Orbán Viktor szerint ugyan az IMF/EU-tárgyalások elhúzódásáért nem Magyarországot, hanem a másik felet terheli a felelősség, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára pedig nem zárja ki, hogy a tárgyalások megkezdéséről hamarosan döntés születik, az IMF azonban továbbra is a magyar kormány tartós elkötelezettségére vár, például a jegybanktörvény kérdésében.
|
| Iryna Ivaschenko. Fotó: Piac és Profit |
Iryna Ivaschenko, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) budapesti képviselete vezetője az MTI-nek arra a kérdésre, hogy milyen lépéseket vár az IMF a magyar kormánytól a hivatalos tárgyalások megkezdéséig, konkrétumot nem mondott. Annyit jegyzett meg, hogy a jegybanki függetlenséget illető aggodalmaikat már a Magyarországról szóló jelentésükben ismertették.
Emlékeztetett ugyanakkor arra, hogy Gerry Rice, az IMF nemzetközi kapcsolatokért felelős igazgatója csütörtökön Washingtonban tartott sajtótájékoztatóján azt mondta: továbbra is tartós elkötelezettséget várnak a főbb politikai kérdésekben, mielőtt megkezdenék a tárgyalásokat a programról. A fő politikai kérdések közé tartozik a nemzeti bankról szóló törvény is.
Orbán Viktor csütörtökön a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Gazdasági évnyitó című fórumán úgy fogalmazott, hogy az IMF/EU-tárgyalások elhúzódásáért nem Magyarországot, hanem a másik felet terheli a felelősség. Jelezte, Magyarország kinyilvánította tárgyalási szándékát, előkészítette a főtárgyaló pozícióját, és a jegybankkal kapcsolatos kérdéseket is rendezte. "Két hónapja ott ülök a tárgyalóasztalnál, csak nem jönnek" - tette hozzá.
Nátrán Roland, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára a Gazdasági Rádiónak azt mondta, hogy nagyon közel kerültek egymáshoz az álláspontok az IMF, az EU és a magyar kormány között. Hozzátette: csak egy felsővezetői döntéstől függ, mikor kezdődnek meg a tárgyalások, ami akár néhány napon belül is megtörténhet.
Fellegi Tamás tárca nélküli miniszter március 16-án Washingtonban találkozik az IMF magyarországi misszióvezetőjével, Iryna Ivaschenko azonban hangsúlyozta, hogy ezen a közelmúltbeli magyarországi fejleményeket beszélik meg. Hozzátette: a mostani szakaszban nem várhatók tárgyalások a Magyarországgal kötendő készenléti hitel-megállapodásról, és nem terveznek a miniszter számára találkozót az IMF menedzsmentjével sem.
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szerdán levélben tájékoztatta Mario Draghit, az Európai Központi Bank (EKB) elnökét arról, hogy a kormány több ponton tervezi módosítani a Magyar Nemzeti Bankról (MNB) szóló törvényt.
A módosítás hatályon kívül helyezné a törvény azon rendelkezését, amely szerint az MNB megküldi a monetáris tanács napirendjét a kormánynak, és a kormány képviselője részt vesz a tanács ülésein. Hatályon kívül kerülne az a passzus is, amely a monetáris tanács tagjainak súlyos kötelezettségszegés esetén történő felmentését szabályozta, valamint az, amely a tanács megszűnéséről rendelkezik az euró magyarországi bevezetése esetén.
Hatályon kívül helyeznék az Alaptörvény átmeneti rendelkezéseinek 30. cikkét is, amely alapján lehetőség nyílna a jegybank és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) összevonására.
A tervezett módosításokat Iryna Ivaschenko nem kívánta kommentálni.
Kell-e megegyezés?
A héten a Nomura és a Citi elemzői is meglebegtették, hogy Magyarország az időt húzza, utaltak rá, hogy megismétlődhet a török sztori. Törökország másfél évig húzta az IMF-fel való tárgyalásait, majd elállt a hitelkerettől, így viszont időt nyert, miközben a piacok kivártak.
Nem árt azonban megjegyezni, hogy Magyarország az EU tagja, így a két ország helyzete nehezen összevethető, nekünk meg kell egyeznünk az EU-val, ez akkor is így lenne, ha nem szeretnénk hitelkeretet a Valutaalaptól.
A héten az is kiderült, hogy Brüsszelt nem győzte meg a magyar kormány, így a bírák korai nyugdíjazásának és az adatvédelmi ombudsman ügyében tovább folytatják a kötelezettségszegési eljárást. Az MNB-t illetően a jegybankelnök fizetési plafonjáról tovább vitatkoznak a felek, az Európai Bizottság újabb információkat kért be a kormánytól.
Mégis mire vár az IMF?
Nagyon úgy tűnik, az IMF addig nem fog lépni, amíg az Európai Bizottság zöld jelzést nem ad, márpedig a január 17-én gyorsított fokozatban elindított kötelezettségszegési eljárások lezárásáig erre kevés az esély. Az eddigi "szándéknyilatkozatok" helyét immár valóban a tettek vehetik át, erre nemcsak Matolcsy György levele, de Navracsics Tibor törvénymódosítási javaslata is bizonyíték. A közigazgatási miniszter hétfőn terjeszti be az adatvédelmi hatóságra vonatkozó módosítóit, ezzel a három ügyből egy lezárulhat.
A bírák nyugdíjazása ügyében Magyarország arról akarja meggyőzni Brüsszelt, hogy az a nyugdíjreform része, ezzel kapcsolatban egyelőre nincs módosító indítvány a Ház előtt. Magyarországnak ismételten egy hónapja van, hogy reagáljon az Európai Bizottság határozataira, azután a kötelezettségszegési eljárások az Európai Bíróságon folytatódhatnak - ez azonban azt is jelentené, hogy jócskán elhúzódnának a fent említett ügyek.
A kormánynak lépnie kell, az látszik ugyanis, hogy gyors megállapodás most már nem lesz, sőt az első negyedévben szinte biztosan nem tudunk megegyezni a felekkel. Májusban azonban IMF-hitelrészletet kell visszafizetnünk és jó adag devizakötvényünk is lejár, amit meg kellene újítani. Ha addigra nem lesz világos a megegyezés forgatókönyve, vagy nem sikerül tető alá hozni magát az egyezséget, az ismét elbizonytalaníthatja a piacokat, vagyis megint felszökhet az állam finanszírozásának ára.
Korlátozzák az orosz diplomaták tartózkodási időtartamát. 
