A jobboldali Független Görögök pártjával lép koalícióra a vasárnapi választásokon győztes Sziriza párt Görögországban. Alekszisz Ciprasz új miniszterelnök tegnap egyezett meg Pánosz Kammenosz pártelnökkel az együttműködésről. A leendő koalíciós partnert, a Független Görögöket szélsőjobboldalinak is szokták nevezni - a neonáci Arany Hajnalnál egy fokkal mérsékeltebb, a jobbközép, eddig kormányzó Új Demokráciához képest viszont jobbra álló piacellenes pártról van szó.
A politikai paletta két ellenkező oldalán elhelyezkedő két párt szövetsége olyan erők szokatlan frigye, amelyeket az országnak az EU és az IMF által nyújtott mentő csomag iránti ellenszenv köt össze. A furcsa koalíció legalább abban egyetért, hogy véget kell vetni a megszorításoknak és újra kell tárgyalni az adósságrendezést az EU-val.
Míg az EU-s vezetők csak lassan és nyögvenyelősen gratuláltak a győztesnek, Marine Le Pen, a szélsőjobboldali Nemzeti Front elnöke azonnal üdvözölte a "hatalmas demokratikus pofont, amelyet a görög nép kevert le az Európai Uniónak". A pártvezető szerint "elkezdődött az európai megszorító politika pere". "Akik azt gondolják, hogy az Európai Unió megjavítható, tévednek, és felelősséggel viseltetnek az elvesztegetett időért" - tette hozzá Le Pen.
A német kormánypártok a reformok folytatását várják a következő athéni kormánytól
A nemzetközi pénzügyi mentőprogramokhoz kapcsolódó reformok folytatását várják a következő görög kormánytól a német kormánypártok a vasárnap tartott választás után megjelent első nyilatkozatok szerint.
A Sziriza győzelmével zárult választás következményeit "a görögöknek kell viselniük, és nem varrhatják a német adófizetők nyakába" - mondta a Bild című lapnak Hans-Peter Friedrich, a bajor konzervatív CSU politikusa, a CDU/CSU pártszövetség parlamenti (Bundestag) frakciójának helyettes vezetője.
Markus Söder CSU-s bajor pénzügyminiszter a Spiegel Online hírportálnak azt mondta, hogy Görögországnak folytatnia kell a reformokat, és "nemcsak a görögök, hanem egész Európa drágán megfizetné", ha a következő athéni kormány letérne a reformok útjáról.
Fellobbanó német-ellenesség Dél Európában
A német megszorítási diktátumok régi sebeket tépnek fel és elfeledett szellemeket idéznek elő Dél Európában. A Sziriza elnök sokak megdöbbenésére nemcsak, hogy egy szélsőjobboldali párttal fogott össze pár órával pártjának győzelme után, hanem az új miniszterelnök első cselekedeteként (!) virágot helyezett el a Kaiszariani-ban lévő Nemzeti Ellenállási Emlékműnél.
Ezzel a szimbolikus aktussal - és világos fricskával Berlin felé - emlékezett arra a 200 görög ellenállóra, akiket náci katonák végeztek ki 1944. május 1-én.
Új koalíciós partnere sem megy a szomszédba, ha éles német-ellenes retorikáról van szó. Kammenosz múlt héten jelentette ki, hogy a görög államadósságot auditálni kell, az „utálatos részét le kell írni - ha belemennek ebbe a hitelezők, ha nem”. Európát, tette hozzá, a „német neonácik kormányozzák”.
Spanyolországban is izzik a teuton-ellenesség parazsa. A Sziriza testvérpártja, a Podemosz nem retten vissza nyílt figyelmeztetésektől, sőt fenyegetésektől Berlin irányába.
Juan Carlos Monedero, a párt főtitkára egyenesen egy közelgő háborúra figyelmeztet. Az El Diario nevű lapnak január elején így nyilatkozott: „Az újraegyesítés óta Németország újra párbeszédet folytat a démonaival. Úgy gondolom, Istenhez hasonlatosnak képzelik magukat és azt akarják, hogy a bűnt az áldozatnál keressük a tettes helyett. Európa jelenlegi hozzáállása Németország felé hasonlatos a Müncheni Paktumhoz, amikor Európa és Chamberlain még azt gondolta, érdemes a németeknek engedni. Ezzel az attitűddel föl kell hagyni, mert csak rosszabb lesz a helyzet, míg a végén kitör a háború – pedig mi békét akarunk Európában.”
Káncz Csaba jegyzete
A forint is azt jelzi, hogy Magyarországon kiengedtük a kéziféket – interjú
Jobban fogják ezentúl keresni a forintot, mint a devizát? – interjú
„Nem hagyhattuk ki a magyar sztorit, vonzóbbá válhatnak a hazai eszközök” – Interjú
