EU-csúcs, green deal, kereskedelmi háború, Brexit – néhány azon kihívások közül, amelyekkel még idén szembesülnie kell az Európai Bizottság új vezérének. Ursula von der Leyen, aki vasárnap óta az EU "kormányfője", erősebb Európai Uniót szeretne hátrahagyni, mint amilyet elődeitől örökölt.
 |
| Forradalmi nyitás: Von der Leyen a mai madridi klímacsúcson. EPA/ZIPI |
Minden jel szerint mozgalmas decembere lesz Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének, aki – az eredetileg tervezetthez képest egy hónapos késéssel – vasárnap foglalta el hivatalát.
A német néppárti politikusnak már az első hónapban számos kihívással kell szembesülnie, és egyúttal meg kell kezdenie programjának megvalósítását.
Erősebb EU-t akar
Von der Leyen első munkanapján, a Lisszaboni Szerződés életbe lépésének tizedik évfordulója alkalmából tartott brüsszeli eseményen máris kijelentette: a szerződés azt a felelősséget rója az uniós intézmények vezetőire, hogy erősebb Európai Uniót hagyjanak maguk után, mint amilyet elődeiktől örököltek.
Kötelességünk megőrizni a kontinens békéjét, a jogokat, a szabadságot, ezt az egységes piac által teremtett kivételes gazdasági lehetőségeket jelentő kincset
- fogalmazott. Szerinte Európát nap mint nap, téglánként építeni kell. Mint mondta, Európa gyorsan változik, az uniós vezetők felelőssége pedig az, hogy kövessék ezt a változást, és senkit se hagyjanak hátra.
Jön a Green Deal
Az EU új főnöke első valódi munkanapján, ma az ENSZ klímavédelmi konferenciáján vesz részt Madridban. Ez akár jelzésértékű is lehet, hiszen a klímaváltozás elleni küzdelmet elnöksége egyik legfontosabb feladatának tartja. A konferencián beszél a környezetvédelmi programjáról, az úgynevezett Európai Green Dealről:
Madrid lesz a Green Deal kezdete.
A zöld programot teljes egészében bő egy hét múlva, december 11-én mutatja majd be sajtóhírek szerint. Az időzítés nem véletlen: egy nappal később kezdődik ugyanis az év utolsó EU-csúcsa Brüsszelben.
Von der Leyen azt szeretné, ha azon az összes uniós tagállami vezető elfogadná a programjában felvázolt célokat, mindenekelőtt azt, hogy az EU-nak 2050-re klímasemlegesnek kell lennie, azaz nullára kell redukálnia a szén-dioxid-kibocsátást. 2030-ig pedig minden tagállamnak 50-55 százalékkal kellene csökkentenie kibocsátását a jelenleg tervezett 40 százalék helyett.
A Financial Times szerint a csúcson az eddig ellenkező tagállamokat – Magyarországot, Csehországot és Lengyelországot – is megpróbálják majd rávenni arra, hogy adják áldásukat a klímasemlegességi célkitűzésre, ez a három ország ugyanis megvétózta azt a júniusi EU-csúcson. Meggyőzésük azonban aligha lesz egyszerű és gyors folyamat.
A csúcson ezzel párhuzamosan olyan fontos kérdéseket is megvitatnak majd, mint a 2021 és 2027 közötti uniós költségvetés.
A jó meleg Afrika
Ami von der Leyen további programját illeti, az első EU-n kívüli hivatalos útja Etiópia fővárosába, Addisz-Abebába vezet majd e hét pénteken.
Úgy döntöttem, hogy először Afrikába látogatok el. Addisz-Abebában találkozom Moussa Fakival, az Afrikai Unió képviselőjével, Abiy Ahmeddel, a Nobel-békedíj nyertesével és Sahle-Work Zewde etiópiai elnökkel – ő az egyetlen női elnök Afrikában
– mondta az Európai Bizottság elnöke, aki hivatalba lépése óta telefonon már beszélt Kína, Dél-Korea, Indonézia, Ausztrália és Törökország vezetőivel is.
Közös ülés, Trump, Brexit
Az afrikai „kiruccanást” ugyanakkor megelőzi majd az uniós biztosok első közös ülése szerdán, amelyen magyar részről Várhelyi Olivér vesz majd részt. Ezen a többi közt elfogadják a Bizottság szabályzatát és munkamódszereit, például azt, hogy mely alelnökök lesznek von der Leyen első számú helyettesei.
A következő héten a Bizottság elnökének nem csak az EU-csúcson kell erőt demonstrálnia, hanem a kereskedelmi háború kérdésében is. December 10-én ugyanis a Világkereskedelmi Szervezet legfelsőbb bírósága kénytelen lesz felfüggeszteni működését, mivel az amerikai kormány korábban megvétózta az új bírák megválasztását. A Politico szerint most sokan az Európai Bizottságtól várnak közvetítést és új megoldási javaslatokat a vitás kérdések rendezésére.
De ezzel még nem lesz vége a hétnek: december 12-én tartják ugyanis az előrehozott választásokat Nagy-Britanniában. Ennek kimenetele eldönti, hogy valóban kilépnek-e a britek az EU-ból, vagy megkísérlik visszafordítani a folyamatot.
Jelenlegi állás szerint előbbi forgatókönyv a valószínűbb, a közvélemény-kutatások ugyanis a Brexit-párti kormányfő, Boris Johnson fölényes győzelmét prognosztizálják. Ez pedig azt jelentené, hogy Ursula von der Leyennek január végétől egy csonka EU-t kell majd tovább kormányoznia.
Jelzésértékű, hogy az új Bizottságba a brit kormány már nem is volt hajlandó biztost delegálni.
Interjúnkat a témában itt olvashatják: Jól járhat az Orbán-kormány a von der Leyen-bizottsággal, videókommentárunkat pedig itt tekinthetik meg:
Címlapon
A hét sztorija: megkezdődött az asztal alatti rugdosódás a kormány és a főváros között
A kormány kilőtte az első sorozatot az új városvezetésre, de Karácsony Gergely csapata egyelőre dacosan halad a kampányban kijelölt úton.
- 238 ezer magyar nyugdíjas nyomorog
- Varga Mihály most egy facebookos fotóval szúrt oda Matolcsy Györgynek
- Irán az újabb forradalom küszöbén – hadgyakorlat jön Moszkvával és Pekinggel
- Elképesztő, mennyibe került az Orbán-kormánynak egy új sportoló
- A hét sztorija: megkezdődött az asztal alatti rugdosódás a kormány és a főváros között
- IMF: 3 százalékos kamattal is ugyanennyire vinnék a MÁP Pluszt
- Megbírságolta az MNB a nedolgozz.hu működtetőjét
- Tegyük újra naggyá a jenki uránt, drágítsuk meg az olajat
- Történelmirekord-közeli BUX, egy hónapos forintcsúcs, OPEC-döntés a puttonyban
További cikkek
-
A nyugdíjreform ellen folytódott a francia gigatüntetés
Folytatódott pénteken a nyugdíjreform elleni közlekedési sztrájk Franciaországban, ahol az előző nap a szakszervezetek szerint csaknem másfél millióan, a rendőrség szerint több mint 800 ezren tiltakoztak az utcákon. Tovább
-
Átlag feletti pörgést produkált az élelmiszer-, ital- és dohánygyártásunk októberben
Össze is hoztak egy 6 százalékos növekedést az ipari termelésben. Tovább
-
Irán az újabb forradalom küszöbén – hadgyakorlat jön Moszkvával és Pekinggel
Több száz tüntetőt lőttek le az utóbbi pár hétben a belügyi csapatok, amint azok Irán legfelsőbb vezetőjének eltávolítását követelték. A beszorult politikai elit egy hete büszkén jelentette be, hogy december folyamán az iráni-, az orosz- és a kínai haditengerészet közös hadgyakorlatot tart az Indiai-óceánon. Káncz Csaba jegyzete. Tovább
-
Jövőre minden hús eredetét látványosan fel kell majd tüntetni a pultokban
A január 15-én életbe lépő szabályozás szerint a kereskedőknek ezentúl a nem előre csomagolt, friss vagy hűtött hús származási országát is fel kell tüntetniük, de nem ám olvashatatlan kis fecniken. Tovább
-
Elképesztő, mennyibe került az Orbán-kormánynak egy új sportoló
Ha már a kormány az egyes nyilatkozatai szerint inkább mennyiségben méri a TAO-támogatások eredményességét, akkor érdemes megnézni, vajon egy új sportoló mennyibe is került az államnak. Vagy az adófizetőknek. Tovább
-
Az autósoknak is fájhat a megugró olajár
A héten ütemesen növekedett az olaj ára, amely akár tovább folytatódhat, amennyiben a várakozásoknak megfelelően tovább csökkentik a kitermelést az OPEC tagországok. Ha nem jön éles fordulat, akkor rövid időn belül az áremelkedés a hazai kutaknál is visszaköszön. Tovább
-
Orosz gáz vagy LNG? Ez itt a kérdés
Hétfőn Szijjártó Péter belebegtette, hogy hosszú távú gázszállítási szerződést kötünk Oroszországgal, amire könnyű azt mondani, hogy a külügyi és külgazdasági miniszter a nyolcvanas évekbe repíti vissza Magyarországot. Az energiapolitika viszont sokkal bonyolultabb annál, hogy feketén vagy fehéren meg lehessen ítélni a szándékokat. Tovább
-
Mától lebénul Franciaország – letörik Macron szarvát?
A ma kezdődő országos sztrájk kiszámíthatatlan lefutású, hiszen sok olyan elégedetlen francia is az utcára mehet, akiket egyébként hidegen hagy a nyugdíjreform ügye. A népesség többsége támogatja a kormány szándékait, de a franciáknak csak a 36 százaléka gondolja, hogy Macron azt végre is tudja hajtani. Káncz Csaba jegyzete. Tovább
-
Ismét a magyar határ felé veszik az irányt a migránsok
A visszafordulnak Boszniából, írja a Balk.hu Tovább
-
Elégedetlenebbek és bizalmatlanabbak lettek a magyarok
Valami történt a magyarok boldogságérzetével: elégedetlenebbek és bizalmatlanabbak lettünk, de a biztonságérzetünk is valamelyest csökkent tavalyhoz képest. Röviden ez olvasható ki a Központi Statisztikai Hivatalnak a magyarok életkörülményeit vizsgáló friss felméréséből. Hol érzik magukat leginkább biztonságban az emberek? Mennyire félnek este az utcán a nők? Tovább
-
Válságállók a magyar bankok
Még egy erőteljes negatív sokk esetén sem lépne fel náluk likviditás-, illetve tőkehiány – állapította meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ma publikált pénzügyi stabilitási jelentése. Tovább
-
„A magyar diplomatákkal Brüsszelben sem osztanak meg bizalmas információt” – interjú Ara-Kovács Attila EP képviselővel
Ara-Kovács Attila, Európai Parlamenti képviselő, a DK külügyi kabinetjének vezetője szerint már évekkel korábban olyan utasítást kaptak Moszkvában vagy Pekingben dolgozó nyugati diplomaták, hogy magyar kollégáikkal ne osszanak meg semmilyen bizalmas információt, mert igen magas a kockázata annak, hogy azokat a magyarok megosztják az orosz-, vagy kínai hírszerzéssel. Nincs ez másként az európai struktúrákban sem. Káncz Csaba interjúja. Tovább
-
50 milliárddal kisebb EU-költségvetést javasolnak a finnek, még több pénzt bukhat Magyarország
1087 milliárd eurós államszövetségi keretet szeretnének a 2021 és 2027 közötti időszakra. Tovább
-
A nap képe: a Halálosztó kilovagolt Észak-Koreából
Kim Dzsongun ismét lóra pattant, és az elemzők szerint ez nem sok jót jelent. Tovább
-
Megszavazta az ujgurok elnyomása miatti Kína-ellenes szankciókat az amerikai képviselőház
Kína közben tajtékzik. Tovább
-
Nemcsak a nyugdíjakkal van itt baj, hanem a nyugdíj előtt állók fizetésével is
Gyakran használnak egy mutatót, ami azt jelzi, hogy a bérekhez képest hogyan alakulnak a nyugdíjak. Nyugdíjak emelkedése jóval elmaradt a bérekétől. Tovább
-
Halálzónák alakultak ki az USA-ban a tömeges gyárbezárások után
Jelentősen megnőtt a 25 és 64 év közötti korosztály halálozási rátája az USA korábban rendkívüli mértékben iparosodott négy észak-keleti államában. Egy tanulmány most arra keresi a választ, hogy a növekvő számú halálesetek vajon összefüggésbe hozhatók-e a térség általános gazdasági depressziójával. Tovább
-
Annak van oka rettegni, aki több KATÁ-s vállalkozásban érdekelt
Mintegy 360 ezer vállalkozás várja a híreket a kisadózó vállalkozások tételes adójáról, ennyien tartoznak ugyanis jelenleg a legkedveltebb adózási forma alá. Az elmúlt hetekben különféle hírek láttak napvilágot arról, hogy a kormány milyen irányba akarja terelni a katásokat. Érthető a kíváncsiságuk: év vége felé járunk, és a megfelelő döntéshez jó lenne tudni, mi lesz ezzel az adóval. Tovább
-
Mikor érkezik hamarabb a nyugdíj? Megmutatjuk
Jövőre öt alkalommal érkezik korábban az utalás, de kérdés, lesz márciust követően. Az azonnali átutalás bevezetése bekavarhat. Tovább
-
Az egész EU-t uszítja az USA-ra Franciaország az új büntetővámok miatt
Miután híre ment, hogy az amerikaiak 100 százalékos pótvámmal bosszulnák meg a francia digitális adót, azonnal meg is érkezett a hangaztos válaszcsapás ígérete. Tovább
Videók
Ajánlatunk
Utánajártunk
Privátbankár Árkosár
Hírlevél
Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:
Exkluzív interjúk
-
Ahol a portfoliómenedzserek szabad kezet kapnak – Köves Benedek
-
Mit tegyen most az, aki lakásra szeretne spórolni? – Török Lajos
-
Ha nincs magyar reálkamat, fektessünk más devizába – Kovács Szilárd
-
Az orosz medvéből orosz bika lesz? – Pálfi György
-
2020-2021 vízválasztó lehet a hazai bankrendszerben – Jelasity Radován
-
Nem kell félni szembemenni a piaccal – Czifra Gábor
-
Nem sikervállalkozóból, hanem sikerbefektetőből van igazán kevés – Oszkó Péter
-
Száz vállalati bankot is elbírna a magyar piac – Kovács Levente
