A felügyelet nem a bankok vagy a fogyasztók ellenében vagy érdekében, hanem a felügyelet feladatait és a pénzügyi szolgáltatások nyújtásának feltételeit meghatározó jogszabályokra alapozva, az általuk nyújtott jogi kereteken belül fogalmazta meg jogi, szakmai véleményét - áll a PSZÁF közleményében.
A pénzügyi felügyeletet az elmúlt napokban számos kritika érte, miután nyilvánosságra került az a levél, amelyet a szervezet elnöke írt a Kúria devizaalapú hitelezéssel összefüggő kérdéseire válaszolva. A levelet és a Kúria kérdéseire adott szakmai válaszait hétfőn a PSZÁF teljes terjedelmében közzétette honlapján, miután a sajtó kritikusan foglalkozott az abban foglaltakkal.
Szász Károly egy lehetséges államcsődre figyelmeztetett
Szász Károly, a PSZÁF elnöke a levélben egyebek között kifejti, hogy a devizahitel-szerződések valamely általános rendezőelv szerinti visszamenőleges, "sommás" átalakítása vagy semmissé nyilvánítása hatását tekintve nem egyszerűen az ügyfelek beláthatatlan helyzetéről vagy a bankrendszer veszteségeiről szóló kérdés. "A legjelentősebb gazdasági hatása abban nyilvánulhat meg, hogy egy ilyen döntés esetén a bankok képtelenné válhatnak a betétesek pénzének kifizetésére. Vagyis itt nem a devizahitelesek megsegítéséről, és nem is a bankok profitjáról van szó, hanem egy potenciális bankpánik lehetőségéről (amely szélsőséges esetben akár államcsődben is végződhet)" - fogalmaz.
Szász Károly a levélben kifejti: bíznak abban, hogy a Kúria, illetve a magyar bírói kar minden egyes jogvitában a gazdasági és társadalmi következményeket, kölcsönhatásokat figyelembe vevő, azokat a jog rendeltetésével összhangban értékelő jogértelmezés mentén jut el a végső ítéletekhez.
A PSZÁF szerint félreértették a levelet
A PSZÁF csütörtökön közzétett közleményében azt írja: a felügyelet sajnálattal tapasztalta, hogy egyes médiumok a szakmai tartalmú levelet félreértették, egyes bekezdéseket a levél egészéből kiragadva idéztek, mely óhatatlanul a szakmai vélemény félreértéséhez vezetett.
A közlemény emlékeztet arra, hogy a felügyeletet a Kúria kereste meg abból a célból, hogy bizonyos kérdésekben adjon szakmai véleményt a devizahiteles perekkel foglalkozó bíráknak. A felügyelet ezen kúriai megkeresés alapján, és nem belső indítékból fogalmazta meg szakmai álláspontját a feltett kérdésekben.
A Kúria kérdéseinek egy része közgazdasági, banküzemi tényekre, összefüggésekre, más részük jogi jellegű információkra irányul. A kérdésekből egyértelműen látható, hogy a Kúria maga tett fel olyan kérdést, amely az egyes lehetséges bírói döntések gazdasági hatásaira, következményeire kérdez rá. A felügyelet csupán ezen kérdésekre adott szakmai válaszokat. Ezért súlyosan téves minden olyan feltételezés, amely szerint a felügyeletnek szándékában állt volna bármilyen módon befolyásolni a bírói kart ítélkezése során - írja a PSZÁF közleményében.
Hozzáteszi továbbá: a felügyelet szóban forgó levelében arra hívta fel a figyelmet, hogy nem tart helytállónak semmiféle olyan megközelítést, amely valamely döntést annak várható következményei alapján kíván meghozni.
Félreértett levél: a bírók befolyásolása vagy szakmai tanácsadás?
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) szerint súlyosan téves minden olyan feltételezés, amely szerint a felügyeletnek szándékában állt volna bármilyen módon befolyásolni a bírói kart a devizahitelekkel kapcsolatos ítélkezése során.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) szerint súlyosan téves minden olyan feltételezés, amely szerint a felügyeletnek szándékában állt volna bármilyen módon befolyásolni a bírói kart a devizahitelekkel kapcsolatos ítélkezése során.
Ha az Európai Unió nem védi meg őshonos nemzeti közösségeket, nem különbözteti meg őket a bevándorló közösségektől, „akkor Európa saját sírját fogja megásni”. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
