Durva veszteség a magyar bankoknál

A szövetkezetek - egyelőre - nyereségesek

Az elemzés szerint a hitelintézetek első negyedévi 79,4 milliárd forintos nyereségét a második negyedévben 43,5 milliárd forintos veszteség követte, így alakult ki az első félévi 35,9 milliárd forintos adózott eredmény.

A PSZÁF utalva az OTP-re emlékeztet, hogy az első negyedévi összesített eredmény kedvező alakulása lényegében egyetlen nagybank kiemelkedő nyereségének volt köszönhető, a második negyedévben viszont ez a kiválóan teljesítő nagybank sem tudta megismételni korábbi teljesítményét, a veszteséges hitelintézetek vesztesége pedig jelentősen nőtt. A hitelintézeteken belül a szövetkezeti hitelintézetek nyereséget, míg a részvénytársasági bankok veszteséget termeltek az idei második negyedévben.

A kamateredmény az első negyedévinél kissé kedvezőbb volt, és a jutalékeredmény is magasabb volt a második negyedévben, mint az elsőben. A nem-kamateredmény jelentős romlásának fontos tényezője volt viszont, hogy a második negyedévben a pénzügyi és befektetési szolgáltatások eredménye csak töredéke volt az első negyedévinek.

A bankok már most félretettek a plusz sarcra

A második negyedévi eredményt ezen felül érdemben rontotta, hogy a hitelintézetek már ekkor elhatárolták a tranzakciós illeték befizetések elmaradása miatt kivetett egyszeri pótbefizetési kötelezettségük egy részét (ezt a kormány azért vetette ki ad hoc módon, mert nagyon felüllőtte a tranzakciós illetékből várt bevételeket). További lényeges eredményrontó tényező volt, hogy a második negyedévben több értékvesztést és kockázati céltartalékot képeztek a hitelezési kockázatokra.

Kevesebb a hitel, de több a problémás

Bár az összes késedelmes hitelek aránya némileg mérséklődött, az első negyedév végi 25,5 százalékról 24,5 százalékra, ugyanakkor a 90 napon túl késedelmes hiteleké kismértékben emelkedett a második negyedév végére. A vállalati hiteleknél 0,4 százalékponttal, 17,2 százalékra, a lakossági jelzáloghiteleknél pedig 0,7 százalékponttal, 18 százalékra nőtt a nem teljesítő hitelek aránya.

Az elemzés kitér arra, hogy júniusban tovább zsugorodott mind a vállalatok, mind a háztartások hitelállománya (0,9 illetve 0,6 százalékkal). A hitelintézetek összes ügyfélhitel állománya ugyanakkor 0,8 százalékkal emelkedett júniusban az önkormányzati adósság kormányzati átvállalásának következtében. A szövetkezeti hitelintézetek ugyanakkor a hónap során növelni tudták mind háztartási, mind vállalati hitelállományukat, míg a bankoknál csökkentek a hitelállományok.

Egyre kevésbé vonzó a betét?

A hitelintézetek belföldi ügyfélbetét állománya a májusi 0,4 százalékos bővülés után júniusban 1,1 százalékkal visszaesett, a vállalati betétállomány 2 százalékkal, a háztartásoké 0,8 százalékkal lett alacsonyabb. A háztartások továbbra is inkább az alternatív megtakarítási formákat, elsősorban a befektetési jegyeket és az állampapírokat preferálják, így az idei első félévben összességében már 5,1 százalékkal csökkent a háztartások hitelintézeti betétállománya.

Júniusban folytatódott az a február óta tartó trend, hogy a hitelintézetek a zsugorodó mérlegfőösszeg növekvő részét tartották szuverén eszközökben, így június végén a jegybanki eszközök és az állampapírok együttes állománya a hitelintézetek mérlegfőösszegének már több mint negyedét tette ki. A szuverén eszközök növelése a bankokat és fióktelepeket jellemezte júniusban, míg a szövetkezeti hitelintézeteknél az arány az előző havival megegyező volt.