Forradalmi nyitás: Von der Leyen a mai madridi klímacsúcson. EPA/ZIPI

Minden jel szerint mozgalmas decembere lesz Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének, aki – az eredetileg tervezetthez képest egy hónapos késéssel – vasárnap foglalta el hivatalát.

A német néppárti politikusnak már az első hónapban számos kihívással kell szembesülnie, és egyúttal meg kell kezdenie programjának megvalósítását.

Erősebb EU-t akar

Von der Leyen első munkanapján, a Lisszaboni Szerződés életbe lépésének tizedik évfordulója alkalmából tartott brüsszeli eseményen máris kijelentette: a szerződés azt a felelősséget rója az uniós intézmények vezetőire, hogy erősebb Európai Uniót hagyjanak maguk után, mint amilyet elődeiktől örököltek.

Kötelességünk megőrizni a kontinens békéjét, a jogokat, a szabadságot, ezt az egységes piac által teremtett kivételes gazdasági lehetőségeket jelentő kincset

- fogalmazott. Szerinte Európát nap mint nap, téglánként építeni kell. Mint mondta, Európa gyorsan változik, az uniós vezetők felelőssége pedig az, hogy kövessék ezt a változást, és senkit se hagyjanak hátra.

Jön a Green Deal

Az EU új főnöke első valódi munkanapján, ma az ENSZ klímavédelmi konferenciáján vesz részt Madridban. Ez akár jelzésértékű is lehet, hiszen a klímaváltozás elleni küzdelmet elnöksége egyik legfontosabb feladatának tartja. A konferencián beszél a környezetvédelmi programjáról, az úgynevezett Európai Green Dealről:

Madrid lesz a Green Deal kezdete.

A zöld programot teljes egészében bő egy hét múlva, december 11-én mutatja majd be sajtóhírek szerint. Az időzítés nem véletlen: egy nappal később kezdődik ugyanis az év utolsó EU-csúcsa Brüsszelben.

Von der Leyen azt szeretné, ha azon az összes uniós tagállami vezető elfogadná a programjában felvázolt célokat, mindenekelőtt azt, hogy az EU-nak 2050-re klímasemlegesnek kell lennie, azaz nullára kell redukálnia a szén-dioxid-kibocsátást. 2030-ig pedig minden tagállamnak 50-55 százalékkal kellene csökkentenie kibocsátását a jelenleg tervezett 40 százalék helyett.

A Financial Times szerint a csúcson az eddig ellenkező tagállamokat – Magyarországot, Csehországot és Lengyelországot – is megpróbálják majd rávenni arra, hogy adják áldásukat a klímasemlegességi célkitűzésre, ez a három ország ugyanis  megvétózta azt a  júniusi EU-csúcson. Meggyőzésük azonban aligha lesz egyszerű és gyors folyamat.

A csúcson ezzel párhuzamosan olyan fontos kérdéseket is megvitatnak majd, mint a 2021 és 2027 közötti uniós költségvetés.

A jó meleg Afrika

Ami von der Leyen további programját illeti, az első EU-n kívüli hivatalos útja Etiópia fővárosába, Addisz-Abebába vezet majd e hét pénteken.

Úgy döntöttem, hogy először Afrikába látogatok el. Addisz-Abebában találkozom Moussa Fakival, az Afrikai Unió képviselőjével, Abiy Ahmeddel, a Nobel-békedíj nyertesével és Sahle-Work Zewde etiópiai elnökkel – ő az egyetlen női elnök Afrikában

– mondta az Európai Bizottság elnöke, aki hivatalba lépése óta telefonon már beszélt Kína, Dél-Korea, Indonézia, Ausztrália és Törökország vezetőivel is.

Közös ülés, Trump, Brexit

Az afrikai „kiruccanást” ugyanakkor megelőzi majd az uniós biztosok első közös ülése szerdán, amelyen magyar részről Várhelyi Olivér vesz majd részt. Ezen a többi közt elfogadják a Bizottság szabályzatát és munkamódszereit, például azt, hogy mely alelnökök lesznek von der Leyen első számú helyettesei.

A következő héten a Bizottság elnökének nem csak az EU-csúcson kell erőt demonstrálnia, hanem a kereskedelmi háború kérdésében is. December 10-én ugyanis a Világkereskedelmi Szervezet legfelsőbb bírósága kénytelen lesz felfüggeszteni működését, mivel az amerikai kormány korábban megvétózta az új bírák megválasztását. A Politico szerint most sokan az Európai Bizottságtól várnak közvetítést és új megoldási javaslatokat a vitás kérdések rendezésére.

De ezzel még nem lesz vége a hétnek: december 12-én tartják ugyanis az előrehozott választásokat Nagy-Britanniában. Ennek kimenetele eldönti, hogy valóban kilépnek-e a britek az EU-ból, vagy megkísérlik visszafordítani a folyamatot.

Jelenlegi állás szerint előbbi forgatókönyv a valószínűbb, a közvélemény-kutatások ugyanis a Brexit-párti kormányfő, Boris Johnson fölényes győzelmét prognosztizálják. Ez pedig azt jelentené, hogy Ursula von der Leyennek január végétől egy csonka EU-t kell majd tovább kormányoznia.

Jelzésértékű, hogy az új Bizottságba a brit kormány már nem is volt hajlandó biztost delegálni.

Interjúnkat a témában itt olvashatják: Jól járhat az Orbán-kormány a von der Leyen-bizottsággal, videókommentárunkat pedig itt tekinthetik meg: