A KSH második becslésében megerősítette az elsőt: a kiigazított adatok szerint rohamtempóban, 5,2 százalékkal nőtt a gazdaság teljesítménye az idei első negyedévben az előző év azonos negyedévéhez képest. A nyers, kiigazítatlan adat 5,3 százalékos emelkedést mutat, az előző negyedévhez képest 1,5 százalékos a növekedés.

A második becslésben már a növekedés hátteréről is megtudhatunk részleteket. Eszerint a termelési oldalon szinte mindenhol bővülést klátunk - egyedül a mezőgazdaság és a közigazgatás, oktatás, egészségügyi ellátás hozzáadott értéke csökkent.

Robant az építőipar, nagyot ment az ipar, furán fékez a szolgáltató szektor

Az építőipar brutális, 46,7 százalékos emelkedést produkált, de az ipar 5,9 (ezen belül a feldolgozóipar 5,8) százalékos teljesítményjavula is számottevő. A szolgáltatások átlag alatti, 3,8 százalékos növekedést hoztak az előző év első negyedévéhez képest, de összességében még így is a legtöbbet tették hozzá a GDP-növekedéshez.

Az 5,3 százalékos össz-GDP-növekmény főbb összetevői:

• Szolgáltatások: +2,1 százalékpont
• Ipar: +1,3 százalékpont
• Építőipar: +1,2 százalékpont.

Az ING gyorskommentárja szerint a termelési oldalon nem látunk érdemi meglepetést, bár a szolgáltató szektor növekedési hozzájárulásának 2,1 százalékpontra mérséklődése mindenképpen érdekes, hiszen a  bérnövekedés továbbra is dinamikus és a lakossági bizalom is emelkedett. Eközben az építőipar 1,2 százalékpontos növekedési hatása rekord magasnak tekinthető. Ezúttal azonban az élénkülő ipar (ami a jó exportszámokban is lecsapódott) felül tudta múlni hozzájárulásban  az építőipari adatot. Egyedül a mezőgazdaság mérsékelte csekély mértékben a gazdaság növekedését az első negyedévben, elsősorban a rossz időjárás következtében - írja az ING.

Pörög a belső fogyasztás

Ami a felhasználási oldalt illeti: a háztartások tényleges fogyasztása 4,8%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A háztartások Magyarország területén realizálódó (hazai) fogyasztási kiadása 5,1%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Ezen belül az átlagot meghaladó mértékben növekedett a tartós (pl. személygépjármű, bútor, nagyobb elektromos fogyasztási cikkek; 16%) és a féltartós (pl. ruházat, kisebb gépek, járműalkatrész; 8,6%) termékekre, valamint a szolgáltatásokra (5,5%) fordított fogyasztási kiadások volumene, ugyanakkor a nem tartós termékek (pl. élelmiszerek, szeszes italok, dohányáru, közmű szolgáltatások, gyógyszerek; 2,5%) esetében átlag alatti volt az emelkedés.

A bruttó állóeszköz-felhalmozás továbbra is jelentősen növekedett, az I. negyedévben 23%-kal haladta meg az előző év azonos időszakit. Mind az építési beruházások volumene, mind a gép- és berendezésberuházásoké nőtt, előbbi nagyobb ütemben. A legnagyobb súlyú nemzetgazdasági ágakban (feldolgozóipar, szállítás, raktározás és ingatlanügyletek) emelkedett a beruházási volumen.

Kiegyensúlyozottabb lett a növekedés szerkezete

A legfontosabb változás a részletes adatok alapján, hogy a növekedés szerkezete kiegyensúlyozottabbá vált. 2016 óta először fordult ugyanis elő, hogy a belső kereslet  mellett a nettó export is pozitívan járuljon hozzá a növekedéshez - írja az ING szakértője, Virovácz Péter. Ez utóbbi önmagában 1,3 százalékponttal emelte a gazdasági növekedés ütemét.

A belső tételek közül egyértelműen kiemelkedik a háztartások tényleges fogyasztása, ami 3 százalékponttal járult  hozzá a GDP bővüléséhez. Az egyetlen negatív tétel a készletváltozás volt, ami önmagában 3,4 százalékponttal mérsékelte a GDP-növekedést. Itt vélhetően az autóipari problémák lecsapódása jelent meg: míg 2018 folyamán megnőtt a készlet, mert típusengedélyek  hiányában nem tudták értékesíteni az autókat, addig vélhetően az idei első negyedévben ennek a készletnek a jelentős leépítése következett be - véli az ING szakembere.

Akár a 4,5 százalék is összejöhet 2019-ben - csak Trump ne tegyen keresztbe

Ami az idei év hátralévő részét illeti, látva, hogy az első negyedév 5 százalék feletti növekedése a készletezési folyamatok miatt még gyengének is mondható, egyáltalán  nem lenne meglepő, ha a gazdasági növekedés 4,5-5 százalék között maradna a következő egy-két negyedévben. Persze nagyon sok múlik majd a külső hatásokon, így a kereskedelmi háborún vagy épp az euróövezetben tapasztalt gazdasági gyengélkedésen - írja az ING. A most bejelentett  gazdaságvédelmi akcióterv hatása idén még mérsékelt lehet a GDP-bővülésre. Összességében 2019-ben akár 4,5 százalék körül is lehet a gazdasági növekedés.