Az Európai központi Bank 2012. július 3-án felkérést kapott a Nemzetgazdasági Minisztériumtól, hogy alkosson véleményt a pénzügyi tranzakciós illeték bevezetéséről szóló törvényjavaslatról, valamint a pénzügyi tranzakciós illetékről szóló törvényre vonatkozó új módosító javaslatról. Az Országgyűlés július 9-én elfogadta a pénzügyi tranzakciós illetékről szóló törvényt, az új módosító javaslattal beiktatott módosításokkal.
Megszegte a konzultációs kötelezettséget az NGM
Az EKB közleményében felhívta rá a figyelmet, hogy a pénzügyi tranzakciós illeték tárgyában a sürgős konzultációra vonatkozó első felkérést július 3-án, és július 5-én kapta meg a törvény módosított változatát, mely további változtatásokat iktatott be az MNB-re vonatkozó rendelkezésekbe. Az Országgyűlés alig két munkanappal később, 2012. július 9-én elfogadta a pénzügyi tranzakciós illetékről szóló törvényt.
A közlemény kiemelte, hogy az EKB-val a jogalkotási folyamat során „megfelelő időpontban” kell konzultálni, mely szerint a konzultációnak a jogalkotási folyamat egy olyan pontján kell történnie, amely elegendő időt biztosít az EKB számára arra, hogy megvizsgálja a jogszabálytervezetet és elfogadja véleményét, és lehetővé teszi a nemzeti hatóságok számára az EKB véleményének a jogszabály elfogadását megelőzően történő figyelembe vételét.
Az EKB véleménye szerint a magyar kormánynak el kellett volna halasztania a törvényjavaslat zárószavazását olyan időpontra, mely lehetővé tette volna az EKB-val való megfelelő konzultációt, illetőleg az EKB véleményének kellő megfontolását. Az EKB továbbá méltányolná, ha az NGM a jövőben eleget tenne az EKB-val való konzultációs kötelezettségének.
Sérül a jegybank függetlensége
Az EKB véleménye szerint a pénzügyi tranzakciós illetékről szóló törvény csorbítja az MNB működési és intézményi függetlenségét. Az indoklás szerint az illeték elsősorban bomlasztja a monetáris politikai átviteli mechanizmust az egynapos betétek és az MNB-kötvények – az illetékteher végső megosztásától függően – MNB és kereskedelmi bankok számára fennálló vonzerejének befolyásolása révén.
Másodsorban a pénzügyi tranzakciós illeték befolyásolja az MNB-nek az árstabilitás elsődleges célkitűzését legjobban szolgáló monetáris politikai eszközök szabad megválasztására vonatkozó képességét, mivel olyan költségmegfontolásokat állít be, melyek nem kapcsolódnak ezen eszközök eredeti kialakításához. Így az MNB szakpolitikai döntéseinek a tágabb gazdaságra való átvitelére a pénzügyi tranzakciós illeték nemléte esetén legmegfelelőbb monetáris politikai eszközök hatását az illeték kivetése jelentősen ronthatja.
Ezen túlmenően a pénzügyi tranzakciós illeték MNB műveleteire való kivetése ütközhet az MNB pénzügyi függetlenségével. Az MNB-nek a pénzügyi tranzakciós illetéket saját forrásaiból kellene fizetnie, melynek következtében ténylegesen csökkennek az MNB KBER-vonatkozású feladatainak ellátására rendelkezésére álló forrásai - hívta fel a figyelmet az EKB.
Az EKB véleményében hangsúlyozta, hogy a pénzügyi tranzakciós illeték harmonizáció nélküli bevezetése tozulásokat kelthet a pénzügyi piacokon és a reálgazdaságban is.
Egy katona és civil társa „vállalkozása” volt. 
