Újra falat építenek a németek, de most nem betonból

A tavalyi amerikai tapasztalatok, miszerint a szuperhatalom választásait kívülről befolyásolhatták, arra készteti a demokráciára vigyázó államokat, hogy megpróbálják elkerülni ugyanezt a problémát. Logikusan azt gondolnánk, hogy a fejlett elhárítású Amerika birkózik meg vele először,  de nem így lett, sőt még mindig azon vizsgálódnak, hogy mi is történt. A németek már nem bízzák a véletlenre a dolgot.

Eddigi támadások

Idén márciusban és áprilisban hackertámadás érte a két legnagyobb német párthoz kötődő intézmények szervereit. Egy évvel korábban egy lettországi szerverről próbálták meg adathalász emailekkel elárasztani több német parlamenti képviselőt. 2015-ben pedig feltörték a Bundestag, a német parlament hálózatát, és rengeteg adatot loptak ki belőle. A Bloomberg szerint, noha nincsenek bizonyítékok, a támadások egy olyan árnyékszervezethez köthetők, melynek kapcsolataik vannak orosz titkosszolgálati szervekkel.

Mindegy, ki támad

Ez egyes vélemények szerint felveti annak lehetőségét, hogy a Kreml beavatkozna a választások menetébe, melyben Angela Merkel, Oroszország egyik fő európai kritizálója, negyedik kancellári ciklusáért száll ringbe. Logikája nem feltétlenül lenne a dolognak, hacsak az oroszok úgy nem vélik, hogy a Martin Schulz vezette szociáldemokratákkal könnyebben szót tudnak érteni. Felmerülhet, hogy a jobboldali Alternatívát Németországnak pártot akarják támogatni, bár ennek semmi esélye nincs a győzelemre.

Végül is mindegy, hogy ki akar, vagy nem akar beavatkozni, az a tény, hogy ez lehetséges, és a veszély fennáll, azt jelenti, hogy a választásokat meg kell védeni tőle. Angela Merkel rendkívül fontosnak tartja a kérdést, ennyiből jó, hogy eredetileg fizikus volt, bár NDK-s múltja is segíthet, hisz a kommunista keletnémet államban a gyanakvás és az óvatosság a mindennapi élet része volt. Pártja, a CDU olyan törvényt javasol, amely szerint az ország vissza-hackelhet, így ártalmatlaníthatja a támadó szervert, legyen az bárhol.

Az intézkedések

A Bundesamt für Sicherheit in der Informationstechnik (BSI), az ország erre létrehozott védelmi szervezete most 180 embert vesz föl, köztük ügyvédeket és programozókat, és szakértőit a választásokat figyelő szervezethez küldi. Ezenkívül olyan különleges csoportokat is létrehoz, amelyek a megtámadott szervereket vagy rendszereket rendbe hozza, és vigyázz arra, hogy a támadások által elért kormányzati szervek számítógépes rendszerei zavartalanul működjenek, vagyis ne lehessen őket külső támadásokkal tartósan megbénítani. A BSI a hasonló francia szervezettel is konzultált, és tanulmányozták, milyen támadások történtek a francia elnökválasztás idején.

Nemzeti közmegegyezés

A nagy pártok megegyeztek abban, hogy tűzszünetet kötnek a kampány idejére a támadások által kikerült érzékeny információk felhasználásra vonatkozólag. A 2015-ben a parlament szerveréről ellopott hatalmas mennyiségű email és egyéb információ bármikor felbukkanhat, de a pártok óvakodni fognak attól, hogy ezeket felhasználják egymás ellen. Ez igazi nemzeti összefogás a bajban, nem véletlen, hogy a demokratikus, modern Németországban a nagykoalíció is megvalósul időnként.