Kódolt bánásmód: tények és tévhitek a tojásról

Sokan azt hiszik, hogy a tojás annál jobb, minél nagyobb és minél sötétebb a sárgája - pedig a minőséget ezek a tényezők gyakorlatilag egyáltalán nem befolyásolják. Ha ketreces tartásból származó tojást veszünk, inkább a lelkiismeretünkkel kell elszámolnunk - a tojás minőségét a tartás módja nem befolyásolja. Dr. Molnár Györgyi, a Baromfi Termék Tanács berkein belül működő Magyar Tojóhibrid-Tenyésztők és Tojástermelők Szövetségének titkára a Privátbankár.hu megkeresésére elmondta: komoly válságot él meg a hazai tojáságazat, a termelők a túlélésért küzdenek

Túltermelés jellemzi az étkezési tojás piacát Európában - mondta el Dr. Molnár Györgyi. A nagyobb országok belföldi piacaikon tudják tartani a piaci árakat, hogy a termelők ne "fulladjanak bele" a megtermelt tojásba. Ami azonban fölösleg, azt nagyon olcsón megpróbálják minél hamarabb kijuttatni az országból, éppen a hazai árak védelmében - így próbálják megoldani, hogy ne csak a fogyasztó, hanem a termelő is jól járjon. Magyarországon tavaly húsvét óta rendkívül alacsony a termelői ár: ennek oka a nagy mennyiségű, külföldről érkező, sokszor S-es méretű tojás, amely a nagy áruházláncok akciós kínálatában gyakran szerepel - különösen jól megfigyelhető ez a húsvét előtti időszakban.

Az áruházakban 30 forint körül árulják a tojást (ha éppen nincs akció), miközben a termelők legfeljebb 14-15 forintot kapnak darabjáért. A magyar piac jellemzően önellátásra rendezkedett be, a megtermelt mennyiség korábban a hazai piacon el is kelt. Az uniós csatlakozásunk óta keresik az exportlehetőségeket a termelők, jelenleg 10-15 százalék körül van a kivitel aránya.

Számít, hogy hogy élnek a tyúkok?

Ha magyar terméket akarunk venni, érdemes alaposan megnézni a dobozt és magát a tojást is. A dobozon többek között fel kell tüntetni azt is, hogy ki a forgalmazó, milyen minőségi osztályba tartozik a tojás, és meddig fogyasztható - ezt azonban bizonyos csomagolóanyagok esetén felbontás nélkül nem mindig tudják megállapítani a vásárlók. A piacokon előfordul az is, hogy a 30-as tálcákról árult tojás olyan dobozba kerül, ami éppen kéznél van - ilyen esetben is biztosítani kell azonban, hogy a vevő tájékozódhasson a termelő személyéről illetve a tojással kapcsolatos információkról.

A tojásokra kötelező rápecsételni egy kódsort, ami szintén számos információt hordozhat a vevők számára. Az első szám a tojó tyúkok tartásának módjára utal, 0 és 3 közötti értéke lehet. A számok jelentése:

0 - Biotartásban termelt tojás
1 - Szabad tartásban termelt tojás
2 - Alternatív tartásban termelt tojás
3 - Ketreces tartásból származó tojás

Ez az információ tehát azt takarja, hogy milyen körülmények között él az állat, illetve a biotojás esetében utal a takarmány összetételére, az alkalmazott állategészségügyi megoldásokra is. A 3-as kód nem sok mozgásteret enged meg a tyúkoknak: egy adott méretű ketrecben üldögél 4-5 állat, gyakorlatilag mozdulatlanságra kárhoztatva. 2012-től az Európai Unió már nem engedélyezi ezt az - egyébként legolcsóbb - tartási módot, csak új, állatbarát ketrecben lehet majd tyúkokat tartani.

A boltokban a tyúktojáson kívül legfeljebb fürjtojással találkozhatunk. Dr. Molnár Györgyi szerint már régen nem forgalmaznak Magyarországon kacsa- és libatojást; a gyakran előforduló szalmonellás eseteket elégelte meg a hatóság a szabályozás szigorításakor.

A 2-es kódú tojások mélyalmos vagy voliere istállós tartásban élő tyúkoktól származnak. Ilyen esetben már van némi mozgástere az állatoknak, az istállón belül szabadon mozoghatnak és kapirgálhatnak. A klasszikus tanyasi tartást az 1-es kód jelöli, az állatok ilyenkor nem csak az istállóban, hanem  a szabadban, az udvarban is csipegethetnek, kapirgálhatnak.

A tojáson lévő kód következő karakterei a származási országot jelölik (HU: Magyarország, PL: Lengyelország, stb.), a további számok pedig a termelés körzetét illetve a termelőt azonosítják.

Dr. Molnár Györgyi elmondta: a tojás minőségét igazából a tartás módja nem befolyásolja. Ez az információ a vevőnek szól, mindenki eldöntheti, hogy hajlandó-e az állatok számára kedvezőbb tartási módok magasabb költségeit a tojás árában megfizetni. A minőség, a beltartalom egyedül a takarmánytól függ.

Nem a méret a lényeg - a kedves vevőn múlik, milyen színű a sárga

A tojás mérete sem befolyásolja a minőséget: nem lehet azt mondani, hogy a nagyobb jobb, vagy a kisebb silányabb. Általában a receptek a közepes méretű, M-es tojásokkal számolnak, előfordulhat tehát, hogy csak látszólag spórolunk az olcsóbb termékkel, hiszen többet kell felhasználnunk belőle. A méret a tyúk különböző életszakaszaiban eltérő: amikor az állat elkezd "termelni", néhány héten keresztül kisebbeket tojik. Amikor az állat eléri a teljes fejlettségi szintet, többnyire átlagos, M-es tojásokat tojik, ahogy öregszik, úgy nő a valószínűsége a nagyobb méretű tojások előfordulásának. Az idő múltával a tojás héja is valamelyest vékonyodik.

Az Európai Bizottság 557/2007/EK rendelete a tojásra vonatkozó forgalmi előírásokról szól. A méret-besorolás az alábbiak szerint történik: XL – nagyon nagy: legalább 73 g L – nagy: 63 g-tól 73 g-ig M – közepes: 53 g-tól 63 g-ig S – kicsi: legfeljebb 53 g

Sokan a tojás sárgájának színe alapján próbálnak következtetéseket levonni a minőséggel kapcsolatban: mivel a háziasszonyok a narancsosabb sárgájú tojásokat kedvelik, a termelők a takarmánnyal így igyekeznek "beállítani" a megfelelő árnyalatot. Paprikával, a büdöske virágával például jól színezhető a sárgája - tápanyag szempontjából ennek tehát nincs jelentősége.

Ugyanígy a tojáshéj színe is csupán megszokás kérdése: mivel mi magyarok a barnás héjút szeretjük, a termelők ilyet termelnek - Németországban például a fehér a megszokott, így ott inkább ezt találjuk meg a boltok polcain.

Ha már kiválasztottuk és megvásároltuk a tojást, érdemes a megfelelő tárolásra is odafigyelni. Nem feltétlenül kell hűtőbe rakni a dobozokat, elegendő egy hűvös helyet keresni, ha azonban hűtőbe tesszük, tovább megőrzi minőségét. A lejárati idő a csomagoláson olvasható, alapvetően 28 nap eltarthatósággal lehet számolni.

Tojásban az egészség: cél az évi 300 darab

Európai viszonylatban még mindig jól állunk az egy főre eső tojásfogyasztás tekintetében, a trend azonban csökkenést mutat. A KSH 2008-as felmérése szerint fejenként évente 261 darab az átlagos tojásfogyasztás Magyaroszágon, korábban viszont 280-as értéket is mért a statisztikai hivatal.

A tojás abszolút egészséges étel: a szakember szerint C-vitaminon és rostokon kívül minden alapvető fontosságú tápanyag megtalálható benne, fehérjeösszetétele az anyatejével vetekszik. Egy, a tojással kapcsolatos kutatásokat végző belgyógyász professzor véleménye szerint az lenne az optimális, ha minden második nap három tojást elfogyasztanánk. Ez évente 500-nál is több tojás bekebelezését jelentené; Dr. Molnár Györgyi szerint azonban már az évi 300 darabos átlagos fejenkénti fogyasztással is meg lehetnénk elégedve.

Tojásonként 4 forintos veszteség

A tojásfogyasztás népszerűsítése érdekében a Tojásszövetség rendszeresen pályázik marketingcélokra elkölthető pénzekre. Az állami források azonban idén elapadni látszanak, saját forrásokat pedig a jellemzően durván veszteséges működés mellett nem tudnak kigazdálkodni a termelők. A 14-15 forintos átvételi árral szemben 18-18,5 forintos előállítási költség áll: ez azt jelenti, hogy minden egyes tojáson durván 4 forintot buknak a termelők.

A tojás árának alakulása három áruházlánc adatai alapján.
Forrás: Privátbankár Árkosár

A felvásárlási árak jó ideje nem emelkednek, a takarmány és az energia ára viszont annál inkább. A termelők jelenleg a túlélésre, a nehéz időszak átvészelésére játszanak, ezt alaposan megnehezíti a ketrecek lecserélésére irányuló uniós intézkedés. A jelentős költséggel járó kötelező fejlesztés nem csak a magyar termelők problémája: egész Európában gondot okoz az átállás finanszírozása. Nem túl fényesek a tojáságazat kilátásai, jelenleg nem látjuk az alagút végét - mondta el a Tojásszövetség titkára.

Privátbankár - Gáspár András