleskedett a pénzkifolyatásban.

No, annál egy fokkal profibb volt, hogy személyesen bepiszkolja a kezét, ezért 2014-ben kinevezett a McKinsey tanácsadó cégtől egy katonai lobbistát, Katrin Suder-t a minisztériumába beszerzési államtitkárnak. A hölgy aztán belelendült és az ARD országos köztelevízióban augusztusban ismertetett kormányzati kimutatás szerint a védelmi minisztérium idén az első hat hónap alatt 154 millió eurót (51 milliárd forintot) fordított külső szakértők szolgáltatásaira. A német Szövetségi Számvevőszék jelentése szerint ezek a külső tanácsadó cégek óriási megbízásokat kaptak anélkül, hogy azokat megversenyeztették volna, avagy az ajánlat gazdasági értékét megítélték volna. Hogy milyen eredményeket hoztak az 51 milliárdért megrendelt tanulmányok, azt ugye a fentiekben ismertettük.

Palira vett parlament

Az ellenzék parlamenti vizsgálóbizottságot állíttatott fel, begyűjtött eddig 4 ezer dokumentumot és meghallgatott 30 tanút. De a múlt héten kiderült a parlamenti képviselők számára, hogy a vizsgálat lefolytatása közben, még augusztusban, ismeretlen kezek a minisztériumban törölték von der Leyen lefoglalt (!) hivatali mobiljáról az adatokat.

A most súlyos gyanúba keveredett minisztériumot jelenleg egyébként Annegret Kramp-Karrenbauer (AKK) vezeti, aki egyben a CDU vezetője is. Bár Merkel kancellár őt nézte ki saját utódjának 2021-től, ezzel a németek túlnyomó többsége nem ért egyet és csupán a lakosság 5 százaléka támogatja AKK és Merkel ezirányú terveit.    

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)