34 ponton áll az OTP Öngondoskodás Indexe - tudta meg a Privátbankár a banktól. Ez enyhe emelkedést jelent ugyan, de az index továbbra is a 2011. júniusi szint, vagyis a kezdőérték alatt van.
Ez a kis javulás nem jelent feltétlen trendfordulót” - teszi hozzá Kovács Antal, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese. Nincs markáns változás a mutatókban, inkább egy általános hangulatjavulás érzékelhető a kutatás eredményeiből - mondja.
Csak a magyarok fele veszi számításba a kiadásait és a bevételeit
Egyértelműen nagyot lendített az indexen, hogy jelentősen, 5 százalékponttal 55%-ra nőtt azok aránya, akik valamilyen pénzügyi öngondoskodási formával rendelkeznek, ami nagyrészt annak köszönhető, hogy már az emberek felének van banki, pénzpiaci megtakarítása. Ez az arány az előző, tavaly őszi felmérés óta nem kevesebb, mint 7 százalékponttal növekedett. Pozitív hatással volt még az indexre az is, hogy nőtt a konkrét célra és a nyugdíjas évekre megtakarítók száma is. Úgy tűnik, az emberek kezdenek tudatosabban tervezni a jövőjükkel kapcsolatban. Többen vannak továbbá azok, akik készítenek költségtervet a következő hónapokra. A fél évvel korábbi 48%-kal szemben most újra a megkérdezettek több mint fele, 53% nyilatkozott úgy, hogy rendszeresen számba veszi várható bevételeit és kiadásait. Azonban van még hová fejlődni – derül ki a kutatásból –, 2011-ben ennél rendre magasabban, átlagosan 58% körül alakult a pénzügyi tervet készítők aránya.
Egyre többes spórolnak ruhára, nyaralásra, lakásra
A megkérdezettek többsége, 68%-a takarékoskodik valamilyen konkrét céllal. Nőtt azok aránya, akik hosszabb távon lakásfelújításra (13%), vagy nyaralásra (12%) takarékoskodnak. Nagyot lépett előre a célok között a ruhatár frissítése (6-ról 14%-ra) és a hobbival, kikapcsolódással kapcsolatos célokra (2-ről 10%-ra) félretevők aránya is növekedett.
Szintén kedvező fejlemény, hogy a korábbi időszakok folyamatos csökkenését követően a korábbi 22%-ról 24%-ra emelkedett a váratlan helyzetben mozgósítható megtakarítással rendelkezők aránya. A növekedés e téren biztató, de az össszkép így is elég siralmas: a magyarok kevesebb mint negyede van felkészülve egy váratlan kiadásra.
Kevesebb ideig húzzuk ki a tartalékokból
A tartalékok tovább apadnak, veszítenek értékállóságából. Általánosságban elmondható, hogy míg korábban a megtakarítással rendelkezők úgy becsülték, 11-17 hónapig kitartana a megtakarított összeg, ma úgy vélik, 10-15 hónapnál nem lenne többre elegendő a félretett pénzük.
Kovács Antal az eredmények alapján úgy véli: a kutatások amellett, hogy egyfajta pillanatképet adnak az öngondoskodási helyzetről, és irányt mutatnak a jövőre vonatkozóan, nagyon jól rávilágítanak arra is, hogy aktuálisan mely tényezők hátráltatják még mindig az öngondoskodás hazai elterjedését.
Majd az állam megoldja
|
| Kovács Antal |
Ilyen tényező például, hogy a megkérdezettek közel kétharmada (65%) még mindig kizárólag az állam feladatának gondolja a tisztességes időskori megélhetési feltételek megteremtését. Ugyanakkor a válaszadók közel háromnegyede, 72%-a úgy véli, hogy az állami nyugdíj önmagában nem lesz majd elegendő ehhez. Tehát még azok között is, akik az államtól várják a megélhetést biztosító nyugdíjat, sokan tisztában vannak azzal, hogy nem fognak tudni megélni ebből az összegből. Ezért is lenne igazán fontos előre öngondoskodni – emeli ki Kovács Antal. Ami viszont biztató jel, hogy a korábbiakhoz képest emelkedett a nyugdíjas évekre megtakarítással rendelkezők száma . Azok közül pedig, akiknek még nincs ilyen célú megtakarítása vagy befektetése, minden ötödik megkérdezett gondolja úgy, hogy elkezdi a spórolást a nyugdíjas évekre.
Nyugdíjas korunkban is dolgozni akarunk
Ugyancsak beszédes adat, hogy minden ötödik válaszadó (19%) a kertjében termelt élelmiszerek és kézműves termékek értékesítéséből tervezi kiegészíteni nyugdíját, a megkérdezettek közel kétharmada (64%) pedig állást is vállalna majd nyugdíjas korában.
A megkérdezettek aktuális anyagi helyzetére vonatkozóan elmondható, hogy a válaszadók 57%-ának saját bevallása szerint arra sincs elegendő bevétele, hogy tisztességesen megéljen, nemhogy öregkorára félretegyen. Ráadásul a megkérdezettek fele (51%) éppen hogy kijön a havi bevételeiből.
Szintén az index értékét rontó tényező, hogy a megkérdezettek 72%-a saját pénzügyi jövőjét kiszámíthatatlannak tartja hosszabb távon. További kedvezőtlen faktor, hogy ritkult az öngondoskodási téma jelenléte a közbeszédben – az elmúlt fél évben 100-ból 41-en hallottak például a médiában ezzel kapcsolatos információkat. Ugyanakkor az embereket komolyan foglalkoztatja ez a téma, ugyanis a válaszadók közel fele (47%) rokonaival, munkatársaival, vagy éppen szomszédjával beszélt erről.
Az OTP Bank az Öngondoskodási Index kutatást 6 havonta végzi el, a következő adatfelvétel eredménye ősszel kerül nyilvánosságra. Fél év múlva kiderül: valós trendfordulóról beszélhetünk-e a hazai öngondoskodási állapotokban, vagy a most mért változások csupán átmenetiek.
Az OTP Bank Öngondoskodási Index felmérést az Ipsos Zrt. közvélemény-kutató cég készítette, 1500 fős országos, reprezentatív mintán. Az alapsokaság a 18-70 éves, bankszámlával rendelkezők csoportja, a mintafelvétel ideje 2013. március 6. és 20. között volt.
A svájci frankkal szemben erősödött a forint. 
